top of page

20 éve indult a rovásírásos helységnévtábla állítás mozgalom – Híradás Király B. Izabella könyvéről




2003. június 21-én, a Magyarok Világszövetsége által szervezett, és a Székely Nemzeti Tanács létrejöttéhez vezető csíkszeredai Quo vadis Székelyföld? konferencia zárónyilatkozatának következő, Patrubány Miklós által kezdeményezett részlete indította el a mozgalmat:







„Székelyföld autonómiáját csakis együtt, közös akarattal érhetjük el. Legyen ennek az útnak első mérföldköve az Isten ajándékaként elnyert székely rovásírás közkinccsé tétele. Kérjük pedagógusainkat és a szülőket, tanítsák gyermekeinket, hogy sajátítsák el e kincset. Kérjük székely településeink önkormányzati testületeit, hogy a helységtáblákon tüntessék fel a települések nevét a székely rovásírással is. Isten áldása legyen a munkánkon!"


Gyergyócsomafalva, Gyergyóalfalu táblái


Amikor 2006-ban és 2007-ben Szakács Gábor Székelyföldön tett útjain látta a megvalósult rovásírásos táblákat, elhatározta, hogy a mozgalmat elterjeszti Magyarországon is. Mivel szerette volna megadni a rovásfeliratos tábla avatás rangját, ünnepélyes átadásban gondolkodott, a helyiek által tervezett és készített táblával, a település vezetőinek, az érdeklődő lakosságnak meghívásával. 2007 nyarán feleségével, Friedrich Klárával felkereste Gyergyócsomafalván Borsos Gézát, a Székely Nemzeti Tanács alelnökét, hogy meghallgassák a táblaállítások tapasztalatairól, ők pedig elmondták terveiket a magyarországi terjesztéssel és az ünnepélyes átadás kidolgozásával kapcsolatban. Borsos Géza ezekkel egyet értett és támogatásáról biztosította őket, a továbbiakban pedig emléklappal és több esetben székely zászlóval ajándékozta meg az avatókat. Szakács Gábor a továbbiakban kidolgozta az ünnepélyes átadás menetét, a polgármesteri hivataloktól, papi áldástól kezdve a kísérő műsorig. Elképzelése az volt, hogy a táblaavatások helyszínei közösségi térré, emlékhellyé váljanak. 58 tábla készült el, 99 százalékban fából, művészi faragással, változatos díszítéssel, helyi alkotóközösség által. Hogy miért csak ennyi, az nem fér be ezen kis emlékezés keretei közé.


A történelmi Magyarország területenkénti első avatói:

  • Halász László – Kunszentmiklósi Megmaradás – Magyarország: 2007. szeptember 9.

  • Z. Urbán Aladár – Palóc Társaság - Ipolybalog (Felvidék): 2009. február 27.

  • Vári Dénes vállalkozó Rugonfalva (Székelyföld): 2009. szeptember 18.

  • Csíkos Sándor iskolaigazgató Kupuszina (Bácskertes-Délvidék) 2011. augusztus 11.

Kunszentmiklós és Rugonfalva táblái

Fénykép: Halász László és Friedrich Klára


Budapesten az első táblát a XVII. kerületben, Rákosligeten 2009. június 4-én avatták, Imre László tanár kezdeményezésére, aki tanítványaival együtt készítette. Reméljük, hogy a fiatalok és a tanárok követik ezt a példát.

Rákosliget – fénykép: Petrőczy Tibor


Előzetes híradás Király B. Izabella új könyvéről

Király B. Izabella Mi lesz veled, magyar? című négykötetes művének bemutatójára július 15-én kerül sor a Magyarok Világszövetsége székházában, a Turul Házban.









MVSZ Sajtószolgálat











111 megtekintés

コメント


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page