Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Rasszisták és antirasszisták, avagy mi történik Amerikában?

 

Az afféle maradi magyar, mint amilyen én is vagyok, csak kapkodja a fejét, hogy mi a nyavalya történik Amerikában? Már korábban is voltak jelei annak, hogy ott valami nagyon elment. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált az amerikai társadalom belső hasadtsága, de a Floyd halála után bekövetkezett események minden képzeletet felülmúlnak.

 

Szobordöntögetés, rendőrség-feloszlatás, utcai zavargások. S mindez a szolidaritás jegyében. Ez a már társadalmi méretű zavar éles ellentétben áll egy ismert, és világszerte sokak által sokáig elfogadott Amerika-képpel. Amerika nemcsak a világ első számú nagyhatalma, hanem az emberi jövő szimbolikus tere, ahol fajra, színre, kultúrára való tekintet nélkül valamiféle nagy Amerika-álomban mindenki megtalálhatja a maga boldogulását. Mert Amerika egyesít.

 

Aztán most mintha az látszana bebizonyosodni, hogy az amerikai álom mégsem működik.

A látszólag egységes amerikai társadalom mintha darabjaira esne szét, mintha hirtelen nyilvánvalóvá válna, hogy az amerikai idea mégsem volt képes felszámolni és meghaladni mélységes történelmi feszültségeit, legfeljebb csak eltakarni ideig-óráig. S most valami robbant.

Természetesen a fehér és a fekete Amerika közti mai nyilvánvaló feszültség magyarázatához vissza kell menni a múltba. Könnyű és eléggé cinikus magyarázat lenne annyival elütni a dolgot, hogy annak idején nem kellett volna fekete rabszolgákat cipelni az országba. Megtörtént. S mint ma kiderült, ez máig ható, kódolt, s már alig-alig kezelhető feszültség forrása lett. A történelem visszaszólt.

 

De nem ez az érdekes. Az érdekes a fekete és a fehér Amerika közti feszültség magyarázata. Van ugyanis egy uralkodó nézet, a mai politikai szóhasználatban ez a liberalizmus, amely úgy gondolja, hogy a probléma gyökere a rasszizmusban van. A mai amerikai zavarnak az az oka, hogy a fehér amerikaiak jelentős része egyszerűen rasszista. Nem eléggé elfogadó és befogadó. Nincs benne szolidaritás. Szegregál. Ezért hát küzdeni kell a rasszizmus minden formája ellen, de nem csak a jelen szintjén, hanem újra kell írni az amerikai történelmi tudatot is. A múlt ikonikus szereplőinek szobrait mint a közösségi identitás nyilvános kifejeződéseit el kell tüntetni. A rendőrséget mint a fehér hatalom megtestesülését fel kell számolni. Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy ez így nem mehet tovább, s az amerikai fehér társadalomnak meg kell értenie, hogy a rasszizmus minden formáját meg kell haladnia. Ez ad létjogosultságot a mai tüntetéseknek és zavargásoknak.

 

Ez tragikus. Ezzel ugyanis ki van jelölve az a beszédmód, amellyel a fekete és a fehér Amerika közti feszültséget kezelni lehet. A probléma leegyszerűsödik a rasszisták és az antirasszisták közötti küzdelemre. A rassz, a faj válik a feszültség értelmezésének fő kategóriájává.

Ez nyilvánvalóan zsákutca. Történelmi tévedés, amelytől, úgy tűnik, a mai liberalizmus nem tud szabadulni. A tévedés abból az alaptételből ered, hogy minden ember egyforma, hiszen az emberiség egy. S ha különböző etnikai embercsoportok nem tudnak együtt élni, ha konfliktus támad közöttük, akkor annak a rasszizmus az oka. Nosza hát, le kell küzdeni a rasszizmust. Sőt, világuralmi ideológiává kell emelni. Ám, hogy hol van a rasszizmus vége, azt nem lehet megmondani, miután minden utalás az etnikai embercsoportok közti különbségekre már rasszizmusnak számít.

 

Természetesen nem állítom, hogy rasszizmus nincs. Van. Ám a fekete és a fehér Amerika közti feszültséget csak és kizárólag faji alapon magyarázni meglehetősen leegyszerűsítő és félrevezető.

 

Sokkal inkább tudomásul kellene venni azt az egyszerű igazságot. hogy a történelmi identitáshagyományokat nem lehet csak úgy egyszerűen felszámolni annak a tételnek az alapján, hogy minden ember egyforma. Nem az. Évszázadokon átnyúló közösségi életformák, mentalitások, magatartásminták uralják a történelmet. Az a liberális nézet, hogy ezeket a különböző identitásformákat minden további nélkül egyesíteni lehet egy társadalmon belül az elvont „ember” eszméjében, téves előfeltevésen alapul.

 

(...)

tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu