VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

A SARS-CoV-2 nem új vírus és a H1N1 sem volt az annak idején

„Hozzon a királynak ajándékot, meg nem is.” Szóval hoztam egy jó hírt, ami sajnos tovább nehezíti abbéli törekvésünket, hogy megértsük azokat a folyamatokat, amelyek körülöttünk zajlanak.

Úgy tűnik, hogy az az általánosan hangoztatott állítás, miszerint az emberi populációnak nem volt korábban immunitása a SARS-CoV-2 ellen, nem fedi a valóságot. Miközben a sajtó azon rágódik, hogy igaza lehet-e annak az olasz tanulmánynak, amely azt állítja, hogy a vírus már 2019 nyarán jelen volt az országban, addig jelenleg több mint száz kutatás már hónapok óta arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberek egy része már a járvány kitörése előtt rendelkezett immunitással az újnak mondott betegséggel szemben. Ezekről bátortalan tudósítások már jelentek meg itt-ott, de mindenhol arra figyelmeztettek, hogy a kutatások még túl korai fázisban vannak ahhoz, hogy tudományos tényként el lehessen fogadni a megállapításaikat. Ennek ellenére PCR teszt- és antitest-lázban égett a sajtó, ugyanígy a kormányzati kommunikáció, a T-sejt-immunitás pedig csak elvétve került szóba.

Sertésinfluenza déjà vu

2009 végén, hónapokkal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet a H1N1 „sertésinfluenza” vírust globális járványnak nyilvánította, Alessandro Sette kutatócsapatát az érdekelte, hogy az úgynevezett „új” vírus miért nem okoz súlyosabb fertőzéseket, mint a szezonális influenza.

A választ a felnőtt populációban már meglévő immunológiai válaszok adták: a B-sejtek és különösen a T-sejtek. Később más tanulmányok is ugyanarra a következtetésre jutottak: a korábban reaktív T-sejtekkel rendelkező emberek többsége kevésbé súlyos tüneteket produkált a H1N1 betegség során. Vizsgálataik nyomán a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy hiába gondolták újonnan kialakult vírusnak a H1N1 kórokozóját, számos esetben már meglévő T- és B-sejteket észleltek a donorok vérmintáinak elemzésekor, s ez magyarázatot szolgáltatott arra, hogy miért nem alakult ki mindenkinél súlyos fertőző betegség. Az Egyesült Államok Járványügyi Ellenőrző és Megelőző Központja (CDC) által a 2009-es járvány során elkészített tanulmány arról számolt be, hogy a 60 évesnél idősebb emberek 33% -ának volt keresztreaktív antitestje a 2009-es H1N1 vírussal szemben. A CDC vezetője arra a következtetésre jutott, hogy az újnak gondolt H1N1 törzsekkel szemben „fennállt bizonyos fokú immunitás”, különösen a 60 év feletti felnőttek körében. Ők a korábbi életük során már biztosan találkoztak a betegséggel.

Az adatok arra kényszerítették a WHO-t és a CDC-t, hogy megváltoztassa korábbi nézeteit. Természetesen erről inkább csak a szakmai elit tudott bármit is. A szakmai szervezetek elismerték, hogy „a lakosság az új pandémiás vírus iránti sebezhetősége részben összefügg a vírussal szemben már meglévő immunitás szintjével. ”

Úgy tűnik, hogy 2020-ra ezeket a tanulságokat elfelejtették, vagy elfelejtették velük

Már tavasszal köztudott tény volt, hogy lakosság egy része rendelkezik immunitással a SARS-CoV-2-vel szemben

Tavasszal még azokon a helyi területeken is, ahol a halálozások száma a legnagyobb mértékben nőtt, a szerológiai felmérések azt mutatják, hogy az emberek körülbelül ötöde rendelkezik antitestekkel a SARS-CoV-2-vel szemben: New-Yorkban ez a szám 18% volt akkor, Londonban és Madridban a lakosság 11-12 %-a volt védett.

Közben úgy tűnik, hogy ez a védettség egyre nő. Az angliai Public Health által vezetett T-kutatás nemrégiben a vártnál jóval nagyobb számban találta meg a T-sejteket a brit lakosságban. A kutatásban az NHS, a rendőrség és a tűzoltóság 2887 kulcsfontosságú dolgozóját vizsgálták. Júniusban kiderült, hogy a résztvevők 25 százalékának magas volt a T-sejtjeinek száma. Ezek a T-sejtek felismerték a Covid-ot. Ez jóval magasabb szám, mint a lakosság akkori antitest-felmérési eredményei. Ezek következetesen 6% teszt-pozitív eredményt találtak. Eddig a tudósok figyelmének nagy része az antitestekre összpontosult, amelyek semlegesítik a vírust, mielőtt az bejutna a test sejtjeibe. A T-sejtek ehhez képest megcélozzák és elpusztítják azokat a sejteket, amelyeket már megfertőzött a vírus.

A közegészségügyi, kormányzati, gazdasági válaszok világszerte arra a feltételezésre támaszkodtak, hogy a vírus újonnan került be az emberi populációba, de azok a tanulmányok, amelyek dokumentálták a SARS-CoV-2 reaktív T-sejteket a vírusnak kitett emberekben, számos kérdést vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a pandémiás vírus valójában mennyire újszerű.

Az Egyesült Államokban 2015 és 2018 között nyert donor vérminták vizsgálatában 50%-uk mutatta a T-sejtek különböző formáinak reakcióképességét a SARS-CoV-2 iránt. Hasonló tanulmány, amelyben holland mintákat használtak, 10 ember közül kettőnél T-sejt reaktivitásról számoltak be, úgy, hogy azok korábban nem volt kitéve ennek a vírusnak.

Németországban reaktív T-sejteket detektáltak a SARS-CoV-2 szeronegatív egészséges donorok egyharmadában (68-ból 23). Szingapúrban egy csapat elemezte a SARS vagy a covid-19 kapcsolat nélküli vagy személyes előzményeivel nem rendelkező személyektől vett mintákat: a 2019 júliusát megelőzően vett 26 mintából 12-ben reaktivitás mutatkozott a SARS-CoV-2 iránt, valamint 11-ből hét olyan ember volt, akik szeronegatívak voltak a vírus ellen. A reaktivitást később az Egyesült Királyságban és Svédországban is felfedezték.

Daniela Weiskopf, a Science egyik tudományos vezető szerzője megerősítette azt a hipotézist, hogy az immunválaszok eredete a nátha koronavírusokhoz köthető. A szingapúri kutatók külön-külön hasonló következtetésekre jutottak a megfázásos koronavírusok szerepéről, de megjegyezték, hogy a T-sejtek reaktivitásának egy része más ismeretlen (akár már korábban jelen lévő SARS-CoV-2, akár állati eredetű) koronavírusokból is származhat.

A kutatások, amely a SARS-CoV-2-re már meglévő immunválaszokat dokumentálják, arra kényszeríthetik a járványtervezőket, hogy vizsgálják felül néhány alapfeltevésüket arról, hogy miként lehet mérni a lakosság fogékonyságát és figyelemmel kísérni a járvány terjedésének mértékét. Általánosságban megállapítható, hogy a népesség immunitását rendre alábecsülik.

A kutatók döntő fontosságúnak találták, hogy a magas T-sejtes válaszokkal rendelkezők egyike sem fertőzött meg Coviddal a következő négy hónapban – ami arra utal, hogy az immunrendszer ezen része hatékony védő tényező. Azt is megállapították, hogy csak azoknak a fele rendelkezett azonosítható Covid antitesttel, akiknek magas volt a T-sejtes válasza.

Dr. Peter Wrighton-Smith, a T-sejt-tesztet kifejlesztő vállalat, az Oxford Immunotec cégtől azt mondta: „Ennek az a következménye, hogy vannak olyan emberek, akik védettek a Covidtól, és akiket az antitest-vizsgálatok nem fednek fel."

A kutatók úgy vélik, hogy ez két lehetőséget sugallhat. Az egyik elmélet szerint az antitestek nagyon gyorsan fogynak, miután valaki felépült a Covidból – de a T-sejtek tartósabbak.

A másik az, hogy az emberek immunisak maradnak, miután hasonló koronavírusokban szenvednek – például azokkal szemben, amelyek a náthát okozzák –, még akkor is, ha még soha nem fertőződtek meg magával a Coviddal.

Karol Sikora professzor, a Buckinghami Egyetem rákszakértője az elsők között emelte fel a T-sejtek jelentőségét a pandémia elején.

Tegnap este a Twitteren közzétett videójában azt mondta: „Ez nagyon jó hír. Ez azt jelenti, hogy szinte biztos, hogy a T-sejt reakciója veleszületett – valami olyasmi [váltja ki], aminek az elődeink már ki voltak téve."

Svéd tanulmányok szerint a kontaktszemélyek 60 százalékának volt antitesttermelése a vírussal szemben, de 90 százalékuk esetén T-sejtes immunválaszt tudtak igazolni. Mi jelenleg az antitestválaszt mérjük, de a hosszú ideig fennálló és talán védettséget jelentő T-sejtes válaszról a magyar lakosság körében még szinte semmit sem tudunk, pedig a T-sejtek vizsgálata választ adhat arra kérdésre is, hogy miért vészelik át jobban a gyermekek a fertőzést. Ezek ismerete nélkül megfelelő védőoltás kifejleszteni nem lehet.

Források:

  • https://www.bmj.com/content/371/bmj.m4257

  • https://www.bmj.com/content/370/bmj.m3563/rr-6

  • https://www.bmj.com/content/370/bmj.m3563

  • https://www.bmj.com/content/371/bmj.m4163

  • https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(20)32137-1/fulltext

  • https://www.thelancet.com/journals/lanrhe/article/PIIS2665-9913(20)30340-4/fulltext

  • https://www.thelancet.com/journals/laninf/article/PIIS1473-3099(20)30599-5/fulltext

  • https://immunology.sciencemag.org/content/5/48/eabd2071

  • https://www.nature.com/articles/s41586-020-2550-z

  • https://www.nature.com/articles/s41577-020-0389-z

  • https://www.cell.com/cell/pdf/S0092-8674(20)30610-3.pdf

  • https://www.clinicaloncology.com/COVID-19/Article/10-20/How-Important-Are-T-cells-to-the-COVID-19-Immune-Response-/60839

  • https://profiles.ucsd.edu/alessandro.sette

  • https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19918065/

  • https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2856764/

  • https://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/25730/covid-19-egyesek-megis-szamolhatnak-meglevo-immunitassal

  • https://www.bmj.com/content/371/bmj.m3927

  • https://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/25431/a-koronavirussal-szemben-tobben-lehetnek-vedettek-mint-eddig-gondoltak-a-kutatok

  • https://www.dailymail.co.uk/news/article-8968265/Are-25-immune-Covid-19.html?ito=push-notification&ci=52821&si=75809

A Grincs...

Forrás:

https://www.dailymail.co.uk/news/article-8959845/Family-togethers-given-OK-THREE-households-able-mix-Christmas.html

MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu