A bankok hĂĄborĂșja. NĂ©gy pĂ©nzközpont cĂ©lfĂŒggvĂ©nyĂ©bĆl terem a vilĂĄgvĂĄlsĂĄg
A PESTI HĂREK cikke, a szerzĆ megjelölĂ©se nĂ©lkĂŒl
Vajda MiklĂłs kĂŒldemĂ©nye (Földi LĂĄszlĂł mint szerzĆ megjelölĂ©sĂ©vel)
Mert ismerjĂŒk a rĂ©gi viccet: âRothschild nĂ©ni, honnan tetszik tudni, hogy hamarosan vĂ©ge a hĂĄborĂșnak? â kĂ©rdeztĂ©k rĂ©gen a piacon. HĂĄt onnan, Ă©deskĂ©m â jött a vĂĄlasz â hogy a fiam nem ad rĂĄ pĂ©nztâŠâ Ha elfogadjuk, hogy a âhĂĄttĂ©rhatalomâ legfontosabb intĂ©zmĂ©nye a FED â az EgyesĂŒlt Ăllamok Nemzeti Bankja â, mely magĂĄnkĂ©zben lĂ©vĆ bankkĂ©nt az amerikai dollĂĄr kibocsĂĄtĂĄsi jogĂĄval is rendelkezik, akkor belĂĄthatĂł, hogy a vilĂĄgkormĂĄnyzĂĄsra törekvĆ erĆk lĂĄtszatellenfelei a FED-tĆl eltĂ©rĆ struktĂșrĂĄban mƱködtetett hĂĄrom Központi bank, Ășgymint az EurĂłpai Központi Bank, a kĂnai Nemzeti Bank Ă©s az orosz Nemzeti Bank. RĂĄadĂĄsul ez a 4 intĂ©zmĂ©ny kontrollĂĄlja a nemzetközi pĂ©nzforgalom 99%-ĂĄt.
EbbĆl következĆen a vilĂĄgban zajlĂł, nem fegyverekkel vĂvott hĂĄborĂș, melynek âcsakâ epizĂłdja az oroszâukrĂĄn katonai konfliktus, ezen nĂ©gy központi bank kĂŒzdelmĂ©ben testesĂŒl meg. Vagyis, ha megĂ©rtjĂŒk, hogy a nĂ©gy központi bank milyen cĂ©lfĂŒggvĂ©ny szerint mƱködik, akkor jobban megĂ©rthetjĂŒk a hĂĄborĂșs vĂĄlsĂĄg mĂ©lyebb hĂĄtterĂ©t. Mind a nĂ©gy intĂ©zmĂ©ny FIAT valutĂĄt bocsĂĄt ki, azaz szabadon lebegĆ ĂĄrfolyam-mechanizmus szerint mƱködnek, Ă©s egyik sem törekszik az arany/ezĂŒst fedezetre. Ugyanakkor a nĂ©gy bankot kĂŒlönbözĆ prioritĂĄsok szerint irĂĄnyĂtjĂĄk. A magĂĄnkĂ©zben lĂ©vĆ FED szemben ĂĄll a mĂĄsik hĂĄrom, ĂĄllami tulajdonĂș struktĂșrĂĄval.
A FED 70%-os részesedéssel vesz részt a nemzetközi pénzforgalomban. Célja: a dollår irånti hitelkereslet maximalizålåsa, mert csak a dollårhitelek irånti kereslet esetén van értéke a FED pénzkibocsåtåsi jogånak.
A 2008 Ăłta 3,5-szeresĂ©re növelt FED mĂ©rlegfĆösszeg egyik oka Ă©pp az volt, hogy digitĂĄlisan is forgalmazott, Ăgy a fiktĂv dollĂĄrral elĂĄrasztott pĂ©nzpiacon az amerikai fizetĆeszköznek nincs igazi Ă©rtĂ©ke, hisz mĂĄr kamatot sem tudnak kĂ©rni Ă©rte a bankok. Illetve, negatĂv kamata van/volt az elmĂșlt 10 Ă©vben, mielĆtt jött volna a âhĂĄborĂșâ. EbbĆl következik:
Ahhoz, hogy a hitelezĂ©seknek Ă©rtĂ©ke legyen, pozitĂv kamatszintre van szĂŒksĂ©ge, kĂŒlönben hosszĂștĂĄvon a FED stĂĄtuszĂĄt Ă©s a 110 Ă©ves dollĂĄrkibocsĂĄtĂĄsi jogĂĄt veszĂ©ly fenyegeti.
A pozitĂv kamathoz viszont gazdasĂĄgi növekedĂ©sre van szĂŒksĂ©g, mert növekedĂ©s nĂ©lkĂŒl nincs hitelkereslet, hitelkereslet nĂ©lkĂŒl nincs pozitĂv reĂĄlkamat.
Mivel a növekedĂ©s teremti meg a kamatgyƱjtĂ©s lehetĆsĂ©gĂ©t, ezĂ©rt van az, hogy a globalizĂĄciĂłt hirdetĆk mindenĂĄron erĆltetik a növekedĂ©st, ezĂ©rt nĆtt intenzĂven a föld lakossĂĄga, ezĂ©rt lett ezerszeres a GDP az elmĂșlt 100 Ă©vben. Az USA hitelkihelyezĂ©se maximĂĄlis szintet Ă©rt el.
Az amerikai közĂ©posztĂĄly nyakig eladĂłsodott. A diĂĄkhitelektĆl, a jelzĂĄloghiteleken keresztĂŒl, az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi ellĂĄtĂĄsig mindent hitelre vesznek. Az ĂĄllami GDP 150% feletti adĂłssĂĄgot cipel, miközben a S&P 500 vĂĄllalat trilliĂł dollĂĄr kĂ©szpĂ©nzen ĂŒl, Ă©s Ăgy kĂ©pes minden vĂĄlsĂĄgban felvĂĄsĂĄrolni az eladĂłsodott versenytĂĄrsakat â lĂĄsd Tesla, Apple, Amazon, stb.
A FED kibontakozĂĄsi lehetĆsĂ©ge nem vĂ©letlenĂŒl az EurĂłpai UniĂł orszĂĄgainak, illetve a nagy termĂ©szeti erĆforrĂĄsokkal rendelkezĆ, volt SzovjetuniĂł ĂĄllamainak az eladĂłsĂtĂĄsĂĄban jelenik meg. Ilyen cĂ©lpont az orosz-ukrĂĄn fegyveres összecsapĂĄst követĆ ĂșjjĂĄĂ©pĂtĂ©si idĆszak is.
2006 Ăłta a FED a forgalomba hozott rengeteg dollĂĄrral 75%-ban csökkentette a megtakarĂtĂĄsok Ă©rtĂ©kĂ©t szinte az egĂ©sz vilĂĄgon. Ez rablĂĄs fĂ©nyes nappal, hiszen ezen idĆ alatt minden megtakarĂtĂł elveszĂtette a megtakarĂtĂĄsai valĂłdi Ă©rtĂ©kĂ©nek 70%-ĂĄt. RĂĄadĂĄsul,
az USA teljes adĂłssĂĄga mĂĄra meghaladja az EgyesĂŒlt Ăllamok teljes vagyonĂĄt. A bankvilĂĄg ezzel pĂĄrhuzamosan rekord profitot termelt sajĂĄt menedzser rĂ©tegĂ©nek, de fĆleg a nem lĂĄthatĂł tulajdonosoknak. Közben a FED cĂ©lja megvalĂłsul, mert maximalizĂĄlja a dollĂĄr irĂĄnti keresletet, amibĆl fenntartja a vilĂĄg valaha lĂĄtott legnagyobb hadseregĂ©t, tengeri flottĂĄjĂĄt. Uralja az ĂłceĂĄnokat, tengereket Ă©s a vilĂĄgƱrt.
Ezzel szemben, az EurĂłpai Központi Bank /ECB/ a nemzetközi pĂ©nzforgalomban 20% körĂŒli rĂ©szesedĂ©ssel bĂr. RĂĄadĂĄsul, az ECB legnagyobb kereskedelmi bankjainak 2009 Ăłta rengeteg dollĂĄr-forrĂĄsa van, amiĂ©rt az eurĂłt dollĂĄreurĂłnak is nevezik.
PĂ©ldĂĄul, NĂ©metorszĂĄgban az eurĂł feladata:
EgyrĂ©szrĆl, a nĂ©met ipar szĂĄmĂĄra a nyersanyagĂĄram Ă©s munkaerĆ biztosĂtĂĄsa az EU ĂŒtemezett bĆvĂtĂ©sĂ©vel Ă©s bevĂĄndorlĂĄspolitikĂĄval. Nem vĂ©letlen tehĂĄt, hogy nĂ©met NGO-k segĂtik a migrĂĄnsokat EurĂłpĂĄba jutni.
MĂĄsrĂ©szrĆl, feladata a felvevĆ piac folyamatos biztosĂtĂĄsa az EU bĆvĂtĂ©sĂ©vel, az Ășj csatlakozĂłk infrastruktĂșra- Ă©s nyersanyag-vagyonĂĄnak felvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄn keresztĂŒl.
EllentĂ©tben a FED-del, amely a globalizĂĄlt pĂ©nzĂŒgyi piaci szereplĆk profitjĂĄnak maximalizĂĄlĂĄsĂĄra törekszik, az ECB az EU-magorszĂĄgok â alapĂtĂłk â ipari komplexumĂĄnak eredmĂ©nyessĂ©gĂ©re Ă©s folyamatos terjeszkedĂ©sĂ©nek elĆsegĂtĂ©sĂ©re koncentrĂĄl. EzĂ©rt kulcsfontossĂĄgĂș, hogy folyamatos legyen a munkaerĆ, a nyersanyag beĂĄramlĂĄs mellett az Ășgynevezett âperifĂ©riaâ orszĂĄgok kĂĄoszban tartĂĄsa, mert Ăgy a nyersanyag Ă©s infrastruktĂșra vagyont az EU központi âmagâ vĂĄllalatai olcsĂłn tudjĂĄk felvĂĄsĂĄrolni.
Erre vezethetĆ vissza a torz, szĂ©lsĆsĂ©ges ideolĂłgiĂĄk terjesztĂ©se is, mint a woke, az eltĂșlzott liberĂĄlis eszmĂ©k, az LMBTQ, a keresztĂ©nysĂ©g tagadĂĄsa, stb.
A harmadik pĂ©nzĂŒgyi erĆtĂ©r, a kĂnai Nemzeti Bank: a kĂnai pĂ©nzĂŒgyi hatalmi központ irĂĄnyultsĂĄga az orszĂĄg egysĂ©gĂ©nek Ă©s tĂĄrsadalmi nyugalmĂĄnak biztosĂtĂĄsa Ă©s a közvetlen szomszĂ©dsĂĄg dominĂĄlĂĄsa.
Feladata: A folyamatos gazdasĂĄgi növekedĂ©sen keresztĂŒl az Ășj, 400 milliĂłs közĂ©posztĂĄly gazdasĂĄgi stabilitĂĄsĂĄnak megĆrzĂ©se, a tĂĄrsadalmi rend biztosĂtĂĄsa.
Az 1,4 milliĂĄrd fĆs orszĂĄg központja Ă©s perifĂ©riĂĄi közötti kohĂ©ziĂł megĆrzĂ©se, a kĂnai Kommunista PĂĄrt hatalmĂĄnak fenntartĂĄsĂĄn keresztĂŒl
A nyersanyag-import Ă©s a kĂ©sztermĂ©k-export logisztikai szĂŒksĂ©gleteinek finanszĂrozĂĄsa, ami az âĂșj selyemĂșt projektâ.
A negyedik orszĂĄg, az orosz Nemzeti Bank feladata: az orszĂĄg hatĂĄrainak megvĂ©dĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©ges Ă©s alkalmas ipari, nyersanyag- Ă©s energetikai bĂĄzis felĂ©pĂtĂ©se Ă©s fenntartĂĄsa. A nyersanyag-export (olaj, gĂĄz, urĂĄn, gabona, napraforgĂł, stb.) infrastruktĂșrĂĄjĂĄt csĆvezetĂ©kek, tĂĄrolĂłk, flottĂĄk, kikötĆk Ă©pĂtĂ©sĂ©nek finanszĂrozĂĄsĂĄval garantĂĄlja.
Ha összegezzĂŒk, azt lĂĄtjuk, hogy az ĂĄllami tulajdonĂș központi bankoknak a deviza Ă©s a fogyasztĂłi ĂĄrstabilitĂĄs a fĆ feladatuk, de stratĂ©giai cĂ©ljaik a fentiek szerint egymĂĄshoz mĂ©rten is kĂŒlönböznek.
Egy azonban közös: a monetĂĄris bĂĄzis folyamatos bĆvĂtĂ©se nem Ă©rdekĂŒk Ă©s ez a lĂ©nyegi kĂŒlönbsĂ©g az amerikai âNemzetiâ Bankhoz kĂ©pest.
A FED maga az USA pĂ©nze, de a VilĂĄg problĂ©mĂĄja, mert monetĂĄris bĂĄzisa csakis a gazdasĂĄgi növekedĂ©ssel bĆvĂŒl, kĂŒlönben a kamatos kamat elĂ©rĂ©se lehetetlen. A vilĂĄgot elĂĄrasztĂł kamatos kamatĂș dollĂĄrhitelek visszafizetĂ©sĂ©hez folyamatosan több Ă©s több dollĂĄr kell. A FED pĂĄncĂ©ltermĂ©ben a dollĂĄr nem kamatozik, csak akkor van Ă©rtĂ©ke, ha valaki kölcsön veszi. A 2008-as gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄgban tĂșlfinanszĂroztĂĄk a rendszert, amely âbelefulladtâ a dollĂĄrba. 10 Ă©vig a kamat negatĂv lett, ami miatt a növekedĂ©s megĂĄllt, hisz a vilĂĄg telĂtĆdött pĂ©nzzel. MĂ©gsem jött lĂ©tre inflĂĄciĂł, mert az energiaĂĄrak folyamatos esĂ©sben voltak az alternatĂv energiaforrĂĄsok megjelenĂ©se miatt.
Az USA hiĂĄba szƱkĂtette a venezuelai kĂnĂĄlatot, a lĂbiai, iraki, szĂriai termelĂ©st, lĂĄthatĂł mĂłdon csak a hĂĄborĂș mƱködött. Csak a fegyverkezĂ©s Ă©s a hĂĄborĂș fordĂtotta meg az energiaĂĄrak esĂ©sĂ©t Ă©s indĂtotta be a drasztikus emelkedĂ©st.
Ami azonnal fokozta az inflĂĄciĂłt, csökkentve a lakossĂĄgi megtakarĂtĂĄst a megnövekedett energiaĂĄrakon keresztĂŒl. Az a pĂ©nz, amely az olaj- Ă©s gĂĄztermelĆ orszĂĄgokhoz ĂĄramlik, a legvĂ©gĂ©n az olaj Ă©s gĂĄz technolĂłgiai vĂĄllalatokon, szĂĄllĂtĂłkon, finanszĂrozĂłkon, biztosĂtĂłkon keresztĂŒl az USA-ba, vagyis a FED-be megy vissza. Ăgy, a 2006-ban indult dinamikus dollĂĄr monetĂĄris bĂĄzisbĆvĂtĂ©si ciklus megfordult, most dollĂĄrszƱkĂtĂ©si ciklus indult be, aminek következtĂ©ben ismĂ©t van dollĂĄrkamat Ă©s mozgĂĄstere a FED-nek.
A vĂĄltozĂĄs lehetĆsĂ©ge: szĂŒntesd meg a dollĂĄr uralmĂĄt, megszƱnik a kamatos kamat vezĂ©relv, megszƱnik a növekedĂ©si kĂ©nyszer, lelassul a ârĂĄkos burjĂĄnzĂĄsâ, amitĆl Ă©lhetĆbbĂ© vĂĄlik a vilĂĄg. A környezet rombolĂĄsa csökken, a tervezett amortizĂĄciĂł megszƱnik, a zöld tĂ©nyleg zöld lesz.
Ăs nem utolsĂłsorban, felelĆs vezetĆk kezĂ©be kerĂŒl vissza a döntĂ©sek joga.
EllenkezĆ esetben teljesĂŒl a FED Ă©s a mögöttes erĆtĂ©r â KĂna is ideĂ©rtendĆ â igazi cĂ©lja, ami nem OroszorszĂĄg kapitulĂĄlĂĄsa, hanem EurĂłpa tönkretĂ©tele.