VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Alkotmánybírósági döntést palástolt a bécsi terror?


Ma, 2020. november 9-én a magyar miniszterelnök bejelentette, hogy „kedd éjféltől Ausztriához hasonló, szigorú intézkedéseket vezetünk be.”

Szögezzük le mindjárt itt az elején: a miniszterelnök fogalmazásmódja nem felel meg a magyar nyelvtan szabályainak. (A teljes igazsághoz azonban az is hozzátartozik: a magyar nyelv erényeinek – például képszerűségének – csillogtatásában Orbán Viktor kimagaslik a politikusmezőnyből. – a Szerk.) Az idézett mondatnak ugyan jó néhány helyes megfogalmazása is lehetséges, de nem érdemes itt most ezeket sorra venni. Legalább egyet azonban mutassunk meg – no nem „Magyarország miniszterelnökének”, hanem a Szilaj Csikó olvasóinak: „kedd éjféltől az ausztriaiakhoz hasonló, szigorú intézkedéseket vezetünk be.”

Még a miniszterelnöki fogalmazási hibánál is érdekesebb az a körülmény, hogy Ausztria Alkotmánybírósága (Verfassungsgerichtsof Österreich) október 29-én törvénytelennek nyilvánította az osztrák kormány jó néhány járványügyi intézkedését, melyekkel a járvány „tavaszi hullámának” visszaszorítását vették célba. Még inkább figyelemre méltó, hogy erről legjobb tudomásom szerint nemcsak a magyar médiának sikerült mindmáig mélyen hallgatnia, hanem még az osztrák televízióadók sem méltatták említésre méltónak. Az alkotmánybírósági döntésről szóló hírről csakis a világhálóról tájékozódva lehetett tudomást szerezni, leghamarabb október 30-án.

Aztán már a november 2-ai, bécsi terrortámadás után telítődött az osztrák média az erről szóló hírekkel, elemzésekkel, találgatásokkal. Egyetlen (terror)csapásra megszűnt annak a veszélye, hogy belátható időn belül szóba kerülhessen Ausztriában a szóban forgó alkotmánybírósági döntés. Erre mint lehetséges összefüggésre figyelt fel Jaroslav Belsky osztrák fogorvos, nem mellesleg az osztrák kormány járványkezelésének elszánt bírálója. Belsky doktor rámutat arra a tényre, hogy az elmúlt évtizedek európai terrorcsapásainak némelyikéről utólag kiderült vagy legalábbis jogosan lehetett velük kapcsolatosan feltételezni, hogy a titkosszolgálatok valamiképpen közreműködtek bennük, ha másképp nem (bár szerinte másképp is), azzal okvetlenül, hogy nem akadályozták meg őket, holott erre bőven lett volna lehetőségük. Jaroslav Belsky tehát feltételezi, hogy a terrortámadás kitűnő alkalmat teremtett arra, hogy az osztrák közvélemény akkor se az említett alkotmánybírósági döntéssel foglalkozzék, ha esetleg mégis tudomást szerezne róla.

Közvetve erre mutat rá Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (ÖVP) parlamenti frakcióvezetője, egykori belügyminiszter is azzal, hogy bebizonyítja: a terrortámadás elkövetőjét a titkosrendőrség folyamatosan megfigyelte az után, hogy egy korábbi bűncselekménye miatt kapott börtönbüntetésének kétharmadát elengedték és feltételesen szabadlábra helyezték. Noha a tettes 2020 nyarán Szlovákiába utazott, hogy AK-47-es típusú („Kalasnyikov”) géppisztolyához lőszert vegyen – és ezzel bekerült a szlovák titkosszolgálat látóterébe is – az osztrák rendőrség nem tartóztatta le, noha a lőszer beszerzésének kísérlete éppen elég ok lett volna arra, hogy ismét letartóztassák. Bizonyítékként használhatták volna a szlovák titkosszolgálat Ausztriába eljuttatott figyelmeztetését. Ezért hát Kickl az osztrák hatóságoknak a terrortámadásról szóló magyarázatát és vele kapcsolatos viselkedését joggal nevezi ekképp: „Das ist eine Vertuschungsaktion – es soll etwas vertuscht werden”. (Ez elpalástolási kísérlet – valamit el akarnak előlünk palástolni”).[3]

Herbert Kickl végkövetkeztetésének helyessége aligha vonható kétségbe: A november 2-ai bécsi terrortámadást meg lehetett volna akadályozni. Hogy ezt miért nem tették meg, azt ki-ki magyarázza meg magának, ahogy tudja.

Most, hogy Magyarország kedd éjféltől az ausztriaiakhoz hasonló szigorú intézkedéseket vezet be – sőt szigorúbbakat, hiszen ott a kijárási tilalom nem este 8-kor, hanem 10-kor kezdődik –, itt mocorog bennünk egy kérdés: vajon a Magyar Alkotmánybíróság miért nem akarja követni az osztrákot – a jogállamiság védelméért teendő erőfeszítésként – a kormány járványkezelő határozatainak felülvizsgálatával?

Alább közreadom a már szóba hozott osztrák alkotmánybírósági határozat magyar fordítását, hogy az is láthassa, aki nem tudja a lapalji jegyzetben megadott forrást eredeti nyelven elolvasni.

COVID-19: Több – elsősorban korábbi – intézkedés törvénytelen, minthogy a döntés alapjául szolgáló indokok nincsenek kielégítően dokumentálva.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy törvénytelen volt egy sor COVID-19-cel kapcsolatos intézkedés, mely 2020 tavaszán volt érvényben. Törvénytelen volt a vendéglőkbe való belépési tilalom és az önálló (nem benzinkutakhoz csatolt) autómosók használatának tilalma, a csoportok vendéglőkbe való belépésének korlátozása (legfeljebb négy felnőtt léphetett be egyszerre, ha nem egy háztartásban élnek), a tíznél több résztvevős rendezvények tilalma (ez például a diszkókra vonatkozott), és a zárt terű nyilvános helyeken (hivatali helyiségekben stb.) való maszkviselési kötelezettség.

Az Alkotmánybíróság feloldotta a COVID-19-cel kapcsolatos intézkedési csomag egy még hatályos rendelkezését, mely a vendéglőkben a kiszolgálás helyszínei közötti legkisebb távolságot írja elő (6.§ 1. és 4. bekezdés), vagyis azt, hogy az asztalok között legyen legalább egy méternyi távolság. A feloldás 2020. december 31-e után lép érvénybe.

A törvényellenesnek felismert rendeletek egyike sem volt az Alkotmánybíróság elé terjesztett akták alapján, vagyis azon tényleges körülmények szerint elfogadható, melyekre hivatkozva az illetékes hivatal – az egészségügyi miniszter – elengedhetetlennek tartotta a szóban forgó intézkedéseket. Ez azonban ütközik a COVID-19-cel kapcsolatos Intézkedési Törvényben, illetve a Járványügyi Törvényben megfogalmazott törvényi felhatalmazással.

MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu