A világörökség része lehet Csíksomlyó. Tisztelt Olvasó!
Már 2010-ben elindult az a folyamat, amely szeretné az UNESCO világörökségi listájára felvetetni a Pünkösdi zarándoklat helyszínét, Csíksomlyót. Vajon katalizálja-e a kérdést a tervezett pápai látogatás 2019-ben? Lesz még erről szó, bár érdekes, hogy a katolikus egyházfő nem Pünkösdkor, hanem azt megelőzően, június elején látogat el oda. Alábbi írásom még 2010-ben keletkezett, egy rövid visszatekintés Csíksomlyó történetére. Magam is többször részt vettem már a régi hagyományokkal rendelkező eseményen, s valóban felemelő, emlékezetes lelki élményt adott.
***
Évről-évre több százezer ember zarándokol el Pünkösdkor Csíksomlyóra, a magyarok legfontosabb zarándokhelyére, Közép-Kelet-Európa legismertebb, működő Mária-kegyhelyére. E szent helyet szeretnék felvetetni az UNESCO világörökségi listájára, Kelemen Hunor (romániai) kulturális miniszter javaslatára — erről szól a híradás. A hosszúnak ígérkező felvételi folyamatot elkezdték már.
Székelyföldet járó, azt ismerők körében köztudott, hogy mennyi szépséget őrizget e táj. Múltat, történelmet, hitet, emberi tartást, összetartozást. Megdöbbentő adat, hogy csak a Hargita megyei műemlékvédelmi hivatalban jelenleg 394 olyan objektumot tartanak nyilván, melynek 80%-a szakrális műemlék.
A térségben a Szűzanya tisztelete ősrégi. Az ezzel kapcsolatos kutatások nem új keletűek. A racionális emlékezet szereti évszámokhoz kötni az eseményeket, még akkor is, ha hagyományaiban sokkal távolabbról gyökerező jelenségekkel áll szembe. Daczó Árpád, a Ferenc-rendi, Lukács atya: Csíksomlyó titka című könyve (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002.) hosszú évtizedek kutató munkáját mutatja be. A benne felmerülő kérdésekre kereste következetesen a válaszokat. A csángók Babba Mária, a Napba öltözött Asszony tisztelete, a néplélekben őrzött ősi hitvilág máig élő bizonyítéka. Miért Csíksomlyó a búcsújáróhely? – teszi fel a kérdést. Hiszen Kis-Somlyó hegyére, Mária tiszteletére már ezelőtt is özönlött a búcsús nép. Ezt pedig IV. Jenő pápa 1444-ben kiadott bullája adatolja. Pedig még akkor nem állt a jelenlegi kegytemplom, sem a Mária kegyszobor, amely csak később, az 1500-as évek elején került oda. De állt a Kis-Somlyó hegyén ma is látható Salvator-kápolna, melynek ősét – a hagyomány szerint – Szent István építtette 1002-ben.
IV. Jenő pápa bulláján kívül, tényszerű történelmi bizonyosság a 32 csíksomlyói konfráter intézménye is. 1442-ben Hunyadi János Marosszentimrénél hatalmas vereséget mért a törökre. Ennek jelentőségét csak a Nándorfehérvári Diadal múlja felül, és a Szűzanyának megköszönve, Hunyadi ezért a győzelemért – egyéb jótéteményei mellett – hatékonyan segítette a csíksomlyói barátokat is. Nemcsak anyagilag állt melléjük templomuk építésében, hanem egy addig szokatlan adománnyal is ellátta őket. 32 székely családot felmentett minden közteher-viselés alól, és a csíksomlyói ferences kolostor szolgálatára rendelte őket. Ez a híres csíksomlyói harminckét konfráter intézménye, egészen 1878-ig állott fenn!
A török hódoltság századaiban az erdélyi fejedelemség volt a magyar nemzeti gondolat önálló hordozója. Egyrészt a keresztény Európa délkeleti bástyája volt a törökkel szemben, másrészt a magyar nemzeti gondolat őrzője, fenntartója mindkét birodalommal, de inkább a bécsi udvarral szemben. Kis ütközőállam a két nagyhatalom között. Ügyes alkalmazkodó politikát kellett folytatnia. E politika a nemzet ősi szuverenitásának elvéből következik, a különböző vallásfelekezetekkel és a különböző nemzetiségekkel megnyilvánuló szabadelvű, türelmes felfogás, és az itt élőkkel kialakult összetartozás érzése és szoros egymásrautaltságuk. Ne feledjük, hogy először itt, a tordai országgyűlésen mondatott ki 1568-ban a vallásszabadság s a vallásfelekezetek egyenjogúsága.
Hunyadi János már akkor megértette, hogy mit jelent Csíksomlyó a székelység életében! Tudta, hogy Csíksomlyó az a fő erőközpont, ahol a székely újból és újból olyan lelki energiákkal töltekezik, amely képessé teszi őt ősi feladatának megvalósítására: a keleti gyepük védelmére. De azt is tudta, hogy a délről jövő legnagyobb veszedelem, a török visszaverésében is a székely az, akire biztosan támaszkodhat. Erdély szíve Csíksomlyón dobog! Csíksomlyó gondozói a ferences szerzetesek lettek, akiknek pápai felhatalmazással a híres Kapisztrán Szent János volt a fő mozgatójuk. Hunyadi János megérezte, hogy Csíksomlyó sugárzik, ahonnan sugárzó emberek indulnak el hősies bátorsággal ősi feladataik teljesítésére. Valószínűleg itt volt a székelyek fő toborzó, gyülekező helye. Hogyne gondoskodott volna Hunyadi erről az ősi megszentelt helyről, ahonnan vitézei Babba Mária oltalma alatt indultak el lélek- és nemzetvédő munkájukra. Szent László nyomdokain haladva, aki Mária lovagja volt, Hunyadi János meg Mária vitéze lett! Hiszen ott született Hunyad megyében, és Szűzanyát Babba Mária nevén is ismerhette. A lélek szemével nézve ezek lehettek a mozgatórugói, mélyebb indítékai az akkori történelmi eseményeknek.
Később Márton Áron, a nagyrabecsült székely püspök is mindig hangsúlyozta a népi hagyományokra való építkezés fontosságát: „A kultúra nélküli értelem rombol. De a kultúrával rendelkező értelem is rombol, ha rossz eszméket követ.”
Az igazi műveltséghez mindig szükséges a hagyomány is.
„Az új magyar művelődés indítékot a múltból merít, erőért és szellemért a néphez fordul, mert a megújulásnak két feltétele van: az egyik a múlt, a történelmi idők elfogulatlan szemlélete, a másik a nép műveltségében rejlő ősi magyar kultúra illő megbecsülése.”
Tehát van hová visszatekintenünk. Történelmünk eligazít, hogy szembenézhessünk a jelenlegi nehézségekkel, fenyegetésekkel is.
