Beleteszik az Alaptörvénybe a keresztény nevelést, és azt, hogy az apa férfi, az anya nő. – Az elemz
Egy szimbolikus erejű téma, amelynek megágyazott a közelmúltban a Meseország mindenkié körüli vita, és a Mi Hazánk, illetve egyes kormánypárti vezetésű/többségű önkormányzatok gender-ideológiát korlátozni kívánó intézkedései. Lengyelországot az abortusz-szigorítás körüli vita tartja lázban, nálunk a társadalomszervezésnek egyéb, a választókat véleményalkotásra késztető témái kerülnek reflektorfénybe.
(...)
A kérdésfelvetés időzítése persze sosem véletlen a politikában. Kormányzati pozícióból indítva ezek a kezdeményezések általában politikai értelemben turbulens, kockázatos időszakokban kerülnek terítékre (ennek most a járványügyi és gazdasági válságkezelés adja meg a kereteit), illetve akkor, ha valamilyen kudarcon vagy átmeneti kifáradási időszakon kell átlendülnie a kormányzati kommunikációnak. (Lázár János is ilyen helyzetben dobta be annak idején a halálbüntetés kérdését, de a Borkai-ügy és az önkormányzati választások után is láthattunk hasonló tematizálási kísérletet). Csomagban vagy kapcsolva benyújtott javaslat esetén egy erős téma lehet a figyelemelterelés eszköze is.
Az efféle kérdések provokatív jelegük miatt kommunikációs gumicsontként funkcionálnak, amelyekre az ellenzéki sajtó, illetve az egyes politikai szereplők előszeretettel rá is vetik magukat (függetlenül a közvéleménytől), a Fidesz-KDNP pedig a normalitás pártjaként tudja felmutatni magát egy társadalmilag konzervatív közegben. S ha esetleg még külföldről is érkeznek heves kritikák, jogállamisági aggályok, az jutalomkör, hiszen teljes egészében ideológiai síkra kerülnek ezek a viták. Ráadásul nem lehet azt mondani külföldön, hogy az újabb rendkívüli jogrend periódusban "a parlament nem ülésezik" (volt ilyen híradásra példa tavasszal), hiszen olyannyira működik a törvényhozás, hogy alaptörvény-módosításokra is sor kerül.
A "keresztény nevelés" talán a magyar társadalom egy részéből idegenkedést vált ki, de a tradicionális nemi identitások rögzítése egy mikro-közösséget leszámítva aligha. Ezek a témák szelepként is hatnak: a viták, csaták levezetik a feszültség egy részét, az ideológiai azonosulás pedig csökkenti egy elhúzódó válsághelyzetben (koronavírus-járvány és gazdasági következményei) a kormánypártok táboráról való lemorzsolódást. A "pártpolitikai kerítéseket" ugyanis jóval könnyebb átugrani, mint az ideológiai szakadékokat.
