top of page

A külföldet célozzuk meg Bogár László időtálló igazságaival – Tallián Hedvig felhívása

  • Szerző képe: szilajcsiko
    szilajcsiko
  • máj. 31.
  • 6 perc olvasás

Frissítve: jún. 1.



ree

Ajtócsapkodás közepette viharzott ki az IMF szűk küldöttsége a miniszterelnök (akkor még az Országházban lévő) irodájából. Nem lett letuszkolva az akaratuk a frissen, földcsuszamlás-szerű győzelemmel megválasztott, akkor hivatalba lépett második Orbán-kormány torkán, azaz a magyarok torkán.



Elhajtottuk az IMF-et.

Ezt a kis színes – népmeséinkbe kívánkozó – jelenetet kihagytuk a Dr. Bogár László közgazdásszal készített interjúból, mely még 2010 nyarán, a NAGYÍTÁS című, csupán tíz hónapot megélt hetilap hasábjain jelent meg nyomtatásban. Természetesen nem a népmesei jelenet a lényeg – bár tanulságul bizonyára jobban beégne a nemzet tudatába –, hanem az elhajtás ténye és oka. Az új megközelítés. A világ addigi folyásával szembe menő, bátor gazdaságpolitikai irányváltás meglépése.

De miért lényeges ez mind a mai napig, sőt egyre inkább?

Az alábbi, immáron tizenöt éves interjúból kiderül, hogy

Bogár tanár úr tisztánlátása igazolódott, és az azóta egyre terebélyesedő követőtábora is kezdi érteni a kirajzolódó háttérképet.

Legalábbis remélem!


Ebben a növekvő közösségben pedig egymástól függetlenül fogalmazódott meg bennünk, hogy lépjünk túl különleges anyanyelvünk „korlátain”, és

kezdjük el a Tanár úr nemzetközi összefüggéseket feltáró gondolatait a magyarul nem értők közt is terjeszteni.

Ezért spontán módon és teljesen önkéntesen

néhány hónapja elkezdtük elsősorban angolra, másodsorban németre átültetni a publicisztikáit, illetve az Egy Bogár Naplója egyes részeit.

A telegramon:

A Bitchute-on pedig Dér Imre – redRsChannel – csatornáján jelennek meg a videók:

 

Egyébként szívesen vesszük, ha olykor, bármely más nyelvtudás birtokában lévők esetleg szláv vagy távol-keleti nyelvekkel be tudnának segíteni. A fordító programok ugyanis bár meggyorsítják az egész folyamatot, de az emberi felülbírálat mindig javára van a végeredménynek. Sőt, a Napló élőbeszéd szövegét én (T. H.) ki is feszesítem írott szöveggé, hogy a gép könnyebben boldoguljon, tehát

kész magyar szöveget tudok küldeni, mondjuk, ha valaki dánra, oroszra, olaszra, kínaira, vagy perzsára… stb. szívesen átültetné, felülbírálva saját speciális nyelvtudásával a gépet.

A cél pedig, hogy terjesszük a magyar gondolatot, ez esetben Bogár Lászlón keresztül.


***


Íme, a 2010 nyarán a NAGYÍTÁSBAN megjelent interjúnk:


 

KIKET KÉPVISEL A NEMZETKÖZI VALUTAALAP? 


A múlt heti nyugati sajtó Magyarország nevétől visszhangzott. A Financial Times keddi európai kiadása focihasonlatba ágyazva támadt neki a miniszterelnöknek. A szerző így fogalmaz: „Orbán ki akarja cselezni az IMF-t egy olyan játékban, amelyben Magyarország csak vesztes lehet... Az IMF-nek fel kell mutatnia néhány piros és sárga lapot, ugyanis ez a hatékony módja, hogy jelezzenek azon kormányoknak, amelyek fogékonyak lennének a fegyelmezetlenségre, ugyanis az IMF nem tűnhet palimadárnak. A Washinton Post is figyelmeztet: „ha Orbán így folytatja, újra eléri a pária státust a nyugati fővárosokban, mint korábbi kormányzása idején.” A kialakult helyzetről Bogár László közgazdász professzorral, az első Orbán kormány stratégiai tervezésért felelős államtitkárával beszélgettünk.


- A vezető nyugati lapok össztűz alá vették a magyar miniszterelnököt.


- A Financial Times és az Economist a globális média legtekintélyesebb orgánumai. Veszélyes fegyverük a politikailag korrekt beszéd. Ez annyit tesz, hogy ők szabják meg, milyen fogalmakkal és értelmezési keretben lehet megszólalni. Kijelölik a határt. Orbán Viktor ezt rendszeresen átlépi – 2002-es megbuktatását is ennek köszönheti. Nem virtuskodásból tette, amit tett az IMF tárgyaláson, hanem felelősségtudatból. Ezt most megbélyegezik, nacionalizmusnak és protekcionizmusnak mondják.


- Régen ezt úgy hívták: hazaszeretet…


- Igen. Minden ember vele született képessége, hogy tudja, mely közösséghez tartozik. A protekcionista, más szóval a protektor feladata, hogy felismerje a rá bízott közösség érdekeit és azt bátran, elszántan megvédje. Ez a társadalmi elitek feladata tízezer esztendeje.


- Az előbb említett gazdasági lapok olvasottsága eltörpül a tömegsajtóé mellett.


- De ezeket a lapokat a világelit olvassa. Ez az elit véleményvezérként viselkedik, s a mediatizált világban engedelmes fogyasztókat nevel azokból, akik nem képesek az újságokban megjelenő információk „mögé látni”. Egy magyar kuruc nóta így beszél erről: „Vezettessed magadat szembekötve, vakon, elfajult testvéridtől csinált ál utakon”. Mindig akadnak árulók, akik jövedelmezőbbnek tartják a saját közösségüket elárulni a birodalomnak.


- Miféle birodalomnak? Egy országnak? Egy szövetségnek?


- Az Egyesült Államok, az IMF, vagy az Európai Unió egyaránt részei a birodalomnak, de nem azonosak vele. A birodalom egy szerveződési elvet testesít meg, ami láthatatlan, legalábbis az emberek döntő többsége számára az. Egykor sem a királyok, hercegek, hanem a Mediciek, Fuggerek voltak a hatalom igazi gyakorlói, akik egyszerű „iparosnak” álcázták magukat. Száz évvel ezelőtt Amerikából a Wall Street tudatosan pénzelte Trockijt a cári Oroszország felbomlasztása érdekében. A céljuk az volt, hogy létre jöjjön egy olyan rendszer, amely brutális kegyetlenséggel szétveri a zárt, szakrális paraszti társadalmat, és létrehozza az ipari kapitalizmus techno-struktúráját. Bármilyen meglepő, a kommunizmus valójában a globális kapitalizmus helyett végezte el a „piszkos munkát”, majd mikor teljesítette feladatát, „olcsón” kimúlt, és a globális kapitalizmus visszavette a számára „előemésztett” térséget. 1956-ban erre mondtunk nemet, és ezért fogott össze a keleti és nyugati globális hatalom a forradalom vérbefojtása érdekében.


- Mintha megint nálunk húzódna a frontvonal. A nemzeti függetlenség visszaszerzésére tett lépésnek tekinthető-e az IMF-fel történt szembeszállás?


- Orbán Viktor már többször említette 1848-at és 1956-ot, abban az értelemben, hogy ami a választások óta zajlik, az analóg a két szabadságharcunkkal. Mindkettő békés forradalomként indult. Azt hitték, a felelős minisztérium Batthyányval, vagy egy jobb kormány Nagy Imrével majd megoldja a problémákat. A gond azonban maga a rendszer, amely visszapofozza a kormányt elődje útjára. Ezért a rendszert kell megdönteni. Igen ám, de akkor óhatatlanul szembekerülünk azzal a birodalommal, amelyik fenntartja ezt a rendszert. Ezért tette világossá mindjárt a választások második fordulójának éjszakáján Orbán Viktor, hogy megdöntöttük a rendszert! Azt a rendszert, amelynek lényege, hogy állandóan működtesse a birodalmi pénzszivattyúkat.


- Ki áll a szivattyúk kezelőfülkéjében?


- Döbbenetes, de a fülke üres! A birodalmat egy olyan szerveződési mód működteti, ami önjáró. Minden szinten áthatja ez a szerveződési elv a világot. Olyan, akár a rák: fölzabál mindent, végül önmagát is. Meg kell érteni a lényegét, hogy megvédhessük Magyarországot!


- Orbán Viktor mégis megdicsérte az IMF-et!


- Ezzel jelezte: tudja, a birodalom része vagyunk.


- Lehet a birodalomtól pénzügyileg független egy ország?


- Egy Rotschild mondta: amennyiben én ellenőrzöm a pénzügyi rendszert nem érdekel, hogy ki hozza a törvényeket. És a pénzrendszerünket ma valóban ő ellenőrzi, így a függetlenség egyelőre csak nagyon korlátozott lehet, hisz kis ország vagyunk. Viszont egy óriási ország…


-… mint Kína…


- Így igaz! Kínát nem érdekelte, és különösebben ma sem érdekli a világ többi része. Több ezer éven át azt tett, amit akart. Szimbolikus és fizikai értelemben minden rendelkezésére állt.


- Ha innen nézzük, akkor szükséges-e nekünk az októberben lejáró IMF megállapodást újratárgyalni, vagy létezik alternatív kölcsönforrás, esetleg éppen Kína, ahol Orbán Viktor már a választások előtt tárgyalt?


- A teljes elzárkózás lehetetlen, de csökkenthető a kiszolgáltatottságunk. A világpénz az a dollár, ami negyven esztendő alatt negyvened részére inflálódott, ám az USA ezt minden nehézség nélkül áthárította a világra. Az átlag amerikai család ezért birtokolhat huszonötszörös értékű vagyont egy magyar családhoz képest, miközben teljesítménye legfeljebb háromszorosa a miénknek.  A kérdés az, megvan-e az elszántság, hogy más lét-módot, más szövetségi rendszert válasszunk?


- Egy másik szövetségi rendszer nem vezet ugyanebbe a csapdába?


- Mindig akkor szenvedtük el a legnagyobb veszteségeket a történelemben, amikor a birodalom, ahova tartoztunk, összeomlóban volt. Savoyai Jenő felszabadító harca nagyobb veszteséget okozott a százötven éves török megszállásnál. Ugyanezt jelentette Trianon, vagy a szovjet birodalmi összeomlás után a „rendszerváltás”. Nem láncolhatjuk magunkat a leszállóágban lévő Nyugat birodalmához. Noha a nyugati embertípushoz tartozunk, eredetünket tekintve kifejezetten keleti emberek vagyunk. Kína ezt tudja és értékeli. Sokkal szorosabb kapcsolatot kell velük kiépítenünk! Úgy kell kombinálni a szövetségeket, hogy ne csak egy lábon álljunk.


- Mintha a Nyugat ezt sejtené, máris megkezdődött a büntetés, a Moody’s leminősítette Magyarországot…


- A hitelminősítők a birodalom figyelmeztető, fegyelmező részlegei. Azért ütöttek meg minket, mert féltik a saját jövedelemszivattyúik épségét, félnek, hogy az állam a „bennszülötteire” költi a pénzét.


- Így fogalmaz a Financial Times: „ha Orbánnak nincs meg a gyomra ilyesfajta enyhe fiskális kiigazításhoz, a kölcsönadók jogosan aggódnak Magyarország és annak támogatása miatt”.


- A pénzhatalmi rendszer vásárolja fel az államkötvényeinket, amikkel adósságainkat finanszírozzuk. A legnagyobb profitot pedig a bankok viszik ki az országból. Ezért mindkét jövedelemszivattyú épsége fölött őrködnie kell. És féken tartani az alattvalókat. A birodalom nem szereti a Görögországhoz hasonló százezres tömegtüntetéseket.


- Akad történelmi példa egy, a birodalommal nem kollaboráns kormányra?


- Itt van Dél-Korea. A totális függőségből óvatos lépésekkel, de kiszabadultak. Ám ne feledjük: ott az eliteknek és a népnek is helyén volt az esze és a szíve. Egy közösség elszántsága és kitartása nélkülözhetetlen a változáshoz.


- A kétharmados választási győzelem azt mutatja, van remény?


- Igen, azt hiszem, hogy most az egyszerű nép is megérti, tényleg az ő érdekében dolgozik a kormány, és tudja, hogy nem szabad még egyszer megengednie, hogy egy kormány ne ezt tegye.


- A világban zajló átalakulás jelzőfény lehet, ami a múlt héten, Magyarországon történt?


- Mindenütt napirenden vannak a lázongások. Elképesztő, hogy azokat az embereket vádolják túlköltéssel nálunk, akiknek a reálbérei a 32 évvel ezelőtti szintre süllyedtek vissza. Az 1979-es első megszorítás óta mindig azt mondják: jobb lesz. Kisvártatva pedig újra megszorítanak. Az emberek nem hülyék, látják, hogy az ígéretekkel ellenkező következményekkel jártak a megszorítások. A hatvannyolc százalékos választási győzelem azt mutatja, a magyar társadalomban meg volt az elszántság azt mondani: ebből elég volt!


- Tehát ebben a Dávid és Góliát harcban még van esélyünk?


- Orbán Viktort azért hatalmazta fel hatvannyolc százalékkal a magyar társadalom, mert úgy gondolja, ő az, aki képes ezzel a helyzettel valamit kezdeni, a kifosztottságunk mértékét csökkenteni. Hinnünk kell benne, hogy jól gondolja.

 

Ditzendy Attila – Tallián Hedvig

 

legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg

Levelezés, kapcsolat: 

SZILAJ CSIKÓ SZERKESZTŐSÉG: szilajcsiko.info(kukac)gmail.com

bottom of page