A Föld napja és a magyar Föld szó kiterjedése a nagyvilágban (Török Tamás tanulmánya)
- dombi52
- 1 órával ezelőtt
- 4 perc olvasás

Április 22-én van a Föld napja. Ezen a napon nemcsak a bolygónkat ünnepeljük, hanem egy olyan ősi fogalmat, amely nyelvi határokon átível.
Tudtuk-e, hogy a magyar Föld szó milyen messzi földre eljutott? És hogy csak a magyar nyelvvel magyarázható az eredete? Lássuk miért!
A Föld szó eredete és jelentése
A magyar Föld szónak vannak egészen közeli rokonai más nyelvekben. Ilyenek például az angol World (kiejtés szerint szinte azonos) világ jelentéssel, az Earth (az "F" lekopott, de kiejtés szerint hasonló) Föld jelentéssel, illetve a Field (mező, szántóföld), vagy a német Feld (mezőföld) is.
Aztán az óangolban és az óészaki nyelvekben létezett egy szó, amely szinte betűre azonos a magyar Föld szóval:
Folde (óangol): Jelentése pontosan föld, talaj, világ, szárazföld.
Fold (óészaki): Jelentése mező, síkság, föld. Ez a szó az alapja a modern angol Field és német Feld szavaknak, de eredeti jelentésében még sokkal közelebb állt a bolygó/világ fogalmához.
A már említett World (angol) mellett az összes germán nyelvben ott van ez a váz:
Welt (német): Világ.
Wereld (holland): Világ.
Värld (svéd): Világ.
Veröld (izlandi): Világ.
Bár a hivatalos etimológia a wer (férfi/ember) + ald (kor) szavakból eredezteti („az emberek kora”), a hangzási egyezés a magyar Világ szóval (V-L-G) és a Föld (F-L-D) vázzal döbbenetes és sokkal érthetőbb. Érdemes megjegyezni, hogy a magyarban a „világ” szóban a fény (világosság) dominál, míg az északi vázban a létezés színtere.
Tehát legalább az alábbi szavakban felismerhető a Föld szó:
Nyelv | Szó | Váz | Jelentés |
Magyar | Föld | F-L-D | Bolygó, talaj, mező |
Óangol | Folde | F-L-D | Föld, világ, anyaföld |
Német | Feld | F-L-D | Mező, földterület |
Angol | Field | F-L-D | Mező, szántóföld |
Angol | World | V-L-D | Világ |
Svéd | Värld | V-L-D | Világ |
Holland | Velde | V-L-D | Mezők (régi alak) |
És hogy miért biztos a Föld szó magyar eredete?
Egyrészt, mert a föld szógyök a magyar nyelvben kiterjedt szóbokor-hálózattal rendelkezik, mindenre ezt mondjuk, ami a földdel kapcsolatos: Föld, Földanya, anyaföld, termőföld, szántóföld, földszint, földművelés, földműves, földmunka, földtan, földrész, földelés, elföldel, földönkívüli, stb. Ezt a mutatványt egyik idegen nyelv sem tudja!
No de mi lehet az eredeti jelentése, ősképe a Föld szónak?
Gyök: FŐ
Jelentés: legfőbb, föl, fölső, stb. (irány)
Szófejlődés:
FŐ → FÖL → FÖLD → FÖLDSZINT (FEL → FELSZÍN)
A magyarban a F-L (Föl, Fel) gyök nemcsak irányt jelöl, hanem mindent, ami kiemelkedik, megjelenik vagy befed. De miért lehet a Föld egyértelműen a „Föl” családja? Mert az ősi kozmológiában a Föld a vizekből emelkedett fel. A Föld a „világmindenség” azon része, ami felül van a mélységhez (Alvilág, vizek) képest. Tehát mihez képest van a Föld Föntebb? A vízekhez! Ez a modern mérnöki szóhasználatban is megjelenik: a földrajzi és építészeti magassági adatokat a tengerszint FELetti magassággal jelölik (pl. mBf = Balti-tenger feletti magasság).
Az angol Field és a német Feld hangtanilag szinte azonos a magyar Föld-del. Ha logikusan végiggondoljuk, ezek a szavak a megművelt FELszínt jelentik!
De ha a Föld a Föl jelentése, akkor a Le a Lent jelentése, igaz?
Fejtsük ezt is ki!
A FÖL és LE dualitás magyarázata és elterjedése

A magyar föld a FŐ/FÖL gyökcsaládba illik: Fel, Föl, Föld, Field (mező), ugyanakkor ennek van egy poláris párja a Le: Lent, Land, Landolni szavak. Ez nem egyszerű geometria, hanem eredet-logika:
Az F-L gyök a „Fölfelé” és a „Felszín” logikája: Fel, Föl, Föld, Fejlődik.
A LE / L-NT gyök a „Lent” és lefelé logikája: Le, Lent, Lankad, Lankás, Land, Landol (leszáll).
A magyar nyelvben megvannak azok a logikai összefüggések, melyekkel a világ megmagyarázható, leképezhető szavakká. A Föld és a Föl kapcsolata szerves. Ha kimegyünk a föld-re, akkor valójában a világ felszínére megyünk ki. A Lent és a Land kapcsolata is világos. A kettő együtt pedig egy pár, ami beleillik a fel-le, fent-lent poláris párok csoportjába.
Az angolban is megmaradt ez a kettősség:
Field (Föld): A megművelhető, aktív felszín.
Land (Lent): A terület, a birtok, a szilárd alap.
Ha a magvető szemszögéből nézzük, a növény a földből fel-tör. A föld az az anyagi minőség, ami a felfelé törekvő élet bölcsője. Ami kibújik a földből, fölfelé nő!
A „Field” és a „Land” közötti különbség az angolban pont ezt a két magyar gyököt (FEL és LE) mentette át, csak ők már elfelejtették, miért van két szavuk a szárazföldre, de a magyar elmondja: mert a fel(szín) és a lent egymás összefüggő párjai, csak az irányuk más.
Összefoglalva
A Föld a magyar nyelvben egy elsődleges gyök, amely magába foglalja a bolygót, a területet (mezőt) és a talajt (anyagot) és az irányt (föl) is. Ez egy alapvető kódolás. A közös gyökér: legyen szó a magyar Föld-ről, a germán Fold-ról, vagy az angol World-ről , az emberiség egy része évezredek óta ugyanazzal a hangvázas logikával nevezi meg azt a FELszínt, amin jár. Ez igazolja, hogy a nyelvek nem véletlenszerűen alakultak ki, hanem egy közös logikai mag (gyök) köré épültek, ahol a hangzás (F-L-D) és a fizikai valóság (föl, felszín) találkozik.
A magyar föld szónak olyan belső logikai rendszere és olyan kiterjedtsége van, hogy ez csak egyféleképpen magyarázható: ha ez a szó már legalább a neolitikus (újkőkori) időkben létezett, és a Kárpát-medencéből, mint ősi civilizációs és nyelvi központból sugárzott szét a földműveléssel együtt. Ünnepeljük hát méltón a Föld napját azzal a tudattal, hogy a földi civilizáció egy részének a magyar nyelv adta ezt a szavát is!
A fenti érdekességekhez hasonló számos összefüggést kimutattam a Kárpát-medencei Nyelvi Központ című könyvemben. Akit érdekel, itt megtalálja:





















