Vukics Ferenc: Zelenszkij új kihívások előtt – Hogyan zárhatja vissza a szellemet a palackba?
–
A Washington Post elkötelezettsége egyértelmű, de van, amikor nem csak a megszokott propaganda jelenik meg a lap hasábjain, hanem a sorok között épkézláb gondolatokra és elemzésekre is lehet bukkanni. A szocialista időszakban már megszoktuk, hogy a könyvek, cikkek elején Leninre vagy Marxra kellett hivatkozni a szerzőnek, és a valódi magvas gondolatok a kötelező tiszteletkörök után következtek. Talán ennek a tapasztalatnak köszönhető, hogy a mi nemzedékünk nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy tanulni mindenből lehet. A nemrégiben megjelent Washington Post elemzés azért érdekes, mert megpróbálja előrevetíteni Ukrajna és Zelenszkij elnök jövőjét.
Zelenszkij nem volt túl sikeres a békebeli elnök szerepében, míg a háború alatt a saját ellenzéki média felszámolásával és a nyugati média segítségével „hőst faragtak” belőle. Zelenszkij a rá ruházott szerep ezen részét, már sokkal „jobban” és nagyobb átéléssel „vitte színpadra”. Az amerikai újság elemzése azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a népszerűség mulandó és a problémák néha a „hősök” számára is új helyzetet teremtenek.
Zelenszkijtől eddig már sokféle „alakítást” láthattunk, de nem világos, hogy a „politikus” szerepet is el tudja „játszani”. A meggyőződésem szerint már eddig is „túljátszotta” a szerepét, és lehet, hogy a „megrendelők”, a „rendező” és a „dramaturg” számításait is áthúzta azzal, hogy nem menekült el a konfliktus elején az országból, mint ahogy az ukrán törvényhozás több száz másik tagja tette. Lehet, hogy a „zsinórpadlás urának” még jól is jött ez az elhatározás, de azzal is tisztában kell lenni, hogy ha már „kellemetlen” lesz a személye, akkor a konfliktust vezénylő erő azonnal megszabadul a számára kellemetlen szereplőtől.
A Washington Post a „zsinórpadlás urához” közel álló média. Amikor ilyen elemzéseket tesz közzé, azzal csak előkészíti a terepet a későbbi változásokhoz:
„Miközben a háború hatodik hete zajlik, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök új kihívásokkal néz szembe. Fenn kell tartania az ország morálját és a küzdőszellemet a csatatéri veszteségek, a gazdaság pusztulása és a hatalmas polgári szenvedések közepette. Az állandóan sötétzöldbe öltöző Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szinte minden nap videóbeszédet intéz az ukrán néphez, néha íróasztalnál ülve, máskor kint állva az éjszaka sötétjében. Az utóbbi időben az ukránok előtt álló nehézségekre figyelmeztet." »Mindannyian egyformán szeretnénk megnyerni ezt a háborút – mindannyian –, de csaták várnak még ránk. Még hosszú és nehéz utat kell megtennünk, hogy elérjük mindazt, amire törekszünk.«"
Zelenszkijnek meg kell őriznie a nyugati nemzetek bizalmát. El kell hitetnie, hogy Ukrajna győzni tud az oroszok felett, mert ez a bizalom az alapja a fegyverek folyamatos áramlásának. De ahogy telik az idő, azt is ki kell találnia, hogy mi lesz akkor, ha bármilyen politikai megállapodást köt Moszkvával.
„A háború folytatásához Zelenszkij a nacionalizmus heves érzéseire támaszkodott, de pontosan ezek az erők rendkívül nehézzé teszik majd ennek a háborúnak a végét" – mondta Keith Darden, az Amerikai Egyetem politológus professzora, megjegyezve, hogy nem világos, mi fog történni akkor, ha Ukrajna sokáig folytatja a harcot. – „Ez az igazi dilemma a fejemben.”
Zelenszkij számára a Kremllel kötött bármilyen alku politikailag komoly tehertétel lehet. Az egyik következmény a háború meghosszabbítása lehet, ha Zelenszkij nem érzi úgy, hogy megvan a közvélemény támogatása a háború megállításához szükséges kompromisszumokban. Egy másik következmény, hogy rendkívüli népszerűsége alábbhagy a békemegállapodás megkötése után. Az ukrán vezető rugalmasságról és gyakorlatiasságról tett tanúbizonyságot, és az Economistnak adott interjúban a múlt hónapban úgy határozta meg a győzelmet, mint „a lehető legtöbb életet megmenteni”.
„Igen, a földünk fontos, de végső soron csak terület” – mondta. Ugyanakkor megígérte, hogy „az utolsó városig” harcol Oroszország ellen.
Zelenszkij arra is figyelmeztette az ukránokat, hogy az oroszok valószínűleg átcsoportosulnak, hogy célzottabb területek támadására összpontosítsanak, különösen azokban a térségekben, ahol az ukrán erők a legnagyobb nehézségekkel küszködnek. Zelenszkij felszólította az ukránokat, hogy acélozzák meg magukat és készüljenek fel egy hosszú konfliktusra
„Jelenleg mindenki az ellenállásra vágyik – ha nem is a totális győzelem lebeg a szemük előtt, de Oroszországot a lehető legjobban meg akarják verni” – mondta Mihail Minakov, a Kennan Intézet Ukrajnával foglalkozó politikai elemzője. – Egyfajta 22-e csapdája állt elő. Zelenszkij megpróbál ebben a karizmatikus vezető pozícióban maradni, ugyanakkor megpróbálja a háború lezárására is megtalálni a megoldást.”
Miután Ukrajna elnökét alakította egy népszerű tévésorozatban, Zelenszkij 2019-ben rendkívüli támogatással lépett hivatalba, megszerezve a szavazatok 73 százalékát, pártja többséget szerzett az ukrán parlamentben. A választók széles és minden más társadalmi csoporttól elkülönülő rétegét vonzották a „populista kívülálló” felhívásai és ígéretei.
Ezek között az ígéretek között szerepelt az is, hogy véget vet a háborúnak Ukrajna keleti részén. Tavaly év végén, amikor Oroszország csapatokat vont össze Ukrajna határán, Zelenszkij népszerűsége körülbelül 30 százalékra zuhant.
Az oroszok hajthatatlansága és az Ukrajnában meghatározó politikai korlátok miatt nem tudja befejezni a háborút. Tapasztalatlan csapata közben rájött a nagy változások végrehajtásával kapcsolatos nehézségekre.
Az orosz invázió arra utalt, hogy a Kreml is alábecsülte Zelenszkij képességeit, és arra számított, hogy az egykori színész saját életét félve elmenekül Kijevből és így semmivé teszi az ország ellenállási képességét. Zelenszkijt ugyanígy alábecsülték Ukrajna nyugati partnerországai is, ahol sok tisztviselő tapasztalatlan és kissé kiszámíthatatlan vezetőként tekintett rá, aki nem fogta fel a helyzet súlyosságát.
A háború előtti napokban Zelenszkij tanácsadói kétségeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Oroszország támadni fog.. Az egyik vezető tanácsadó a Zelenszkij körüli légkörre reflektálva kitartott amellett, hogy az oroszok „blöffölnek”, és Ukrajnát csak meg akarják félemlíteni. Az orosz erők már korábban is tömegesen gyülekeztek a határon, és többször visszavonultak. A tanácsadó azt mondta, nem lát olyan okot, ami azt mondaná, hogy ezúttal más lesz. Ukrajna ekkor a Biden-kormányzatot hibáztatta, amiért pánikot szított az invázióval kapcsolatban. A tanácsadók szerint Zelenszkij fő feladata abban áll, hogy elkerülje a bankok menekülését és a tőke kiáramlását az országból.
„Az ukrán nemzetbiztonsági apparátuson belüli karriertisztek azonban egyetértettek az amerikai és a brit hírszerzés értékelésével, miszerint Oroszország valószínűleg meg fogja támadni Ukrajnát. Csalódottak voltak Zelenszkij meggyőzésére tett erőfeszítéseikben, és úgy érezték, hogy legközelebbi tanácsadói nem mondták el neki azt a kemény igazságot, hogy az invázió küszöbön áll” – mondta egy magas rangú ukrán tisztviselő.
Január közepén William J. Burns, a CIA igazgatója Ukrajnába repült, és találkozott Zelenszkijvel. A beszélgetésük tartalmát ismerő emberek szerint Burns olyan hírszerzési információkat osztott meg, amelyek korábban már meggyőzték az amerikai tisztviselőket Oroszország szándékairól. Akkoriban a titkosszolgálatok arra is utaltak, hogy az orosz erők rejtett módon már Kijevben is tartózkodhatnak – állítják az információkat ismerő tisztviselők, akik másokhoz hasonlóan névtelenül nyilatkoztak. Zelenszkij megkérdezte, hogy ő és családja személyesen veszélyben vannak-e. A CIA igazgatója világossá tette, hogy az elnöknek komolyan kell vennie a biztonságát. Zelenszkij szkeptikus volt. Zelenszkij vezető tanácsadója azt mondta, hogy az információk, amelyeket Burns megosztott, borzasztóan hangzottak, de véleménye szerint nem voltak elég konkrétak ahhoz, hogy az ukránok cselekedjenek. Amerikai tisztviselők megjegyezték, hogy mire Zelenszkij és Burns találkozott, a Biden-adminisztráció már feloldotta a titkosszolgálati adatok terjesztésének korlátozását, beleértve a műholdfotókat is, amelyek azt mutatták, hogy az orosz erők támadóállásba szerveződtek.
Zelenszkij nem szólította fel állampolgárait evakuálásra, és nem engedélyezte az általános mozgósítást. A fővárosi kávézók és üzletek az utolsó pillanatig nyitva maradtak. A Kijevben működő nyugati titkosszolgálat egykori tisztviselőjét akkoriban megdöbbentette, hogy a kormány még a polgári védelmi feladatok begyakorlását sem végzi el.
Január nagy részében, amikor az Egyesült Államok és más NATO-szövetségesek egymás után figyelmeztették az ukránokat a határuk mentén összegyűlt erőkre, Kijev politikai világa a Zelenszkij elődje, éppen a Petro Porosenko volt elnök elleni hazaárulási vádakra összpontosított.
Miután az oroszok megtámadták Ukrajnát és megpróbálták behatolni Kijevbe, Zelenszkij sokkal nagyobb rátermettségéről tett tanúbizonyságot, mint amire az oroszországi és a nyugati politikusok számítottak. Az elnök nem volt hajlandó elhagyni a fővárost, még akkor sem, amikor kiderült, hogy őt megölni szándékozók bejutottak a városba. „Pozitívan csalódtam” – mondta Minakov. „Én magam is látom ennek a karizmának az érzelemkitöréseit. Tisztelem őt azért, amit csinál – és ez szokatlan érzés. Ukrajnában általában nem tiszteljük a politikusokat.”
Zelenszkij bátorságának megnyilvánulása után is sokan még mindig arra számítottak szerte a világon, hogy orosz hódítók megölik Kijevben, vagy napokon belül el kell menekülnie a fővárosból. Az ukrán hadsereg azonban sokkal jobban teljesített, mint ahogy azt sokan várták. A Putyinnal való személyes találkozó során Zelenszkij hatalmas politikai támogatással és harctéri sikerekkel is fel van felvértezve.
Az elnök most egy nagy próba előtt áll: vajon képes-e ezt a politikai tőkét egy olyan tartós békévé alakítani, amely a legtöbb ukrán számára elfogadható.
Nem világos, hogy most jött volna el a megfelelő pillanat, mivel az orosz erőknek továbbra is eltökélt szándékuk, hogy több területet foglaljanak el keleten. Ukrajna egyelőre nem hajlandó lemondani arról a földről, amelyet Oroszország február 24-e óta követelt. Szerhij Lescsenko, az ukrán parlament egykori képviselője, aki jelenleg Zelenszkij kabinetfőnökének a tanácsadója, azt mondta, annak ellenére, hogy továbbra is meg akarják mutatni az ellenállás erejét, most a talán kevésbé hangos ukránok vannak egyfajta „ostrom” alatt, mert megállapodást akarnak, és úgy érzik, hogy az országnak szüksége van a harcok leállítására.
„A Mariupolban, Harkivban és Csernyihivban a bombázások alatt élő emberek sokkal kevésbé férnek hozzá a közösségi médiához, mint a biztonságos helyen élők” – mondta Lescsenko, mielőtt felhívta a figyelmet a Zelenszkij előtt álló dilemmára. „Az emberek meg akarják állítani a háborút. Az emberek azt akarják, hogy visszatérjen a normális élet.” „Az emberek meg akarják védeni Ukrajnát az agresszortól. Az ukránok nem akarják elveszíteni földjüket és szuverenitásukat.”
Forrás:
Comments