Mi az oka, hogy viszonylag jól megúsztuk a koronavírust?
BCG-oltás? Más fertőző betegség elleni átoltottság? Puszta szerencse? Jó időben meghozott intézkedések? Rengeteg a kérdés annak kapcsán, mi az oka, hogy mi, magyarok – eddig legalábbis – a nyugat-európai országokhoz képest nagyon jól megúsztuk a covid-19-et. Vokó Zoltán egyetemi tanárt, az Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatóját kérdeztük.
A kutatókat is rendkívüli módon foglalkoztatja a kérdés: Magyarországon – eddig legalábbis – miért úsztuk meg ilyen jól az új típusú koronavírus-járványt. A statisztikai adatokat nézve azt láthatjuk, hogy míg Spanyolországban egymillióból 576-an vesztették életüket a covid-19 fertőzés következtében, addig Magyarországon 45-en. A BCG-vakcina, vagy más fertőző betegség ellen való jó átoltottság, esetleg az időben meghozott intézkedések állhatnak a háttérben, vagy pusztán a szerencsén múlott, hogy talán óvatosan elkezdhetünk fellélegezni?
Valóban az a helyzet, hogy Magyarországon a kór jóval kevesebb áldozatot szedett, mint Spanyolországban, Olaszországban vagy az Egyesült Királyságban. „Ez a megkérdőjelezhetetlen tény egy dologgal biztosan összefüggésbe hozható, nevezetesen: Magyarország még a járvány korábbi szakaszában lépett és vezetett be nagyon határozott intézkedéseket”– mondja a Mandinernek Vokó Zoltán egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának igazgatója. Hangsúlyozza: „amikor nő az esetszám és gyorsan terjed a vírus, hetek, sőt napok is nagyon sokat számítanak”.
Hozzáteszi ugyanakkor, hogy „bizonyos fokig szerencsénk is volt, hogy nem Magyarországra csapott le először a kór. Ezzel beigazolódtak a – kereskedelmi és utazási szokásokra alapozó – nemzetközi modellek előrejelzései, amelyek azt prognosztizálták, hogy az egyik első európai góc Észak-Olaszországban alakul ki, hiszen az adriai térségben vannak Európa talán legintenzívebb kapcsolatai Kínával."
Furcsa jelenségek
„Vannak azonban furcsa jelenségek, amelyek a korlátozások mellett is felvetnek kérdéseket a vírus terjedése kapcsán” – szögezi le Vokó.
A tudósokat foglalkoztatja, mi az oka, hogy a járvány sokkal durvábban tarolt Nyugat-Európán, mint keleten.
A szakirodalomban is felvetődött, hogy a BCG, vagyis a tuberkulózis elleni átoltottság is szerepet játszhat a kérdésben, hiszen az látszik, hogy a fertőzés kevésbé viselte meg azokat az országokat, ahol kötelező ez a vakcina. „Ezek egyelőre korai hipotézisek, ötletek csupán, nincsenek még megbízható, tudományos bizonyítékok arról, hogy a BCG-átoltottság hatással lenne a covid-19-re is”.
(…)
