VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

A SARS-CoV-2 nem új vírus és a H1N1 sem volt az annak idején

„Hozzon a királynak ajándékot, meg nem is.” Szóval hoztam egy jó hírt, ami sajnos tovább nehezíti abbéli törekvésünket, hogy megértsük azokat a folyamatokat, amelyek körülöttünk zajlanak.

Úgy tűnik, hogy az az általánosan hangoztatott állítás, miszerint az emberi populációnak nem volt korábban immunitása a SARS-CoV-2 ellen, nem fedi a valóságot. Miközben a sajtó azon rágódik, hogy igaza lehet-e annak az olasz tanulmánynak, amely azt állítja, hogy a vírus már 2019 nyarán jelen volt az országban, addig jelenleg több mint száz kutatás már hónapok óta arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberek egy része már a járvány kitörése előtt rendelkezett immunitással az újnak mondott betegséggel szemben. Ezekről bátortalan tudósítások már jelentek meg itt-ott, de mindenhol arra figyelmeztettek, hogy a kutatások még túl korai fázisban vannak ahhoz, hogy tudományos tényként el lehessen fogadni a megállapításaikat. Ennek ellenére PCR teszt- és antitest-lázban égett a sajtó, ugyanígy a kormányzati kommunikáció, a T-sejt-immunitás pedig csak elvétve került szóba.

Sertésinfluenza déjà vu

2009 végén, hónapokkal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet a H1N1 „sertésinfluenza” vírust globális járványnak nyilvánította, Alessandro Sette kutatócsapatát az érdekelte, hogy az úgynevezett „új” vírus miért nem okoz súlyosabb fertőzéseket, mint a szezonális influenza.

A választ a felnőtt populációban már meglévő immunológiai válaszok adták: a B-sejtek és különösen a T-sejtek. Később más tanulmányok is ugyanarra a következtetésre jutottak: a korábban reaktív T-sejtekkel rendelkező emberek többsége kevésbé súlyos tüneteket produkált a H1N1 betegség során. Vizsgálataik nyomán a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy hiába gondolták újonnan kialakult vírusnak a H1N1 kórokozóját, számos esetben már meglévő T- és B-sejteket észleltek a donorok vérmintáinak elemzésekor, s ez magyarázatot szolgáltatott arra, hogy miért nem alakult ki mindenkinél súlyos fertőző betegség. Az Egyesült Államok Járványügyi Ellenőrző és Megelőző Központja (CDC) által a 2009-es járvány során elkészített tanulmány arról számolt be, hogy a 60 évesnél idősebb emberek 33% -ának volt keresztreaktív antitestje a 2009-es H1N1 vírussal szemben. A CDC vezetője arra a következtetésre jutott, hogy az újnak gondolt H1N1 törzsekkel szemben „fennállt bizonyos fokú immunitás”, különösen a 60 év feletti felnőttek körében. Ők a korábbi életük során már biztosan találkoztak a betegséggel.

Az adatok arra kényszerítették a WHO-t és a CDC-t, hogy megváltoztassa korábbi nézeteit. Természetesen erről inkább csak a szakmai elit tudott bármit is. A szakmai szervezetek elismerték, hogy „a lakosság az új pandémiás vírus iránti sebezhetősége részben összefügg a vírussal szemben már meglévő immunitás szintjével. ”

Úgy tűnik, hogy 2020-ra ezeket a tanulságokat elfelejtették, vagy elfelejtették velük

Már tavasszal köztudott tény volt, hogy lakosság egy része rendelkezik immunitással a SARS-CoV-2-vel szemben

Tavasszal még azokon a helyi területeken is, ahol a halálozások száma a legnagyobb mértékben nőtt, a szerológiai felmérések azt mutatják, hogy az emberek körülbelül ötöde rendelkezik antitestekkel a SARS-CoV-2-vel szemben: New-Yorkban ez a szám 18% volt akkor, Londonban és Madridban a lakosság 11-12 %-a volt védett.

Közben úgy tűnik, hogy ez a védettség egyre nő. Az angliai Public Health által vezetett T-kutatás nemrégiben a vártnál jóval nagyobb számban találta meg a T-sejteket a brit lakosságban. A kutatásban az NHS, a rendőrség és a tűzoltóság 2887 kulcsfontosságú dolgozóját vizsgálták. Júniusban kiderült, hogy a résztvevők 25 százalékának magas volt a T-sejtjeinek száma. Ezek a T-sejtek felismerték a Covid-ot. Ez jóval magasabb szám, mint a lakosság akkori antitest-felmérési eredményei. Ezek következetesen 6% teszt-pozitív eredményt találtak. Eddig a tudósok figyelmének nagy része az antitestekre összpontosult, amelyek semlegesítik a vírust, mielőtt az bejutna a test sejtjeibe. A T-sejtek ehhez képest megcélozzák és elpusztítják azokat a sejteket, amelyeket már megfertőzött a vírus.

A közegészségügyi, kormányzati, gazdasági válaszok világszerte arra a feltételezésre támaszkodtak, hogy a vírus újonnan került be az emberi populációba, de azok a tanulmányok, amelyek dokumentálták a SARS-CoV-2 reaktív T-sejteket a vírusnak kitett emberekben, számos kérdést vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a pandémiás vírus valójában mennyire újszerű.