3‒7. századi magyar feliratok megfejtése ‒ Révész Péter előadása a Nebraska Lincoln Egyetemen

kiegészítve: 2024.12.20.

Az előadás több, a 3‒7. századból származó, görög és kariai ábécével írt magyar nyelvű feliratot mutat be.

00:00 Bevezetés.

01:20 Potaissa szfinx felirat.

12:00 Miért hiteles a potaissai szfinx?

13:06 Egy második szfinx felirat.

22:58 Egy bronztükör felirat.

23:50 A kariai ábécé.

26:15 Egyéb feliratok.

30:50 Kérdések és válaszok.

Hivatkozás

P. Z. Revesz, Két szfinx története: Proof that the Potaissa Sphinx is authentic and other Aegean influences on early Hungarian inscriptions, Mediterranean Archaeology and Archaeometry, 24 (2), 191-216. old. 2024.

Kapcsolódó írás:

ŐSI MŰVELTSÉGÜNK (IV.)

Darai Lajos (Kápolnásnyék):

Révész szerint a Kárpát-medencei őshaza összeegyeztethető a finnugor nyelvészettel

https://epa.oszk.hu/01400/01445/00063/pdf/EPA01445_acta_hungarica_2021_3_139-158.pdf

1. Az őshaza helyéről való elképzelések

A finnugor nyelvészet olyan, mint a vadalma. Sokaknak nem tetszik a fanyar íze miatt, azaz elsősorban a finnugor nyelvészek azon következtetése miatt, hogy az Urál környékéről jöttünk egy alacsony színtű kultúrából. Magyarországon még mindig heves vita folyik róla, hogy ezt a vadalmát lenyeljük-e vagy eldobjuk. A külföldön élő komputeres nyelvészettel foglalkozó Révész Péter2 professzor szerint a vadalma is jó, csak meg kell nemesíteni. Ezt tette 2017-ben megjelent fő írása [4], amelyik megalapozza a minószi, a hatti és a magyar nyelvből álló un. nyugati-ugor nyelvcsaládot a minószi lineáris A írás megfejtése által. Ez nagy jelentőségű és átfogó eredmény, amelyhez idő kell, hogy befogadja a tudományos világ.

Révész írásával több korábbi elméletet és így esetleg mai érdeket sért, helyesebben: túlhalad. Ám a tudomány éppen így halad előre az igazság felé. Révész alapjában elfogadja a finnugor nyelvészet tiszta nyelvészeti állításait, de hozzáteszi a minószi nyelvet közvetlen a magyar mellé a nyelvcsaládfán egy un. nyugati-ugor csoportba. Révész feltételez egy átmeneti kőkori szétválást az obi-ugorok (hantik és manysik, oroszosan: vogulok és osztjákok) és a nyugati-ugorok (magyar és minószi) között, és egy bronzkori szétválást a magyar és a minószi között. Továbbá, szerinte a hatti nyelv is a nyugati-ugorba tartozik.

Révész elfogadja a magyarság Kárpát-medencei eredetét. Ebben a paleoantropológus Grover Krantz [5] elméletét követi, mely szerint a Kárpát-medence lehetett a legutóbbi jégkorszakban egy finnugor őshaza, amiből fokozatosan leváltak a rokon finnugor népek, míg csak az ősmagyarok maradtak. Révész Krantz elméletéhez is hozzáteszi, hogy legkésőbb a minósziak váltak el a magyaroktól, és ők délre mentek. Révész, aki bioinformatikus szakértő is, átvizsgálta az archeogenetikai adatokat, ami szerinte igazolta Grover elméletét. Tehát, Révész a nyelvészetben a nyelvészekre és a paleoantropológiában a paleoantropológusokra hagyatkozott. Ez csak azért olyan különös néhány olvasónak, mert a különböző tudományágak nemigen szokták még meg Magyarországon, hogy együtt dolgozzanak. Révész még a megszokott tudományos szakkifejezéseket is megtartja, hogy szó ne érhesse a ház elejét, vagy inkább megmutassa, hogy a hagyományos felfogás kiigazítható az új felfedezések szerint.

a folytatás itt:

https://epa.oszk.hu/01400/01445/00063/pdf/EPA01445_acta_hungarica_2021_3_139-158.pdf