VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Görbe tükör, avagy a karikatúra világa. Beszélgetés Bessam Faraj karikaturistával


Első pillantásra talán sokak számára érthetetlenek, vagy megmosolyogtatóak azok a rajzok, amelyek Bessam Faraj iraki karikaturista ceruzája alól kerülnek ki, mégis, hihetetlen népszerűséget és ismertséget szereztek a számára. Munkái egyaránt ismertek már az ázsiai és az európai közönség előtt. Mostani beszélgetésünk apropóját budapesti kiállítása adta.

– 1943-ban, Bagdadban születtél. Milyen volt akkoriban a város és maga Irak?

– A kérdés megválaszolásához egy kicsit vissza kell mennünk az időben. Irak a hajdani mezopotámiai kultúra örököse. A múlt század negyvenes, ötvenes, és hatvanas éveiben óriási fejlődés zajlott le a kulturális életben, főleg a hatvanas évek második és a hetvenes évek első felében, amikor nagyon lehetett érezni, hogy az iraki társadalom széles intellektuális rétege szinte lerohanta az egyszerű ember életét: az összes arab országban elterjedt a mondás: „Kairó ír, Beirut publikál, Bagdad olvas”. Igazi irodalmi, kulturális forradalom tört ki Irak városaiban, amelynek Bagdad volt a központja. Ennek az volt az oka, hogy 1963. február 8-án az arab nacionalisták – a Baath párt – egy véres puccs után átvette a hatalmat, több ezer embert mészároltak le, és ennek sok író, költő, művész esett áldozatául. Sokan emlegetik az 1259-es évet, amikor a tatárok lerohanták Bagdadot, és olyan sok iraki vér folyt, hogy a Tigris folyó vize vörössé vált. Kilenc hónap után a katonák elmozdították a hatalomból ezt a vérszomjas rezsimet, katonák irányították az országot, de a kormányfő civil volt, és adtak egy kis szabadságot a sajtónak, színháznak és a kiadóknak is. De miután Szaddam Husszein átvette a hatalmat, megint úszott az ország a sötétség tengerében – ahogy mondani szokták nálunk. Akkor nekem már el kellett hagynom az országot.

Mikor érezted azt először, hogy erre a pályára kívánsz lépni? Milyen tanulmányokat folytattál?