Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

Mely – amely, mi – ami, hol – ahol (stb.)

     Egyeseket zavar, ha kötőszóként a ki, mi, mely névmást használják, mondván, hogy ezek kérdő névmások.

 

     Magyarországon minden hatalom forrása a politikai nemzet, melynek egymásért felelősséggel tartozó tagjai egyenlő és elidegeníthetetlen méltósággal bírnak.

 

     Hol a tagadás lábát megveti, világodat meg fogja dönteni.

 

     Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, meddig a szem ellát puszta földön, égen.

 

Ezen nincs semmi kifogásolnivaló. (Nemcsak azért, mert íróink is gyakran így használták.) Minden kérdő névmás használható vonat­kozó névmásként (és így mellékmondat kötőszavaként) is, ettől senki sem fogja kérdésnek érteni a mellékmondatot. (A hosszabb alakok úgy keletkeztek, hogy a kérdő/vonatkozó névmáshoz hozzátapadt az a (az) rámutató szó, valahogy így: A lovag, az, ki legyőzte ellenfelét… > A lovag, aki legyőzte ellenfelét…) Közmondásainkban majdnem mindenütt a nélkül szerepel a névmás vonatkozó szerepben is:

 

     Ki korán kel, aranyat lel. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.

 

Ha így mondanánk: Aki korán kel, aranyat lel, vagy Aki amint veti ágyát…, elveszne a közmondás ritmusa.

 

A rendeltetés szerinti elkülönülés előny, viszont régies voltuk miatt némelyek választékosabbnak érzik az a nélküli változatokat. Ez tehát csak stiláris kérdés.

 

A teljes szöveg itt tölthető le.

 

(folytatása következik)

 

 

Előző részek:


1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu