A New York Times javasolja, hogy az Egyesült Államok fejezze be az Oroszország elleni proxy háborút
–
Vukics Ferenc írása
A háború bizony a tömegek számára unalomba fulladt. A legtöbb ember a maradék életösztönét is felélte. A narratívák elborították a közbeszédet, és szépen lassan szoktatják a tömegeket a „kiszélesedő háború” és „Európa hősies önfelszámolásának” gondolatához. A nyilatkozatok és a hírek kiszámíthatóak lettek. Az élet persze jóval kreatívabb, mint a jelenlegi „forgatókönyvírók” tehetsége, ezért a legtöbb ember továbbra is kétkedve fogadja az Ukrajnából érkező híreket.
A kiszámíthatóság ellenére néha mégis tud meglepetést okozni a vezető nyugati média is.
Most éppen a New York Times javasolja azt a Biden-adminisztrációnak, hogy az Egyesült Államok fejezze be az Oroszország elleni proxy háborút. Mi van? A NY Times megváltoztatta korábbi háborúpárti narratíváját, és az Egyesült Államok ukrajnai kudarcairól kezdett el írni?!
Ma John V. Walsh, a Massachusetts Egyetem tanárának az Antiwar számára írt cikkét tesszük közzé, aki hozzánk hasonlóan meglepődve tudósít a NY Times „színeváltozásáról”. A New York Timesnak az elmúlt időszakban csak egy dolga volt – és ezt a feladatát az elmúlt néhány hónapban látványosan és jól végezte. Walsh véleménye szerint a The Times vezető szerepet tölt be az ukrajnai háborúról szóló amerikai elbeszélés megfogalmazásában. Ez a történet a szabadság, a nyugati értékek, a „morál” fenntartásáról szól. A The Times mindent megtett annak érdekében, hogy a háborúnak magasztos erkölcsi tartalmat adjon, és ezzel igazolja, hogy miért is ömlenek milliárdok az adófizetők pénzéből Joe Biden Oroszország elleni proxyháborújába.
Az újság nap mint nap, oldalról-oldalra, szóról-szóra utasításokat osztogatott az embereknek (beleértve a politikusokat is), hogy mit is kellene gondolniuk a háborúról.
Tehát, amikor a Times azt mondja, hogy az Egyesült Államok számára nem mennek jól a dolgok, és Kijevben élő „meghosszabbított keze”, Volodimir Zelenszkij valamit nem jól csinál, akkor hirtelen felvillanhat előttünk egy olyan kutya képe, aki megharapja a kezet, amely enni ad neki.
Walsh szerint a The Times most azt mondja nekünk, hogy ahogy telt az idő, bizonyos igazságok „kényelmetlen jelenségekből” „tagadhatatlan tényekké” váltak.
„Ilyen volt az első oldalon május 11-én megjelent story a következő címmel: 'Az oroszok birtokolják a Kelet nagy részét, kudarcok félretéve'. Még ez a narratívaellenes cím is tompítja a keserű igazságot. A történet első bekezdése még teljesebbé válik, amikor kijelenti: 'A napi harcok homályába vész a hadszíntéren az a földrajzi valóság, amelyet Oroszország a helyszínen kialakított magának.' Oroszország nem 'tartózkodik' Ukrajnában, hanem 'teret nyert'. Ez nem éppen moráljavító.
A The Times így folytatja: 'Az orosz védelmi minisztérium kedden közölte, hogy csapatai Kelet-Ukrajnában előrenyomultak Donyeck és Luhanszk határához, ahhoz a két orosz nyelvű tartományhoz, ahol a Moszkva által támogatott szakadárok nyolc éve harcolnak Ukrajna hadseregével.' Itt arra emlékeztet, hogy ebben a háborúban az első lövések nem február 24-én dördültek el, ahogy azt a jelenlegi narratíva mondja, hanem nyolc hosszú évvel korábban. Megrázó emlékeztető azoknak, akik a háború melletti támogatásukat a 'ki is adta le valójában az első lövést' elvre alapozták. Ezeknek az embereknek ez a pár sor szétrombolja saját, hogy 'erkölcsös világnézetükről' alkotott képét.
A The Times így folytatja: '… a Donbas elfoglalása, valamint az orosz invázió korai sikere, amellyel Dél-Ukrajna Krím-félszigettel szomszédos részeit elfoglalták… óriási befolyást és lehetőségeket ad a Kremlnek a konfliktus megállítására irányuló jövőbeni tárgyalások során.'
A cikk így folytatódik: 'És az oroszok élvezik a fekete-tengeri haditengerészeti dominancia előnyét, amely az ukrán kereskedelem egyetlen tengeri útvonala, amelyet megbénítottak egy embargóval, amely végül gazdaságilag kiéheztetheti Ukrajnát, és máris hozzájárul a globális gabonahiányhoz.' Még több rossz hír.
Továbbá: 'Oroszországnak sikerült elérnie az egyik elsődleges célját: elfoglalta az orosz területet a Krím-félszigettel összekötő szárazföldi hidat.' És: 'Az ukrán ellenállás utolsó fellegvára ezen a területen, a mariupoli Azovstal acélgyárban néhány száz éhes harcosra korlátozódik, akik jelenleg többnyire már csak a föld alatti bunkerekben harcolnak.' Jaj!
Végül a gazdaságra fordítva a figyelmet a Times kijelenti: A háború 'hatalmas stressz alá helyezte Ukrajna gazdaságát, az infrastruktúra és a termelési kapacitások súlyos károkat szenvedtek' – áll a bank gazdasági frissítésében. Becslések szerint az Ukrajna gazdaságának 30 százaléka megsemmisült. Az ukrán vállalkozások 50 százaléka bezárt, a lakosság 10 százaléka elmenekült az országból, további 15 százalékuk pedig belföldről költözött át más területekre' A lakosság 25%-a kényszerült elhagyni otthonát és korábbi munkahelyét.
A kudarcról, a nyomorúságról és a halálról szóló szomorú történetben ezután néhány a médiát uraló szóbeszéd felemlegetése és néhány hiteltelen frontról származó anekdota következik. A szokott monotonitást Avril Haines, a Nemzeti Hírszerzés igazgatójának nyilatkozata töri meg. Ez a nyilatkozat is próbál semmitmondó lenni, de alaposan olvasva valójában arról szól, hogy nagy kudarc fenyegeti az USA ukrajnai vállalkozását.
Az Egyesült Államok a tények számbavétele helyett pánikszerűen továbbra is készpénzhegyeket dob a problémára. Ez az összeg máig körülbelül 63 milliárd dollárt jelent, ha beleszámítjuk a közelmúltban a szenátuson átfutó, mintegy 40 milliárd dolláros infúziót, amelyet a képviselőház már csak 57 nemmel (valamennyien a republikánus párt tagjai voltak) fogadott el. (És ebben rejlik egy másik történet, a háborúellenes érzelmek megszűnése a Demokrata Pártban és újjászületése a populista Tucker Carlson vezette republikánusok körében, akik most csatlakoztak a GOP libertáriusokhoz.)
De miért ez a hirtelen hangnemváltás a Timestól. Laza a szerkesztői felügyelet? Nem úgy tűnik, hogy ez a helyzet, mert rögtön ugyanazon a napon egy másik 'Vélemény' című írással is találkozhatunk: 'Amerika és szövetségesei ki akarják véreztetni Oroszországot. Ezt azért már tényleg nem kellene.' Mindez azt sugallja, hogy itt az ideje, hogy az Egyesült Államok elkezdje lengetni a fehér zászlót.
A cikk így zárul:
'Minél hosszabb a háború, annál nagyobb károk érik Ukrajnát, és annál nagyobb az eszkaláció veszélye. Kelet-Ukrajnában elérhetetlennek tűnik a döntő katonai siker kivívása. A gennyes patthelyzet kevésbé drámai kimenetele azonban aligha jobb. A háború határozatlan ideig tartó elhúzódása (mint Szíriában), túl veszélyes helyzeteket teremthet egy atomfegyverrel rendelkező résztvevővel szemben.'
'A diplomáciai erőfeszítéseknek kellene az új ukrán stratégia középpontjában állniuk. Ehelyett mindent megtesznek annak érdekében, hogy a háború határait kitágítsák. A háborút a demokrácia és az autokrácia harcává alakítják át, amelyben a Donbász a szabadság határává válik. Ez nem pusztán deklamáció (pátoszra törekvő fellengző szónoklás) és elképesztő mértékű pazarlás. Ez meggondolatlanság. A kockázatokat aligha kell hangsúlyozni.'
Úgy tűnik, hogy a Foreign Policy Elite és a Deep State más tagjai közül néhányan beláthatták a Biden, Nuland, Blinken és a neokonok Oroszország elleni proxyháborújának fenyegető katasztrófáját. A nukleáris holokauszt kilátása ennek az útnak a végén elég lehet ahhoz, hogy kizökkentse őket korábbi gondolatmenetükből. Úgy tűnik, meg akarják állítani az általuk útnak indított vonatot, mielőtt a szakadékba zuhanna. Nem világos, hogy győzni fognak-e. De világos, hogy ki kell űznünk a hatalomból ezt a veszélyes összeomlást előidéző felelősöket – mielőtt túl késő lenne.”
Forrás:
