A decentralizált szellemi-médiauralom vastörvénye (Pokol Béla fészes jegyzete)
- dombi52
- szept. 21.
- 2 perc olvasás
Forrás:
Tallián Hedvig küldeménye
A rendszerváltás utáni években a balliberális médiahatalomról írt elemzéseimmel és könyvemmel szereztem politikai elismerést és egyben ellenségeket is, de 30 év tapasztalata okosabbá is tett.
Ugyanis ez a médiauralom nemcsak erősíti a maga előtt tolt pártot, megsokszorozva erőit, de egyben a végét is magában hordozza. Az ilyen párt az erejét nem a szavazóktól, hanem a mögöttes médiahatalmi struktúrákból nyeri.
(Egy cikkem címében valaha kifejezetten „médiahidrának” neveztem az SZDSZ mögötti szellemi-média struktúrákat.) Ám ezek a mögöttes szellemi-média hatalmi körök nem viselik el egy nagy párt tartós hierarchiáját maguk felett, hanem pártosan bele-bele harapnak az éppen pártfogolt kedvencük érdekében, és állandó hatalmi káoszt hordoznak az általuk támogatott pártban. Igaz, hogy amikor ezért már az Országgyűlésből kiesés határáig lehozták a médiahidra erők a pártjukat, akkor e mögöttes nyilvánosságerő miatt
a kormánykoalícióban levő SZDSZ még a végső bukása előtt is mint farok csóválta a nagy bamba MSZP kormányát 1994 után, de főként 2002-től.
E farok-lét ellenére is ezért tudta megtenni ezt a mutatványt: az alulról őt is pusztító balliberális szellemi-média körök ereje megfélemlítés alatt tartotta a nagyobbik balos párt vezetőit, és még a SZDSZ végső megsemmisülés előtt álló stációja is a félelmetes erőt sugallta.
Merítsünk elégtételt a hazai balliberális médiahatalom két irányban tett hatásaiból. A demokrácia legnagyobb ellensége volt mindig a médiahatalom pártja, a médiahatalom által fenyegető erővé téve, de ez csak halálos csókot tudott adni a kebléből kinövő pártvezéreknek.
Most pedig az internetvilág százszorosan decentralizált kibertéri közösségi médiáiban ugyanígy uralmi pozíciókat elfoglalva
már nincs is lehetőség arra, hogy tartósan nagy balliberális pártok emelkedjenek ki köreikből.
És így nem marad más, mint a tartósan működő konzervatív jobbos pártok dominanciájára e balliberális szellemi körök az ideiglenes messisások kétségbeesett felkarolásával, majd vereségük után megátkozásukkal reagáljanak.
(PS: E gondolatmenetem egy Schiffer Andrással folytatott diszkusszióban jött létre.)
