Harminckét ország aláírta az úgynevezett Genfi Egyetértési Nyilatkozatot
Kedves Olvasónk! Reménykedve várom a mai napot. Az amerikai szenátus ma szavaz a legfelsőbb bíróság reménybeli új tagjáról: a csak ACB-ként emlegetett Amy Conex Barret kinevezéséről. A demokraták mindent elkövettek, hogy megakadályozzák az elnök jelöltjének szenátusi jóváhagyását. A szakbizottsági szinten ez nem sikerült, s látva, hogy veszíteni fognak, nevükkel ellentétben távolról sem demokrataként viselkedve, nem vettek részt a szavazáson. Ekként Barret asszony ellenszavazat és tartózkodás nélkül zárta a négynapos meghallgatást, s ma az egész szenátus előtt kell megméretődnie. Sikere kulcsfontosságú. Ő ugyanis nem híve a bírósági aktivizmusnak, nem gondolja, hogy szabad a bírónak új értelmet adnia a törvények szövegének. Mivel az USA legfelső bírósága bizonyos mértékig iránymutató világszerte, az a tény, hogy Barret asszony révén erős életpárti többség lesz ebben a testületben, nem várt pozitív fordulatot sejtet. Ma tehát vigyázó szemünket Washingtonra vetjük, de az eredményt valószínűleg csak holnap tudjuk meg.
Október 22-én viszont történt egy érdekes dolog, amit nem sikerült felfedeznem a híradásokban. Harminckét ország aláírta az úgynevezett Genfi Egyetértési Nyilatkozatot. Erre a WHO ülése kapcsán került volna sor, amit elhalasztottak, ezért végül Washingtonban írták alá, de a nevét nem változtatták meg. A Nyilatkozatnak négy pillére van: 1. A nők egészségének fokozott védelme. 2. Az emberi élet védelme. 3. A családnak, mint a társadalom alapjának erősítése. 4. Minden nemzet szuverenitásának védelme a globális irányzatokkal szemben.
A 2. és a 4 pont együtt azt jelentik, hogy minden nemzet maga dönt például a terhességmegszakításra vonatkozó törvényről, minden külső nyomástól függetlenül.
Az Nyilatkozatot Brazília, Egyiptom, Magyarország, Indonézia, Uganda és az Egyesült Államok terjesztették be, az európai államok közül pedig rajtunk kívül Lengyelország és Belorusz írta alá.
(...)
