Két példa a magyar nyelv eredethamisítására, és annak elegáns feloldására (Török Tamás tanulmánya)

Az idegenszívű akadémiai nyelvészet szerint minden szavunk finnugor, vagy szláv, vagy török, vagy (stb.) jövevény, átvett, kölcsönzött, vagy ha már végképp nem találnak máshol még hasonlót sem, akkor "ismeretlen eredetű". 

Még akkor is ezt erőltetik, amikor valamelyik szónak egyértelmű logikai láncolata, teljeskörű szóbokor-hálózata van meg a magyarban, míg az állítólagos forrásnyelvben ennek töredéke vagy nyoma sincs.

Két egyszerű példával érzékeltessük ezt az abszurd helyzetet!

TÁRS

Az ÚESz (Új Etimológiai Szótár, ami többnyire a régi TESz-ből veszi az adatokat) szerint a társ szavunk "Valószínűleg szláv jövevényszó (tovariš)". Jelentése: "Az, aki idejének jelentékeny részét együtt tölti el vkivel, partner".

Nézzük ugyanakkor, mit ír a Czuczor-Fogarasi szótár, amely szerint a magyar nyelv a saját gyökrendszeréből épül fel:

"A szó gyöke azon tár, mely házat, vagy lakot jelent, miszerint társ annyi mint velünk egy tárban v. házban lakó, lakrészes."

Gondolkodjunk! A TÁRs tehát azt jelenti: Egy TÁRban, egy TÉRben egy házTARTásban, vagyis egy házban velünk együtt élő. Rokona: pajtás (pajta TÁRs). Baj-TÁRs. 

Melyik a hihetőbb szóátvétel?

a) Az, amelyik az egyszerűbb felől (forrás) megy a bonyolultabb (átvevő) felé?

b) Az, amelyik egy három szótagú forrásszót leegyszerűsít egy szótagúvá?

És melyik lehet az ősibb szó? 

a) Az egyszótagú

b) A három szótagú

Minden bizonnyal mindkét kérdésre az a) a helyes válasz! Ezért nem elfogadható, hogy a tömör társ a szláv tovaris átvétele lenne! Ráadásul ez a logikai értelmezés, hogy egy TÁRban, egy TARtásban velünk együtt élő valaki, nincs meg a szlávban. Meg is jegyzi az ÚESz, hogy „A szó a magyarban való hosszú ideig tartó létezése mellett szól az egyszótagos alak korai megjelenése.” Vagyis ők is érzik, hogy a pofátlan hazugsághalmaz lassan tarthatatlan.

Ez a logikai lánc szintén nincs meg a szlávban, de más nyelvben sem: TÁR – TÁRs – TÁRsad – TÁRsadalom (TÁRSul, TÁRsulat, TÁRsaság, stb.). A kapTÁR is TÁRsadalom!

De mi lehet a szó gyöke? Hát a TÁR! 

Mit ír erről az antimagyar ÚESz?

"Valószínűleg szláv jövevényszó. Őrző, tároló hely, gyűjtemény. A szó etimológiailag azonos a →tár- összetételi előtaggal, de valószínűleg egy ettől független, későbbi átvétel közvetlenül a szlávból".

Értjük, ugye? A szó azonos a tár- összetételi előtaggal, vagyis mint tárház, tárhely, stb., ennek ellenére ez egy szláv jövevény... Hm.

Magyarul gondolkodva azonban a TÁR mint befogadó TÉR, vagyis TÁRoló helyiség, TÁRoló TÉR értelmezhető. Ebből fejlődik ki az összes idetartozó szavunk: tárol, tároló, tárolás, tárhely, tárház, raktár, tárca, tarsoly, tarisznya, tartó tok, pisztoly tár, tárnok, kaptár, stb., még a táska is (társ-ka, tár-acska rövidülve). És bizony a TÁR gyök alapértelmét  alapul véve, ide illik a társ és összes képzett szava is! Képzeljünk el egy magTÁRat, ahol a magocskák be vannak TÁRazva. Ők tán nem TÁRsai egymásnak??

De akkor miért nem lehet elismerni, hogy ez bizony magyar eredetű?

TEREM

A terem szónak négy (valójában három) jelentése van a magyar nyelvben:

• TERem₁ : Létrejön, létesül, gyümölcsöt terem

• TERem₂ : Hirtelen megjelenik (ott TERem); a TERem₁ másik használata lehet, logikailag teljesen összefügg!

• TERem₃: helyiség, körbezárt nagyobb méretű TÉR

• TERem₄: birtokos alak (TÉR-em): a saját TERületem, az én TERem

A fentiekből most csak az 1-2 jelentésréteggel foglalkozunk!

Nézzük mit írnak az idegenszívűek!

ÚESz: "Ismeretlen eredetű."

Tényleg? Akkor mégis hogy lehet, hogy ilyen kiTERjedt szóbokor hálózatot hozott létre e jelentés: 

Teremtő

Teremt

Teremtés

Teremtett

Teremtmény

Termés

Termény

Termő

Természet

Termeszt

Termet

Termetes

Termékeny

Terméketlen

Termékenység

Stb.

Vajon melyik "ismeretlen" nyelvben van meg ez a logikai lánc: TERem₁: TERmést hoz, megTERem. Hogy valami létrejön vagyis TERem a TÉRben, a folyton TERmő, TERmékeny TERmészet része, ahol a TERmést hoz a TERmény, de mindehhez kell a TERemtő is. Aztán amikor az ember már ügyes és önálló, akkor elkezd TERmelni, kiTERmelni a TÉRből anyagokat, ebből lesz a TERmelés, és a TERmék, amiből jó TERmelékenységgel sokat tud előTERemteni.

Ez az egyedülálló láncolat vajon megvan-e másik nyelvben? 

És akkor még nem is beszéltünk a TERjedés fogalmáról, ami szintén burjánzik:

Terjed

Terjedés

Terjedelem

Terjedelmes

Terjengős

Terjedő

Terjeszt

Terjeszkedik

Kiterjeszt

Kiterjesztés

Kiterjed

Kiterjedés

Elterjed

Elterjedt

Terebélyes

Terime

Terület

Terel

Terelés

Terelő

Terít

Terítés

Terül

Elterül

Terv

Tervez

Tervezés

Tervező

stb.

És amelyben vegyük észre: az idegen dimenzió magyar megfelelője a kiTERjedés! 

• Pl. 3D = háromirányú kiTERjedés. 

• TERv = a 3D lenyomata a 2D-ben.

• TERvező = aki a TEReket TERvezi!

No, még mindig ismeretlen a TEREM szó? Vagy tán van valami köze a TÉR alapfogalmához, a TÉRben TERemtett és TERmő, TÉRfogattal rendelkező TERemtmények és TERmékek világában?

Még az ÚESz is kénytelen megjegyezni: "A magyar szókincs igen régi eleme lehet, emellett szól a számos korai származékszó is."

De akkor miért nem lehet kijelenteni végre, hogy ez a szó MAGYAR EREDETŰ, a Jó Isten áldjon meg titeket??

És egyébként nem kezd valami derengeni? Nem lehetséges, hogy az egész TART, TÁR, TÉR, TER stb. gyökrendszer és szóbokraik (amiből legalább 200 van!) egy nagyon is valós, jelenlévő ősképhez, ősjelentéshez tartoznak? 

Ezt titokzatos valamit a T-R képlettel lehetne leírni.

A T-R ősgyökből termett szóbokorhálózat egy olyan ívet ír le a létezés fizikai geometriájától a szakrális fogalmakig, amely csak a magyar nyelvben áll össze ez egyetlen, összefüggő filozófiai rendszerré (a szóalkotás átláthatósága), s amelyben a térbeli világ egy folytonosan „terjedő” és „termő” (termékeny) rendszer képét mutatja. Más nyelvek ebből csak átvettek, kölcsönöztek bizonyos elemeket, mint pl.:

• TERület: Territorium (latin), Territory (angol), Terén (szláv) Terrain (latin-francia) (megjegyzés a latin Terra azt jelenti: Föld - de hát mi a Föld ha nem TERület, életTÉR?)

• TÉR: Tír (perzsa)

• TERem: Tarim (török)

• TÁR: Tar (mongol: kosár)

• TARisznya: Taisztra (lengyel, orosz)

• TARt: Dhar (szanszkrit), Dár (perzsa)

• TARt (mint tartam): Duro (latin), Duration (angol: időTARtam), Durable (TARtós) - ezeknél T → D hangváltás van, de a T-R gyök felismerhető!

A T-R gyök alapvetően kódolja a következő összefüggést: A TÉR = a TERemtés, a TERmés, a TERmészet megnyílvánulása, a TERemtmények fizikai helye. A TERmészet az a létsík, ahol minden TERem (TERemtődik, megTERem, TÉRfogattal bír). A TERem (létrejön) az alap ige, ami meghatározza a teljes fogalomkört, hisz az egész természetre jellemző: állandóan terem, termést hoz(szaporodik, gyarapodik a TÉRben) – és így teljesen összekapcsolódik a TERemtéssel (folyamatos létrehozás a TÉRben).

A magyar nyelv többdimenzióban "gondolkodik" és képzi a szavakat: a fizikai valóságtól (TÉR), a szerkezeti szinten (TARt, TARtószerkezet) és a cselekvésen (TARtó) át a szellemi szintig (vele TARtani), elvont fogalmakig (TARtalmas előadás), és az időbeli kiTERjedésekig (időTARtam) átfogóan, egy logikus rendszerbe foglalja, egyetlen gyök alá rendszerezi a logikailag odaillő, összefüggő kifejezéseket. Pont úgy, mint a fa törzse, ágai és gallyai. Vagy mint a fraktálszerkezetű világegyetem. Nem véletlenül mondjuk néhányan már bátran ki: a magyar a TERemtés nyelve.

A magyar nyelvben van még néhány ilyen ősképlet, pl. a legismertebb a K-R ősgyök, ami pedig a kör alapfogalma. De erről majd talán máskor, mert az még szerteágazóbb!

Ha tetszett az írás, kérlek TERjeszd! Hasonló összefüggéseket mutattam ki a Kárpát-medencei Nyelvi Központ c. könyvemben, akit érdekel, itt elérheti: https://www.verteskiado.hu/