Végül bélyeget kapunk
Ami pár évvel ezelőtt még összeesküvés-elmélet volt, az mára a valóság. A berlini Sparda Bank azzal jutalmazza a nagy ügyfeleit, hogy ingyen ültet be mikrochipet a bőrük alá. Erről ezt mondja a Jelenések könyve: „senki ne vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak akin a fenevad bélyege van…”
A berlini pénzintézmény azzal a szlogennel reklámozza magát, hogy „ez az egyetlen húsba vágó építésfinanszírozás”. Az akció október 1-től december 31-ig tart, és olyan „haladó szellemű” fiatalokat céloz meg, akik az akció időtartama alatt legalább 50 ezer eurós szerződést írnak alá a bankkal. Ennek honorálására ők fizetik azt az ingyenes implantátumot, amellyel kulcs nélkül nyithatják leendő lakásuk ajtaját. Csak egy érintés, és már nyílik is a zár…
A Sparda Bank a keletnémet tartományokban és Berlinben van jelen, szövetkezeti, magánügyfelekkel foglalkozó pénzintézet. Honlapjukon így hirdetik az akciót: „Kitüntetünk téged és még egy, általad megjelölt személyt a legmodernebb NFC (Near Field Communication) implantátummal. A kulcskeresgélés immár a múlté. Kezet rá!” A cinikusan provokatív hirdetés a közösségi médiában terjed.
A YouTube-on, a Facebookon és az Instragramon látható egy reklámfilm is, a címe: Más vagy? Legyél más! A kisfilm nem a banki kölcsönkonstrukciót, hanem a másságot és a mikrochipet reklámozza. A kettőt egyszerre. És mellé azt a fiatalos, magabiztos, lendületes életérzést, ahogy egy mozdulatra nyílik a zár. A sztori ennyiből áll: a filmen látható két nőnek öltözött férfinak leesik az álla az irigységtől, amikor a szomszéd lány kiszáll az autóból, és egy laza mozdulattal kinyitja a lakása ajtaját.
– Arra törekszünk, hogy felkeltsük az érdeklődést – mondta Frank Kohler, a Sparda Bank elnöke a Die Welt című lapnak. Úgy tűnik, sikerült. A videót már több mint egymillióan megnézték.
(...)
„Már régen nem a cégszintű digitális transzformációról, hanem a mögötte álló emberekről van szó. Az emberek digitalizálásáról.” Ennek módja a Digiwell szerint a „biohacking”. A „hacker” az az ember, aki teljes kontrollt szeretne gyakorolni teste fölött. Ismeri a testét, adatokat gyűjt róla, és megfigyeli őket, hogy csúcsformába hozza magát, növelje a komfortérzetét, illetve maximalizálja fizikai és mentális teljesítményét. Ennek módja a komputerchip-implantátum, amelyet az emberi szervezetbe ültetnek.
Az implantátumot szakember (orvos vagy testékszer-beültető) helyezi a páciens bőre alá. A kis üvegcső kívülről nem látható, és nem okoz gondot a repülőtéri átvilágításnál sem. Ha valaki nem köt szerződést a bankkal, de szeretné az implantátumot, 50 eurós költséggel kell számolnia a rizsszemnyi üvegcsőért és még ugyanennyivel magáért a beültetésért. Ha az implantátum nyitja a bejárati ajtót, akkor körülbelül 800 euróba kerül a zárszerkezettel együtt.
A mikrochipek a zárak nyitásánál jóval többre képesek. Amennyiben minden személyes adat, a személyazonosító, az útlevél, a jogosítvány, a bankkártya, a betegbiztosítás, a mobiltelefon, az internetkapcsolat, a személyes levelezés és az adott személy GPS-koordinátái egyetlen komputerchipen tárolódnak, nem nehéz belátni, hogy ez az eszköz az embereket teljesen átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi.
A mikrochippártiak előszeretettel hivatkoznak a kényelmi előnyök mellett azokra a szempontokra, amelyek szerint kiküszöbölhető lesz a csalás, a hamisítás, és könnyebbé válik a személyazonosítás, aminek kiemelkedő jelentősége van például a bűnözők nyomon követése esetén. Könnyebbé válhat az illegális bevándorlók azonosítása, akik az EU-ba való belépéskor vagy még az előtt eldobálták személyazonosító okmányaikat, és ma sem lehetnek a hatóságok száz százalékig biztosak benne, hogy az újonnan kiállított tartózkodási engedélyen szereplő név, születési hely, idő, illetve származási ország megfelel a valóságnak. De mi van akkor, ha épp erre hivatkozva teszik majd kötelezővé a mikrochip beültetését? Az emberek feletti totális kontroll a világhatalmi ambíciók elérésének és gyakorlásának kifinomult eszköze. Szükség van hozzá a készpénzforgalom teljes megszüntetésére és az egész világot behálózó „humán digitalizációra”.
Ha valaki azt hiszi, ez még messze van, téved.
