Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Brüsszel kettős mércével méri Duda Lengyelországát is. – Kik és hogyan avatkoztak be külföldről a lengyel elnökválasztásba? (III. rész)

2020/07/16

 

Ma szavaz az Európai Parlament szakbizottsága egy Lengyelországot a jogállamiság helyzete miatt elítélő állásfoglalásról. De Věra Jourová EU-biztos is negatívan szólt a lengyel kampányban Andrzej Duda jobboldali elnök felfogásáról, és Donald Tusk néppárti elnök is párttársa, Rafał Trzaskowski mellett tette le a voksát. Cikksorozatunk harmadik részében azt vizsgáljuk, hogyan szálltak be brüsszeli politikusok a lengyel ringbe – ők is Duda ellenében.

 

Krokodilkönnyeket hullattak Brüsszelben, amiért az ideológiai csatának is beillő lengyel elnökválasztásból Andrzej Duda jobboldali államfő került ki győztesen. Az Európai Parlament (EP) szocia­lista frakciójának spanyol vezetője, Iratxe García Pérez a Twitter mikroblogon arról írt, „bánja a szűkös többség véleményét”, a magyar és a varsói kormány ismert holland liberális bírálója, Sophie in’t Veldt pedig gyalázatosnak nevezte Duda győzelmét, amit a „homofób kampány” eredményének tud be.

 

Noha az Európai Parlamenttől eddig sem voltak idegenek az efféle vélemények, az uniós szerződések felett őrködő Európai Bizottság részéről is akadt, aki Duda ellenzéki ellenfele, Rafał Trzaskowski szekerét tolta az elmúlt hónapokban.

 

A testület cseh liberális alelnöke, Věra Jourová előszeretettel hangoztatta, hogy a demokratikus értékek fenntartásáért felelős biztosként esze ágában sincs, hogy beleavatkozzon a lengyel belpolitikába, mégis több alkalommal megtette azt. A biztos kora tavasszal, a súlyosbodó járványhelyzettel példálózva az EP belügyekkel foglalkozó bizottságának több ülésén is bírálta Varsó akkor még levélszavazásról szóló terveit, majd a pandémia kellős közepén újabb kötelezettségszegési eljárást indított a lengyel igaz­ságügyi reform miatt.

 

A konzervatív lengyel kormány ellen – ahogyan a magyarral szemben is – azt is felhozta a Věra Jourová és a belga Didier Reynders alkotta liberális biztospáros, hogy a koronavírus miatti intézkedéseik veszélybe sodorják a jogállamiságot.

 

Az EP illetékes szakbizottsága már ma szavaz egy Lengyelországot épp a jogállam helyzete miatt elítélő állásfoglalásról, ami szeptemberben pedig a plenáris ülés napirendjére kerül. Ebben a képviselők azt kérik többek között az Európai Bizottságtól, gyorsítsa fel Lengyelországgal szemben az uniós hetes cikkely szerinti eljárást. A jelentéstevő, a magyar kormány sorozatos bírálatáról és a migránsvízum ötletének felvetéséről is ismert spanyol szocialista Juan Fernando López ­Aguilar szerint ugyanakkor az időzítésnek semmi köze a lengyel elnökválasztás eredményéhez; a jelentés tervezete korábban elkészült.

 

Jourová a saját állítása szerint akkor sem szólt bele a lengyel belharcba, amikor szintén az EP bizottságában, napokkal a lengyel elnökválasztás második fordulója előtt bírálta Dudát annak családpolitikai elképzelései miatt.

 

– Szomorú, ha a modern Európában vezető politikusok a kisebbségek vegzálásával próbálnak hasznot szerezni – mondta, azt is bírálva, hogy szerinte Duda, a Jog és Igazságosság (PiS) jobboldali kormánypárt jelöltje tévesen vont párhuzamot a kommunista, illetve a szexuális kisebbségek pártját fogó, úgynevezett LMBT-ideológia között.

 

Ezt egyébként hazánkban a liberális média egy része, így az Index és a Hvg.hu is átvette, és akárcsak Jourová, ezek a portálok is félreértelmezték.

 

Duda elnök az idézett kampányeseményen a gyermekek agymosását és politikai indoktrinációját tulajdonította mind a kommunizmusnak, mind pedig az LMBT-mozgalomnak. Kettős mércéről tanúskodik az is, hogy miközben Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek nemrég bocsánatot kellett kérnie, mert szerepelt a közelmúltban választásokat nyert Horvát Demokratikus Közösség egyik kampányvideójában, a liberális biztostól látszólag senki sem várja el ugyanezt.

 

(…)

 

A lengyel elnökválasztás a legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) soraiba szinte magától értetődően gyűrűzött be. Annak lengyel elnöke, Donald Tusk ugyanis átfogó kampányt folytatott Trzaskowski győzelméért. Tusk – aki maga is a Polgári Platform (PO) színeiben volt lengyel miniszterelnök 2007 és 2014 között – számos Twitter-bejegyzésben karolta fel a varsói főpolgármester jelöltségét, támadta egyidejűleg Dudát. Emlékezetes maradt, hogy Tusk április végén az akkor még levélszavazásosra tervezett voksolás bojkottjára is felszólította a követőit. Szerepvállalásának pikantériája, hogy mielőtt az EPP elnöke lett volna, Tuskot is lehetséges elnökjelöltként tartották számon. Végül tavaly novemberben oszlatta el az erről szóló híreszteléseket, mondván: a bejelentéssel meg akarja könnyíteni, hogy a lengyel ellenzék mielőbb ütőképes jelöltet állíthasson. Sajtóinformá­ciók szerint az ex-miniszterelnököt mégis inkább az tántorította el az indulástól, hogy a stábja által megrendelt közvélemény-kutatás nem jelzett előre neki sok esélyt Dudával szemben. Ráadásul ekkor már sejteni lehetett: ő válthatja Joseph Dault az EPP elnöki székében.

 

A néppárti viszonyokról mindenesetre sokat elárul, hogy a PO politikusai kikeltek a szintén néppárti Fidesz–KDNP-delegáció ellen, mert az elnökválasztás első fordulója után Novák Katalin, a Fidesz külügyekért felelős alelnöke gratulált Dudának. A PiS az uniós parlamentben a Konzervatívok és Reformerek konzervatív frakciójában foglal helyet, vagyis a néppárti képviselőcsoport riválisa. Lapunk akkor megkérdezte Deutsch Tamást, a néppárti magyar delegáció vezetőjét a PO részéről érkezett bírálat kapcsán.

 

A Fidesz alapító tagja erre úgy reagált: nem érti, egyesek miért csodálkoznak rá arra, ha a Fidesz berkeiből az azonos társadalomfelfogást vallóknak gratulálnak.

 

A múlt vasárnapi második elnökválasztási forduló után Orbán Viktor miniszterelnök is az elsők között gratulált Dudának. Liberális újságírók ekkor ismét csak a Twitteren kürtölték világgá, hogy egy néppárti miniszterelnök ilyen gyorsan üzen Varsóba. A teljes képhez tartozik, hogy a szintén néppárti bizottsági elnök, Ursula von der Leyen is a leggyorsabbak között gratulált, ám ez már keveseknek szúrta a szemét.

 

Costa egyetért a V4-ekkel

 

– A jogállamisággal és a szabadsággal kapcsolatos vitákat nem lenne szabad együtt kezelni a pénzügyiek­kel – mondta António Costa portugál kormányfő budapesti útját követően a portugál sajtónak. A baloldali kormányfő kész támogatni a visegrádi országok álláspontját, miszerint az uniós kifizetések nem köthetők homályos, politikailag motivált jogállamisági feltételekhez. Orbán Viktor kormányfő és portugál vendége nem tartott sajtótájékoztatót, de a lisszaboni sajtó úgy látja: Costa szeretné elkerülni, hogy egy magyar vétó akadályozza az országa számára alapvető mentőcsomag elfogadását a pénteken kezdődő EU-csúcson. (T. L.)

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu