A Kormány építészeti lapja szerint az 50 évvel ezelőtti szocialista város, Salgótarján, a magyar városépítészet mintapéldája

dombi52
szept. 16.
2 perc olvasás

Forrás:

Sokkoló: Kiderült, hogy a Kormány építészeti lapja szerint az 50 évvel ezelőtti szocialista város, Salgótarján, a magyar városépítészet mintapéldája!

Tisztázzuk! Sosem volt magyar mintaváros Salgótarján, hanem kommunista mintaváros volt. A „szocialista város” koncepciója a szovjet és kelet-európai urbanisztikában egy társadalomformáló eszköz volt. Ideológiájuk szerint, ha új várost építenek, akkor új embereket is „kapnak”, mert a fizikai környezet alakítja a társadalmi tudatot.

Ennek főbb elemei:

A múltat eltörölni: nem a régi várost fejlesztik, hanem a semmiből húznak fel új települést. Eltűnik a középkori tér, templom, főutca, hagyományos városszerkezet.
Funkcionális szétválasztás: lakóövezet, ipar, adminisztráció, kultúra külön kerülnek – Le Corbusier és a CIAM elveire rímel.
Tömeges lakhatás: panel, sorház, blokkok – cél a egyformaság, egyenlősdi, gyorsaság, olcsóság (utóbbi a valóságban sosem volt igaz.)
Közösségi terek: túlméretezett terek, felvonulási utak, emlékművek, amelyek a közösségi-, szocialista identitást erősítik.

Létrejön az „új ember”:

amely szakít a „régi rend” vallásos, polgári, individualista világával,
kollektívában él, a munkahely és a lakótelep közössége a fő identitása, amelynek a háza, lakása nem fejezi ki a bent lakók egyéniségét, identitását
lojális a párthoz, ateista, technikába és haladásba vetett hite van.

Tudjuk, hogy amikor a kommunisták a múltat el akarták törölni, akkor valójában az emberek identitását próbálták eltörölni.

Azt remélték, hogy a múlt kitörölhető, az igazság feledésbe merül, és csak annyi marad belőle, amennyit ők előadnak. Mivel az emlékezésben olyan fix pontokat is találunk, amelyek segítenek tájékozódni a jelenben, ezek eltörlésével a szovjetek fegyverével ránk kényszerített ideológiájuk kizárólagosságát akarták megszilárdítani.

Salgótarjánt 1950-ben megyeszékhellyé tették, ez már önmagában ideológiai döntés volt. 1956-ot követően, a salgótarjáni sortűz után különösen fontossá vált, hogy a diktatúra betörje az embereket, megvalósuljon az „új város", a szocialista "átnevelő" város.

Tudatosan lebontották a régi falusias részeket, a főutcát kiszélesítették, felvonulási térként funkcionáló terek jöttek létre (Felszabadulás tér, Tanácsköztársaság útja).

Nincs templomtorony, nincs piac, nincs feudális utcakép, falanszter világ épült helyette, modern, "racionális", szocialista városszövet – ami reményeik szzerint a mindennapokkal együtt az új ideológiát is beprogramozza.

Amikor a szocialista Salgótarján nevű emberkísérletet ma "magyar városépítészet mintapéldájának" nevezi a hely.hu, akkor (ismét ) történelem hamisítást követ el.

Új korszak kezdődik Salgótarjánban – Indul a városközpont rehabilitációjának ötletpályázata!

Vártunk egy kicsit arra, hogy ezt a botrányt milyen reakciók követik. Van-e még kulturális immunrendszer, magyar építészeti szuverenitás, lesznek-e egyének vagy szervezetek akik tiltakoznak. Szomorúak vagyunk, hogy egyedül maradtunk ismét...

(Azzal későbbi posztokban fogunk foglalkozi, hogy ezt a beton-falanszter borzalmat most sokmilliárdért miként akarják felújítani, s kik is csücsültek be a zsűribe...)