GEORGE FLOYDRÓL, APÁK NAPJÁN
Így válik az apátlan társadalmi modellből humanitárius katasztrófa.
Egy ideje az Amerikában zajló események uralják a közbeszédet. Köztudomású, hogy történt egy brutális rendőri túlkapás, ami George Floyd halálával végződött. Az esetet követően békés megemlékezések kezdődtek, a békés megemlékezésekből tüntetések lettek, azokból erőszakos megmozdulások, összecsapások, majd az egész eseménysorozat sok helyen átfordult fosztogatásokba, rendőrellenes megmozdulásokba, lincselésekbe, rendőrgyilkosságokba.
Közben a demokrata politikusok mellett hollywoodi hírességek, zenészek, politikusok, szilíciumvölgyi cégvezérek és celebek egymásra licitálva fejezték ki a szimpátiájukat a tüntetőkkel, kijelentve, hogy elég volt a rasszizmusból, illetve konkrétabban az amerikai rendőrség rasszizmusából. Az események eszkalációja során az amerikaihoz hasonló események zajlódtak le Nyugat-Európa szerte.
Ugyanakkor van egy igencsak zavarba ejtő mozzanata ennek az egész történetnek. Az, hogy az egyébként a Floyd halála nyomán keletkezett tiltakozási hullám zászlóra tűzött jelszavai, melyek az amerikai rendőrség rendszerszintű rasszizmusáról szólnak, egyszerűen nem igazak.
Mivel a nemzetközi és a magyar médiumokban egyaránt megtalálhatóak az erről szóló, hiteles, szakmai alapokon álló, igen alapos tanulmányok, például itt és itt, most hadd ne ismételjem el újra őket.
Inkább csak kiemelném a legszembetűnőbb adatokat, melyek nemrég a The Guardian-ben (!) jelentek meg: 2016-ban több mint kétszer annyi fehér embert öltek meg amerikai zsaruk (574), mint feketét (266). És ezt nemhogy nem árnyalják a demográfiai arányok, hanem súlyosbítják, hiszen az USA-ban hiába vannak kisebbségben a feketék (12-13 százalék) a fehérekkel szemben (60 százalék), a sokkoló igazság az, hogy az erőszakos bűncselekmények (gyilkosság, nemi erőszak, fegyveres támadás, rablásról) elkövetői nemhogy népességarányosan, de számszerűen, abszolút értékben is a feketék közül kerülnek ki.
Mi következik ezekből az adatokból? Nos, itt áll meg a tudomány. Mert ezek az adatok már önmagukban, azok elemzése nélkül sem szalonképesek a píszí (politikai korrektség) által vezérelt közbeszédben, ami azt jelenti, hogy a mai hivatalos társadalmi közbeszéd számára nem áll rendelkezésre olyan narratíva, amellyel lehetne beszélni a valóságról, és érvényes válaszokat lehetne adni rájuk.
Ezért aztán a tények tudományos értékelése és feldolgozása helyett felkorbácsolt indulatok, társadalmi komplexusok és persze az aktuálpolitikai érdekek mozgatják az eseményeket.
(...)
Az okokat megint csak jobb lenne aktuálpolitikai és ideológiai motivációk helyett a statisztikai adatok és a mélyebb összefüggések fényében vizsgálni! A fentebb belinkelt, 2017-es Mandiner cikkben Heather Mac Donald kriminológus, a New York-i Manhattan Intézet kutatója beszél a bűnözési statisztikák okait boncolgatván arról, hogy az amerikai városi fekete családok helyzete valóságos társadalmi katasztrófa. A statisztikai adatok szerint a fekete gyermekek 72 százaléka házasságon kívül születik, de a belvárosi kerületekben ez inkább 85-90 százalékra tehető.
