top of page

A bankok hĂĄborĂșja. NĂ©gy pĂ©nzközpont cĂ©lfĂŒggvĂ©nyĂ©bƑl terem a vilĂĄgvĂĄlsĂĄg




A PESTI HÍREK cikke, a szerzƑ megjelölĂ©se nĂ©lkĂŒl

Vajda MiklĂłs kĂŒldemĂ©nye (Földi LĂĄszlĂł mint szerzƑ megjelölĂ©sĂ©vel)








Mert ismerjĂŒk a rĂ©gi viccet: „Rothschild nĂ©ni, honnan tetszik tudni, hogy hamarosan vĂ©ge a hĂĄborĂșnak? – kĂ©rdeztĂ©k rĂ©gen a piacon. HĂĄt onnan, Ă©deskĂ©m – jött a vĂĄlasz – hogy a fiam nem ad rĂĄ pĂ©nzt
” Ha elfogadjuk, hogy a „hĂĄttĂ©rhatalom” legfontosabb intĂ©zmĂ©nye a FED – az EgyesĂŒlt Államok Nemzeti Bankja –, mely magĂĄnkĂ©zben lĂ©vƑ bankkĂ©nt az amerikai dollĂĄr kibocsĂĄtĂĄsi jogĂĄval is rendelkezik, akkor belĂĄthatĂł, hogy a vilĂĄgkormĂĄnyzĂĄsra törekvƑ erƑk lĂĄtszatellenfelei a FED-tƑl eltĂ©rƑ struktĂșrĂĄban mƱködtetett hĂĄrom Központi bank, Ășgymint az EurĂłpai Központi Bank, a kĂ­nai Nemzeti Bank Ă©s az orosz Nemzeti Bank. RĂĄadĂĄsul ez a 4 intĂ©zmĂ©ny kontrollĂĄlja a nemzetközi pĂ©nzforgalom 99%-ĂĄt.

EbbƑl következƑen a vilĂĄgban zajlĂł, nem fegyverekkel vĂ­vott hĂĄborĂș, melynek „csak” epizĂłdja az orosz–ukrĂĄn katonai konfliktus, ezen nĂ©gy központi bank kĂŒzdelmĂ©ben testesĂŒl meg. Vagyis, ha megĂ©rtjĂŒk, hogy a nĂ©gy központi bank milyen cĂ©lfĂŒggvĂ©ny szerint mƱködik, akkor jobban megĂ©rthetjĂŒk a hĂĄborĂșs vĂĄlsĂĄg mĂ©lyebb hĂĄtterĂ©t. Mind a nĂ©gy intĂ©zmĂ©ny FIAT valutĂĄt bocsĂĄt ki, azaz szabadon lebegƑ ĂĄrfolyam-mechanizmus szerint mƱködnek, Ă©s egyik sem törekszik az arany/ezĂŒst fedezetre. Ugyanakkor a nĂ©gy bankot kĂŒlönbözƑ prioritĂĄsok szerint irĂĄnyĂ­tjĂĄk. A magĂĄnkĂ©zben lĂ©vƑ FED szemben ĂĄll a mĂĄsik hĂĄrom, ĂĄllami tulajdonĂș struktĂșrĂĄval.

  • A FED 70%-os rĂ©szesedĂ©ssel vesz rĂ©szt a nemzetközi pĂ©nzforgalomban. CĂ©lja: a dollĂĄr irĂĄnti hitelkereslet maximalizĂĄlĂĄsa, mert csak a dollĂĄrhitelek irĂĄnti kereslet esetĂ©n van Ă©rtĂ©ke a FED pĂ©nzkibocsĂĄtĂĄsi jogĂĄnak.

A 2008 Ăłta 3,5-szeresĂ©re növelt FED mĂ©rlegfƑösszeg egyik oka Ă©pp az volt, hogy digitĂĄlisan is forgalmazott, Ă­gy a fiktĂ­v dollĂĄrral elĂĄrasztott pĂ©nzpiacon az amerikai fizetƑeszköznek nincs igazi Ă©rtĂ©ke, hisz mĂĄr kamatot sem tudnak kĂ©rni Ă©rte a bankok. Illetve, negatĂ­v kamata van/volt az elmĂșlt 10 Ă©vben, mielƑtt jött volna a „hĂĄborĂș”. EbbƑl következik:

  1. Ahhoz, hogy a hitelezĂ©seknek Ă©rtĂ©ke legyen, pozitĂ­v kamatszintre van szĂŒksĂ©ge, kĂŒlönben hosszĂștĂĄvon a FED stĂĄtuszĂĄt Ă©s a 110 Ă©ves dollĂĄrkibocsĂĄtĂĄsi jogĂĄt veszĂ©ly fenyegeti.

  2. A pozitĂ­v kamathoz viszont gazdasĂĄgi növekedĂ©sre van szĂŒksĂ©g, mert növekedĂ©s nĂ©lkĂŒl nincs hitelkereslet, hitelkereslet nĂ©lkĂŒl nincs pozitĂ­v reĂĄlkamat.

Mivel a növekedĂ©s teremti meg a kamatgyƱjtĂ©s lehetƑsĂ©gĂ©t, ezĂ©rt van az, hogy a globalizĂĄciĂłt hirdetƑk mindenĂĄron erƑltetik a növekedĂ©st, ezĂ©rt nƑtt intenzĂ­ven a föld lakossĂĄga, ezĂ©rt lett ezerszeres a GDP az elmĂșlt 100 Ă©vben. Az USA hitelkihelyezĂ©se maximĂĄlis szintet Ă©rt el.

Az amerikai közĂ©posztĂĄly nyakig eladĂłsodott. A diĂĄkhitelektƑl, a jelzĂĄloghiteleken keresztĂŒl, az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi ellĂĄtĂĄsig mindent hitelre vesznek. Az ĂĄllami GDP 150% feletti adĂłssĂĄgot cipel, miközben a S&P 500 vĂĄllalat trilliĂł dollĂĄr kĂ©szpĂ©nzen ĂŒl, Ă©s Ă­gy kĂ©pes minden vĂĄlsĂĄgban felvĂĄsĂĄrolni az eladĂłsodott versenytĂĄrsakat – lĂĄsd Tesla, Apple, Amazon, stb.

A FED kibontakozĂĄsi lehetƑsĂ©ge nem vĂ©letlenĂŒl az EurĂłpai UniĂł orszĂĄgainak, illetve a nagy termĂ©szeti erƑforrĂĄsokkal rendelkezƑ, volt SzovjetuniĂł ĂĄllamainak az eladĂłsĂ­tĂĄsĂĄban jelenik meg. Ilyen cĂ©lpont az orosz-ukrĂĄn fegyveres összecsapĂĄst követƑ ĂșjjĂĄĂ©pĂ­tĂ©si idƑszak is.

2006 Ăłta a FED a forgalomba hozott rengeteg dollĂĄrral 75%-ban csökkentette a megtakarĂ­tĂĄsok Ă©rtĂ©kĂ©t szinte az egĂ©sz vilĂĄgon. Ez rablĂĄs fĂ©nyes nappal, hiszen ezen idƑ alatt minden megtakarĂ­tĂł elveszĂ­tette a megtakarĂ­tĂĄsai valĂłdi Ă©rtĂ©kĂ©nek 70%-ĂĄt. RĂĄadĂĄsul,

az USA teljes adĂłssĂĄga mĂĄra meghaladja az EgyesĂŒlt Államok teljes vagyonĂĄt. A bankvilĂĄg ezzel pĂĄrhuzamosan rekord profitot termelt sajĂĄt menedzser rĂ©tegĂ©nek, de fƑleg a nem lĂĄthatĂł tulajdonosoknak. Közben a FED cĂ©lja megvalĂłsul, mert maximalizĂĄlja a dollĂĄr irĂĄnti keresletet, amibƑl fenntartja a vilĂĄg valaha lĂĄtott legnagyobb hadseregĂ©t, tengeri flottĂĄjĂĄt. Uralja az ĂłceĂĄnokat, tengereket Ă©s a vilĂĄgƱrt.
  • Ezzel szemben, az EurĂłpai Központi Bank /ECB/ a nemzetközi pĂ©nzforgalomban 20% körĂŒli rĂ©szesedĂ©ssel bĂ­r. RĂĄadĂĄsul, az ECB legnagyobb kereskedelmi bankjainak 2009 Ăłta rengeteg dollĂĄr-forrĂĄsa van, amiĂ©rt az eurĂłt dollĂĄreurĂłnak is nevezik.

PĂ©ldĂĄul, NĂ©metorszĂĄgban az eurĂł feladata:

  1. EgyrĂ©szrƑl, a nĂ©met ipar szĂĄmĂĄra a nyersanyagĂĄram Ă©s munkaerƑ biztosĂ­tĂĄsa az EU ĂŒtemezett bƑvĂ­tĂ©sĂ©vel Ă©s bevĂĄndorlĂĄspolitikĂĄval. Nem vĂ©letlen tehĂĄt, hogy nĂ©met NGO-k segĂ­tik a migrĂĄnsokat EurĂłpĂĄba jutni.

  2. MĂĄsrĂ©szrƑl, feladata a felvevƑ piac folyamatos biztosĂ­tĂĄsa az EU bƑvĂ­tĂ©sĂ©vel, az Ășj csatlakozĂłk infrastruktĂșra- Ă©s nyersanyag-vagyonĂĄnak felvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄn keresztĂŒl.

EllentĂ©tben a FED-del, amely a globalizĂĄlt pĂ©nzĂŒgyi piaci szereplƑk profitjĂĄnak maximalizĂĄlĂĄsĂĄra törekszik, az ECB az EU-magorszĂĄgok – alapĂ­tĂłk – ipari komplexumĂĄnak eredmĂ©nyessĂ©gĂ©re Ă©s folyamatos terjeszkedĂ©sĂ©nek elƑsegĂ­tĂ©sĂ©re koncentrĂĄl. EzĂ©rt kulcsfontossĂĄgĂș, hogy folyamatos legyen a munkaerƑ, a nyersanyag beĂĄramlĂĄs mellett az Ășgynevezett „perifĂ©ria” orszĂĄgok kĂĄoszban tartĂĄsa, mert Ă­gy a nyersanyag Ă©s infrastruktĂșra vagyont az EU központi „mag” vĂĄllalatai olcsĂłn tudjĂĄk felvĂĄsĂĄrolni.

Erre vezethetƑ vissza a torz, szĂ©lsƑsĂ©ges ideolĂłgiĂĄk terjesztĂ©se is, mint a woke, az eltĂșlzott liberĂĄlis eszmĂ©k, az LMBTQ, a keresztĂ©nysĂ©g tagadĂĄsa, stb.

  • A harmadik pĂ©nzĂŒgyi erƑtĂ©r, a kĂ­nai Nemzeti Bank: a kĂ­nai pĂ©nzĂŒgyi hatalmi központ irĂĄnyultsĂĄga az orszĂĄg egysĂ©gĂ©nek Ă©s tĂĄrsadalmi nyugalmĂĄnak biztosĂ­tĂĄsa Ă©s a közvetlen szomszĂ©dsĂĄg dominĂĄlĂĄsa.

  1. Feladata: A folyamatos gazdasĂĄgi növekedĂ©sen keresztĂŒl az Ășj, 400 milliĂłs közĂ©posztĂĄly gazdasĂĄgi stabilitĂĄsĂĄnak megƑrzĂ©se, a tĂĄrsadalmi rend biztosĂ­tĂĄsa.

  2. Az 1,4 milliĂĄrd fƑs orszĂĄg központja Ă©s perifĂ©riĂĄi közötti kohĂ©ziĂł megƑrzĂ©se, a kĂ­nai Kommunista PĂĄrt hatalmĂĄnak fenntartĂĄsĂĄn keresztĂŒl

  3. A nyersanyag-import Ă©s a kĂ©sztermĂ©k-export logisztikai szĂŒksĂ©gleteinek finanszĂ­rozĂĄsa, ami az “Ășj selyemĂșt projekt”.

  • A negyedik orszĂĄg, az orosz Nemzeti Bank feladata: az orszĂĄg hatĂĄrainak megvĂ©dĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©ges Ă©s alkalmas ipari, nyersanyag- Ă©s energetikai bĂĄzis felĂ©pĂ­tĂ©se Ă©s fenntartĂĄsa. A nyersanyag-export (olaj, gĂĄz, urĂĄn, gabona, napraforgĂł, stb.) infrastruktĂșrĂĄjĂĄt csƑvezetĂ©kek, tĂĄrolĂłk, flottĂĄk, kikötƑk Ă©pĂ­tĂ©sĂ©nek finanszĂ­rozĂĄsĂĄval garantĂĄlja.

Ha összegezzĂŒk, azt lĂĄtjuk, hogy az ĂĄllami tulajdonĂș központi bankoknak a deviza Ă©s a fogyasztĂłi ĂĄrstabilitĂĄs a fƑ feladatuk, de stratĂ©giai cĂ©ljaik a fentiek szerint egymĂĄshoz mĂ©rten is kĂŒlönböznek.

Egy azonban közös: a monetĂĄris bĂĄzis folyamatos bƑvĂ­tĂ©se nem Ă©rdekĂŒk Ă©s ez a lĂ©nyegi kĂŒlönbsĂ©g az amerikai „Nemzeti” Bankhoz kĂ©pest.

A FED maga az USA pĂ©nze, de a VilĂĄg problĂ©mĂĄja, mert monetĂĄris bĂĄzisa csakis a gazdasĂĄgi növekedĂ©ssel bƑvĂŒl, kĂŒlönben a kamatos kamat elĂ©rĂ©se lehetetlen. A vilĂĄgot elĂĄrasztĂł kamatos kamatĂș dollĂĄrhitelek visszafizetĂ©sĂ©hez folyamatosan több Ă©s több dollĂĄr kell. A FED pĂĄncĂ©ltermĂ©ben a dollĂĄr nem kamatozik, csak akkor van Ă©rtĂ©ke, ha valaki kölcsön veszi. A 2008-as gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄgban tĂșlfinanszĂ­roztĂĄk a rendszert, amely „belefulladt” a dollĂĄrba. 10 Ă©vig a kamat negatĂ­v lett, ami miatt a növekedĂ©s megĂĄllt, hisz a vilĂĄg telĂ­tƑdött pĂ©nzzel. MĂ©gsem jött lĂ©tre inflĂĄciĂł, mert az energiaĂĄrak folyamatos esĂ©sben voltak az alternatĂ­v energiaforrĂĄsok megjelenĂ©se miatt.

Az USA hiĂĄba szƱkĂ­tette a venezuelai kĂ­nĂĄlatot, a lĂ­biai, iraki, szĂ­riai termelĂ©st, lĂĄthatĂł mĂłdon csak a hĂĄborĂș mƱködött. Csak a fegyverkezĂ©s Ă©s a hĂĄborĂș fordĂ­totta meg az energiaĂĄrak esĂ©sĂ©t Ă©s indĂ­totta be a drasztikus emelkedĂ©st.

Ami azonnal fokozta az inflĂĄciĂłt, csökkentve a lakossĂĄgi megtakarĂ­tĂĄst a megnövekedett energiaĂĄrakon keresztĂŒl. Az a pĂ©nz, amely az olaj- Ă©s gĂĄztermelƑ orszĂĄgokhoz ĂĄramlik, a legvĂ©gĂ©n az olaj Ă©s gĂĄz technolĂłgiai vĂĄllalatokon, szĂĄllĂ­tĂłkon, finanszĂ­rozĂłkon, biztosĂ­tĂłkon keresztĂŒl az USA-ba, vagyis a FED-be megy vissza. Így, a 2006-ban indult dinamikus dollĂĄr monetĂĄris bĂĄzisbƑvĂ­tĂ©si ciklus megfordult, most dollĂĄrszƱkĂ­tĂ©si ciklus indult be, aminek következtĂ©ben ismĂ©t van dollĂĄrkamat Ă©s mozgĂĄstere a FED-nek.

A vĂĄltozĂĄs lehetƑsĂ©ge: szĂŒntesd meg a dollĂĄr uralmĂĄt, megszƱnik a kamatos kamat vezĂ©relv, megszƱnik a növekedĂ©si kĂ©nyszer, lelassul a „rĂĄkos burjĂĄnzĂĄs”, amitƑl Ă©lhetƑbbĂ© vĂĄlik a vilĂĄg. A környezet rombolĂĄsa csökken, a tervezett amortizĂĄciĂł megszƱnik, a zöld tĂ©nyleg zöld lesz.

És nem utolsĂłsorban, felelƑs vezetƑk kezĂ©be kerĂŒl vissza a döntĂ©sek joga.

EllenkezƑ esetben teljesĂŒl a FED Ă©s a mögöttes erƑtĂ©r – KĂ­na is ideĂ©rtendƑ – igazi cĂ©lja, ami nem OroszorszĂĄg kapitulĂĄlĂĄsa, hanem EurĂłpa tönkretĂ©tele.









754 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY mƱvei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page