A rabbinikus teológiai fősodor meztelensége, avagy a hírhozók és tanácsadók hatalma ‒ Nyílt levél Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak
- dombi52
- 2 nappal ezelőtt
- 15 perc olvasás

Szerző: Zöld Íjász
Az írás eredeti változata megtalálható a Világ Magyarsága hetilap (2026) XXIV. évfolyam 11. 12. és 13. számaiban.
A kép illusztráció, forrása: itt
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Önnek, Magyarország vezetőjének, hírforrásai, bizalmas hírközlői által szelektált, eltitkolt adatok terén is tisztán kell látnia. Részemről az ide kapcsolódó – dr. Drábik János úr emlegette – talmudi-utalásokat szeretném részletesebben körbejárni.
Előrebocsátom, hogy részemről szó sincs antiszemitizmusról, sokkal inkább a judaizmus-vallás – zsidók és nem-zsidók által sem kellően ismert – rabbinikus irányzatának szól a kritika, neves zsidó tudósok, pl. néhai Izrael Shahak jeruzsálemi professzor véleményével egyezően. (Zsidó vallás, zsidó történelem, 3000 év súlya, 1994) Aktualitása miatt az általa a ,,történelem legbotrányosabb ideológiai szélhámosságaként” emlegetett jelenség, alapos vizsgálatot és kiegészítést érdemel, már csak az érintettséget elszenvedő zsidó emberek érdekében is.
Korunk hírei (pl. a hibátlan vörös űsző, a 3.Templom újjáépítési és Izrael biblikus határainak helyreállítási tervei, Gáza eltörlése, stb.) mutatják, hogy a középkori kabbalisztikus miszticizmussal induló prófécia-beteljesítő törekvés egyre türelmetlenebb sebességre kapcsolt. A rabbik inkompetens irányításával fokozódik e folyamat, akik úgy vezérlik a hitéletet, hogy nem is papok (rabbi = tudós), mert hiszen a salamoni szadduceus papság kiszorítása óta nincs papsága a zsidóságnak.
Ügyes szócsavarások (bibliai, templomi, talmudi időszakok) rejtik el a rabbinikus judaizmusról, hogy a bibliai zsidó Isten tanításaitól elhajló újkeletű felfogás, és képviselői anno egy helycserés manőverrel kerültek a zsidó hitélet élére!!!
Még a zsidó emberek többsége sem látja tisztán, hogy történelmük talmudi időszakának kezdetén (kb. i.e.II.-I.sz.) a farizeus tanítók (rabbik) miként szorították ki egy ,,reform folyamatban” az eredeti bibliai kinyilatkoztatásokat képviselő salamoni szadduceus papi osztályt, és léptek a helyükbe!!!
Ők voltak a Biblia emlegette farizeusok, akik hatalomra jutva ideológiai átalakításba fogtak. Újításukban a szentírás (Tóra) törvényeit a szóbeli hagyományokra hivatkozva eljellegtelenítették, majd fokozatos átértelmezéssel megmásították és átalakították az isteni parancsokat azáltal, hogy az írott törvényeknél (Tóra) helyesebbnek és szentebbnek állították be a saját magyarázataikat!!!
Értsük jól, a Szentírás tiszteletre méltó, eredetileg lelki épülésre szolgáló őstanításait az újkeletű rabbinikus (talmudista) teológiai vonal – saját hatalma érdekében – átértelmezte, sőt átformálta, és azóta is e saját különvéleményét közvetíti hívői felé. A mai zsidók pedig jóhiszeműen mennek utánuk.
Az események ezen menetét több forrás is – a zsidó magyarázatok persze virágnyelven – említi:
Izrael Shahak professzor szókimondó módon, áttanulmányozva a héber nyelvű történelmi írásokat, könyvében egyenesen szándékos hamisítást és csalást emlegetett.
Vallástörténeti lexicon: (Brougthonnak, a Religióról való históriai Lexikona, Komárom, 1792), Pharisaeus: Zsidó szekta, eredetük csak a babilonyai fogság utánra tehető. Annyiban különböztek a többi zsidótól, hogy a farizeusok a szóbeli hagyományok tanításaira hivatkoztak, melyeket úgy megszaporítottak, hogy az végül »elnyelte« a Szent Írás Törvényeit. Mivel ők a megsokasodott előírások nagy részét betartották, magukat a többi zsidónál tisztábbnak tekintették, és nevüket is a zsidó PHARAS (külön választani) szótól vették. Úgy tettek, mintha az igazságot szorosan követnék, így elnyerték a nép bizalmát.”
A Biblia:
,Mózes tanítói székébe ült” (Mt,23,2) ,,vak farizeusok” (Mt,23,17) … követőiket Jézus ÁTTÉRŐKNEK (az eredeti vallást elhagyók) (Mt,23,17), máshol LEVÁLTAK-nak nevezi. (Müncheni Kódex Máté Ev.)
A Zsidó Lexikon (1929) virágnyelvén:
a farizeus szó arameus eredetű, a perisó-ból lett s jelentése eszerint «aki magát elkülöníti», vagyis tisztátlan dolgoktól s személyektől távol tartja magát azon célból, hogy a saját tisztaságát minél inkább megőrizze. – …. csupán lassú és hosszas küzdelem és kitartás után jutottak vezetőszerephez a vallási törvénykezés és Írásmagyarázat terén, … a Tóra (Szentírás) előírásait megtartották annak szóbeli hagyományon alapuló magyarázata értelmében. (?)
… A szadduceusok a papi privilégiumok tudatában s azt megőrzendő, féltékenyen ragaszkodtak az írás betűszerinti magyarázatához s főpapi elődjeikre, így Cádokra hivatkoztak, míg a Phariseusok Mózesre s az írás szóbeli magyarázatát fogadták el s tették ezen az alapon lehetővé a tanulást és művelődést, egyszersmind pedig a vallási demokrácia és haladás princípiumának alapját vetették meg. …… (farizeusok) a papoknak előírt összes tisztasági törvényeket magukra vállalták. …lassanként a szadduceusok fölé kerekedtek, miután a tradíciók respektálásával a nép szeretetét vívták ki …. Míg a szadduceusok születésüket illetőleg méltán tartották magukat arisztokratáknak, addig a farizeusok a tudomány arisztokratáinak tekintették magukat ….
A Talmud: (Talmud, Baba Bathra 12a)
,,a prófétaság elvétetett a prófétáktól, és a bölcseknek (rabbik) adatott. És ezektől nem vétetett el.”
Tehát a vallási törvénykezés és írásmagyarázat terén vezetőszerephez jutott rabbik önmagukat a próféták jogutódainak nyílvánították, majd e helyzetet addig sulykolták, amíg általános véleménnyé nem vált, hogy ők a vallási élet hiteles őrei, irányítói!!! A „tiszták” – farizeus tudósok, rabbik – így sajátították ki a prófétai hagyományvonalat, és általuk szerkesztett ,,késői” mű a szent Talmud, amelynek a kialakulási helye is beszédes. Az ötlet i.e.II-I.sz. körül, a babiloni fogságot önként meghosszabító zsidó kolónia körében vált valóra, és nem a palesztínai zsidó királyságok területén élt és működött szadduceus papság között. (Bővebben később.)
Reformjuk számos újítást vitt a vallási életbe, az egyik fő, hogy Istent közvetlenül a (zsidó) személyhez kapcsolódónak, és az egész zsidó népet, a világ papi-népének hirdették!!! Shahak: A rabbik akik Isten szócsövének hírdették magukat, a szóbeli hagyományokra való hivatkozással, az eredeti vallástörvényeket saját elképzeléseik szerint átalakítva magyarázták.
Megmásították az ószövetségi egyenlőség elvét is. Eredetileg:
Egy törvénye legyen az ott születettnek és a jövevényeknek, aki közöttetek tartózkodik. (2Mózes 12:49.) …. egyazon törvény szerint ítélkezzetek mindenki fölött, akár közületek való, akár idegen. (3Mózes 24:22)
A megmásítás miatt jött az evangéliumi kritika:
...félreteszitek az Isten parancsolatát azért, hogy a helyébe állítsátok a magatok hagyományait. (Márk 7:8.)
Ebben látom a talmudi szemlélet gyökér-hibáját, a bibliai egyenlőségi parancs rasszista szelekcióját, amely a rabbik hatalmának megszilárdítása miatt kerekedett ki. A maguk és népük felsőbbrendűségének ellenállhatatlanul tetszetős elméletét feltehetően a bibliai két teremtéselmélettel párhuzamban ötlötték ki. A két teremtéstörténet feloldhatatlan ellentéteket mutat: az első alanya, az istenek képére teremtett ember-pár áldást kap, a másodiké, a porból alkotott ember (Ádám) pedig a bűnbeesés miatt átkot. (Trencsényi-Waldapfel Imre, A két Ádám-mítosz társadalmi háttere.) Isten gyermekei szembekerültek a bűnös sáremberekkel. (szerk.)
Mi okozta a dolgok ilyetén elfajulását?
A zsidók terhe, hogy valaki mindig meg akarta őket változtatni, és ebben a rabbik már a kezdetektől élen járnak. Az időrend áttekintéséhez Shahak professzor és Póli Pál tiszteletes ismereteire alapoznék. (http://www.churchofgod.hu) A történelmi áttekintő feltárja az irányadó mozgatórugókat.
I.sz. 70-ben, a Rómával való szembeszegülés megbosszulta magát, a II. templom lerombolását okozva. E totális kudarcot követő szétszóratás után, a diszpórák szinte minden közösségében általános bűnbánat lett előírva a ,,tisztátalan népnek,” és egyformán, ugyanazok a talmudi törvények szabályozták a vallás és a napi élet minden területét.
Kb. 1750-ig, a zsidó közösségek a tisztulás szándékától vezérelve szigorúan elkülönültek az őket környező nem-zsidó közösségektől. Belső, zárt életük jellemzőjeként, a zsidó közösségek hatalma szinte korlátlan volt tagjaik felett. Vezetőik erővel kényszerítették ki a vallási törvények betartását, főként a nép elkülönült állapotát, ugyanis a rabbinikus törvényszéknek joga volt veréssel, elzárással, elűzéssel büntetni tagjait. Sőt több országban még a halálra korbácsolás is jogos volt. A nép megóvása céljából, elzárták előlük a világi tudást, mert nem csupán a nem-talmudi irodalom olvasását tiltották, de a vallási indíttatású tanuláson kívül, minden más tanulást megvetettnek, sőt gyűlöletesnek hirdettek. Még a nyelvek, a matematika és a természettudományok tanítása is szigorúan tiltva volt!!! Tekintélyük révén, szellemileg komoly sötétségben tartották népüket, mert semmi nem volt annyira tilos és üldözendő, mint a legkisebb újítás vagy legártatlanabb kritika, sőt, jellemző módon, nem volt zsidó történetírás az I. sz.-tól a XIV.sz.-ig.
Kívülről is látszik, hogy a szétszóratás utáni hosszú bűnbánati évszázadok nem teljesítették be a zsidó reményeket. A rabbik iránymutatásai nem hozták meg a várt eredményeket, mivel a zsidók teológiai és szellemi felsőbbrendűségét, papi elhivatottságát a népek nem ismerték el. Ráadásul a középkorban a vagyonra alapult világi hatalom sem a zsidóké volt, hanem a korszak arisztokratáié. A hosszú bűnbánati évszázadok eredménytelensége a rabbikkal szembeni elégedetlenség felerősödéséhez vezetett. Új utak és irányváltások kellettek a hatalom megtartásához. A tilalmak ismeretében nincs más lehetőség, mint a rabbinikus istenkeresés egyik állomásának tekinteni a misztikus, okkult ismeretek előtérbe kerülését.
A rabbik okkult-misztikus irányok felé fordultak, ez volt a zsidó kabbalisztikus misztika, mely a 12-13 sz.-ban fejlődött ki, és a 16 sz. vége felé a judaizmus minden központjában szinte teljes győzelmet aratva, a rabbik körében máig megtartotta irányadó szerepét. (Shahak)
A kabbalisztikus folyamatok részletes adatai és forrásai tekintetében lásd Póli Pál, A Holocaust, a 6.000.000 teljesen égő áldozat. 2025, (http://www.churchofgod.hu) írását, itt csak rövid áttekintést adhatunk. A kabbala maga az ősi, egységes kozmológiai világlátásból nőtt ki, de a rabbinikus hagyományban a bolygómozgások bonyolultságából eredő, ellenmondásos gátló-segító ,,kétarcúság” félre lett értve, és a kozmikus ártó hatások befolyásolási lehetősége lett rögeszmésen eltúlozva.
E kabbalisztikus miszticizmus az újkorban lángrakapott, és a XVII. sz.-i álmessiás, tévtanító Sabbatai Cvi/Zevi, szabbateista mozgalmában már tetszetős kaput nyitott az eddig tiltott bűnök előtt!!!
Áldott vagy Te Urunk, aki a tiltott dolgokat megengedetté teszed nekünk.(Shahak és Póli is idézi) Követői szerint a Messiásnak előbb bűnbe kell esnie ahhoz, hogy megváltást hozhasson. A szükség okán Zevi könnyedén kitért és muszlimmá lett. (dönmeh) Mozgalmának hangadói – a bibliai értékeket elvetve – saját módszereiket legalizálva, a megtévesztést és a hamis bizonyságtételt elfogadható módszernek hirdették!
XVIII. sz.-i Jakob Frank anarchista ,,frankizmusában” fontos szerep jut a ,,bűn szentségének” és már jellegzetes tulajdonság lett az identitásváltás, a színlelt kikeresztelkedés. (Póli P. hivatkozik Gershon Sholemre)
Akkoriban még önfeláldozó-megváltó szerepnek hirdették az ,,ellenséges” vallásokba való beépülést és az ottani belső pusztítást!!! (A mai hívők nem tudják, hogy a zsinagógában hasonlókat hallva, egy hajdani álmessiás ötleteit teszik magukévá.) Ahogy eleinte kiközösítés járt az újításokért, úgy később stratégiai előnyein már hallgatólagosan elfogadottá merevedett a más vallásokba való beépülés gyakorlata.
Sőt, maguk a rabbik – amikor a megváltozott körülmények miatt tarthatatlanná vált a talmudi előírások dogmatikussága –, akkor kitalálták a törvényes csalás módszerét (heterim), mely egyes irányzatoknak máig feltűnő vonása maradt. Ilyen csalás a Kol Nidre imádság, mellyel már előre érvénytelenítenek minden, a következő évben Isten előtt teendő esküt. !!!
Az elferdülési folyamat markáns irányváltó motivációja lett, hogy a zárt közösségben élő zsidó vezetők számára az újkori felfedezések világtágulása és az 1648-as felfokozott messiás-váró hangulat is csalódást hozott. Az áhított eredmények kierőszakolásához a rabbik végleg a kabbalisztikus lélektan kamatoztatása mellett döntöttek.
Úgy magyarázták, hogy a zsidóság végső küldetése az, hogy Isten céljait (a rabbinikus iránymutatás szerint) tevőlegesen bevégezzék, sőt az egész világot megreformálják, mely isteni terv kimenetelének, de még magának az Istennek a sorsa is egyedül az ő kezükben van. !!! Ezért nem elég csak várni a Messiásra és országlásának eljövetelére, a próféciákat meg kell valósítani!
Ekkor kezdődött a világ propagandisztikus úton való érzelmi manipulálása. Önzetlen, egyetemes alapok felől közelítve, ez önmagában még szerencsés is lehetne. Ám Shahak prof is kiemeli, hogy a talmudi rabbinikus tanítások csak a zsidó származásúakat veszik emberszámba!
Kb. 1750-től jött a zsidó felvilágosodás, melyben az európai egyenjogúsági törvények által a zsidó emberek is megkapták az egyéni polgári jogokat.
Ekkor lehetett először zsidó ember is tevékeny egy ország polgári keretein belül anélkül, hogy ki kellett volna keresztelkednie. Csak ekkor adatott meg először a zsidóknak, hogy számos abszurd tabut a társadalmi életben figyelmen kívül hagyjanak, pl. hogy modern nyelveken írt könyveket is megismerhessenek, illetve csak ekkor jött el a gondolati szabadság ideje is. A tiltott gondolatok idáig ugyanis a legveszélyesebb bűnökhöz tartoztak. (Shahak)
Nem is csoda, ha a zsidók nagy része a számukra írt szigorú vallási előírások és a belőlük fakadó szellemi zártság terhe miatt örömmel fordult a helyi társadalmakba való beilleszkedés felé, ahol ráadásul jelentős politikai és gazdasági pozíciókhoz jutottak.
E helyzetben viszont a rabbik befolyása csökkent. Ugyanis a világi védőtörvények következtében a zsidó közösségek kezdték elveszíteni korábbi törvényes hatalmukat saját tagjaik felett. Pl. Metternich kormánya nem engedte, hogy a liberális gondolkodású rabbikat megmérgezzék. (Shahak)
A rabbik a kezükből kicsúszó hatalom visszaszerzésére új magyarázatokkal álltak elő. Az ateistáknak lett a politikai-cionizmus, a vallásosok részére pedig tovább formálódott a (talmudi) ortodoxia.
(Bár a diaszpórai lét már igen korán megérlelte a hazatérés vágyát, de megkülönböztetendő e jogos igénytől az e szándékot érdekből meglovagló modern politikai cionizmus, mely etikájában szintén az eredeti isteni tanításoktól elhajlott, talmudi rabbinizmus elveire építi faj-, és keresztényellenes politikáját!)
Ezért itt a farizeusi hagyományvonal élén álló tudós rabbik lélektani csapdájáról is szót kell ejteni!
A rabbik, akik elsősorban tudósok és tanítók (rituális tisztátalanságuk okán nem papok), bár tanulnak teológiát (a már módosított irányelvű rabbinikus teológiát), de csak közösségük demokratikus választása útján juthatnak pozícióba!!! (Vannak örökletes kivételek.) E helyzet viszont lassacskán kiérlelte és megvilágította a rabbi-jelöltek és rabbik elemi érdekét, miszerint választóikat főként tetszetős gondolatok tálalásával kell meggyőzzék!!!
Gyakorlatilag az igazság feltárásánál is fontosabb lett köreikben a közösséget befolyásoló képesség és a tekintély növelése. Célravezető módszerük lett a tudásuk és kiválóságuk tekintélyével lehengerelni közösségüket! Elítélik a puszta hit tudatlanságát, de bennük, tudásukban hinni kell.
Miként a Bibliában áll, ,,lefoglalták maguknak a tudás kulcsát” (Luk 11.52), és azóta is a tekintély szavával hirdetik a zsidók különlegességét és a népek felett álló kiválasztottságuk tetszetős elméletét.
A hívők pedig isszák e politikai hatalommal is kecsegtető gondolatokat. Láthatóan a bibliai (Tóra) papi-néppé emelkedés és tisztulás parancsából alakultak ki az egó-simogató fennsőbbrendűséget hirdető, valamint anyagi jólétet és a hatalom édes örömét igérő rabbinikus prófécia-magyarázatok.
Mindez pusztán a rabbik kiváltságos helyzetének konzerválásához kellett.
Ám sajnos még a jóra törekvő tudós rabbik számításából is kimarad az önáltatás placebo-hatása!
Mit jelent ez? Azt, hogy amit elhitetnek velünk, az számunkra valósággá válva kijelöli valóságképünk határait. A tanult, elfogadott ismeretekből épülnek fel tudati falaink, és a falakon túl rekedt ismeretlen valóság-elemek kimaradnak a számításból. Ergo, a kizárt elemek figyelmen kívül hagyásával, elmarad a teljesség áttekinthetősége. Hogyan lehet így ,,papi-nép” a zsidóság, ha vezetői csak elfogult rész-ismeretekkel birnak? Ha ráadásul a tévedhetetlenség és sorformáló ,,tökéletesség” szerepében tetszelegnek?
Itt ütnek vissza a rabbiválasztás lélektani körülményei, mert hiszen az élre választottak az önszerelem önámító, kritikátlan folyamatában jogot kreáltak az isteni tanítások megváltoztatására.
A feléjük irányuló sikerigényt pedig úgy elégítették ki, hogy Isten szellemileg emelő és nevelő célzatú nehéz követelményrendszerét a köznép elvárási szintjéhez igazították. Ma sincs szakrálisan tiszta vezető, és a hajdani előírások elmulasztása sem komoly vétek. Mindezez következtében az eredendő szellemiség az évszázadok során szükségszerűen lesilányult.
A tudós rabbik tökéletességük bűvöletében elfelejtkeznek az univerzum ,,minden mindennel összefügg” törvényéről. Kimarad a földi lét olyan ,,kényelmetlen” lehetősége, ahol a zsidóság nem egy elkülönült, az általános jogi mérték felett álló helyzetben áll, hanem függ környezetétől. (Fontos lenne olyan tudományok eredményeit is beszámítani, mint a telegónia, az epigenetika, stb.)
Egy új vallás nem pottyanhat le az égből, de a megváltozott értelmezési keretek és szempontok kínálhatnak új megoldásokat. A farizeus rabbik a szadduceusokkal való szerepcseréjük hitelesítéséhez egyes vallási elemek átvételét látták célravezetőnek. Először az előd-papság – lelki-szellemi-testi tisztaság elérésére irányuló – elkülönülő parancsát állítólag átvették, majd kizárólagosan magukra értelmezték. E célból lett minden farizeus már nevében is elkülönülő, azaz ,,tiszta.” Az ,,új” rabbinikus világkép az Istenhez közel álló külön helyzetét tehát a ,,nevével is igyekezett hitelesíteni.”
Jézus idejében a Bibliából már kiolvashatóak a kényelmes megoldások. A papoknak szóló vallási előírásokat kiterjesztették, áttestálták a köznépi rétegre is!!!
A ,,Mózes tanítói székébe ült vak” farizeusok elviselhetetlen változtatásai miatt emlegetett Jézus ,,nehéz igát.” (Mt,23,17)
Nos az önzetlen emelő szándék tisztelni való, ám a másokat egyoldalúan megváltoztatni akaró hatalommánia veszélyeket hordoz.
A szigorú, papi-szintű vallási követelmények általánossá tétele okozta nehéz iga – a hétköznapi életben betarthatatlan rítusok terhe – túl sok volt a hívőknek. Erre idővel a rabbik is rájöttek, és ha a hegy most sem megy Mohamedhez, szállítsd még lejjebb a követelményrendszert. Így lett egyre kisebb jelentősége a bűnnek, és a hatalmi pozíció is megőrizhető, ha a magas-szintű elvárásokhoz alkalmazkodni képtelen zsidó közösség számára leszállítják a követelményszintet. Azaz a szent szabályok lettek profanizálva a mindennapokhoz!
Később ez is elégtelen lévén, valamint a zsidók kollektíve tisztulásának eredménytelensége okán, a rabbinusok újabb szint-csökkentéssel álltak elő. Ha a mérleg egyik oldalát nem lehet feljebb emelni, akkor a másik oldalt kell lenyomni! Azaz a többi népet kell leértékelni: a nem-zsidók nem is emberek!
A történelem elfogulatlan elemzése megmutatja a zsidó nép tragédiáját.
A francia forradalom és az utána megérlelt 1848-as forradalom-hullám sikerein való felbuzdulás kikristályosította a mitológiai (bibliai) elemekkel bővelkedő, öntudaterősítő és érdekérvényesítő akciótervet, a politikai sikereket ígérő cionizmust. A ,,sorsformálás” mellett voksoló rabbinusok a bibliai remények aktív megvalósításába fogtak!!! Gyakorlati lépések jöttek egy zsidó állam megszervezésére. (1916 Balfour-deklaráció, 1920 ápr. 24. san-remoi konferencia, 1922 júl. 24. Palesztina mandátum, Zsidó Lex. Cionizmus)
A cionizmus mozgalma azonban eleinte félresiklott, mert a XIX. sz.-i emancipálódó zsidóságon belül sem talált teljes egyetértésre. Az emancipáltak nagy része és a kommunista pozíciót elnyertek, köszönik szépen, jól vannak, és már nem kívántak visszatérni Palesztinába. (Zs. L.) A hívás-vonzás eredménytelenségén, a fanatikus sorsformálók a kabbalista tudással megint a mérleg túlsó oldalát manipulálták, amikor népük nyugatról való kényszerű kiszorításához, elijesztéséhez, ,,kiüldöztetéséhez” fogtak.
A célt szentesítő hatékony eszköz a félelem tolóereje lett, és nem számított a zsidó élet!
Izrael Állam létrejöttéért zsidók öltek zsidókat, hogy a túlélőket a leendő menedékbe késztessék!!!
Európában felpumpálták a III Birodalmat, hogy a koncentrációs táborok satujával szorítsák kényszerítsék ,,hazamenekülésre” saját népük válogatott legjavát. (Ion Coja: Ki küldte Auschwitzba a 460000 zsidót Magyarországról, tudatos társadalom.hu, ill. magyarmegmaradasert.hu) Keleten tudatosan gerjesztett antiszemitizmus lett a riasztó erő, Ben-Gurion ,,kegyetlen cionizmusában” sem számítottak a zsidó életek. (Naeim Gilad: Ben Gurion botrányai, Hogyan gyilkolt a Hagana és a Moszad zsidókat)
Bár segítették az átnevelhető (megváltoztatható) fiatal, valamint a gazdag (értékes) zsidók Palesztínába menekítését, de a többieket a cionista szervezetek veszni, halni hagyták! Épek maradtak, nem lettek lebombázva a szállító útvonalak. (Ekkor gazdagodott meg zsidó vagyonok elrablásából Soros György.)
Az Etiopiából Izraelbe kimenekített néger falasa zsidók is igazolják az eddigieket. A talmudi eszmében a néger zsidó nem értékes, hát a védőoltásba meddőséget okozó anyagok került. (Lásd az origo 2015-ös cikkét.)
Láttuk, hogy kb. a XVII-XVIII. sz. sürgető körülményei következtében a rabbinikus vezetők türelmetlen változtató szándéka, fokozott világ-átalakító aktivitásra sarkallta közösségeiket. Ez áll a demoktatikus, a kommunista, meg a liberális társadalomformáló mozgalmakban való markáns zsidó szerepvállalás mögött, amit Barbara Lerner Spectre asszony (Paideia Intézet) nyíltan hirdet is. Ám kilóg a hadi-stratégia ló-lába, ha a kevert fajú multikulturális társadalmak csak Európában kívánatosak, Izraelben nem.
Obamától tudjuk, hogy a politikai cionizmus még az amerikai elnök felett is hatalommal bír, és törekvései egybekapcsolódnak a Soros-féle hálózatok társadalmakat formáló beavatkozásaival. (Gáza)
Most, amikor Magyarország politikai élvonala kihirdette zsidó-barát elkötelezettségét, a Kol Nidre ismeretében különösen fontos a tisztánlátás a talmudzsidó vezetők politikai igéreteinek hitelességét illetően!
E szempontból igen tanulságosak még a modern cionízmus ígéretei!
Izrael Állam megalakulása előtt ígérték (Zs.Lex. 1929, Anticionizmus):
…. ,,Az araboknak jogaikat sem kell félteniök, mert Palesztina – a cionista szervezet vezetőinek számos nyilatkozata szerint – olyan nemzeti otthon lesz, amelyben mindkét nép, a zsidó és az arab teljesen egyenlő jogokat fog élvezni.
E cionista ígéretekből, semmi nem lett. Talán Kol Nidre folytán?
Ugyan csak ravasz fegyver a goj népek elleni antiszemitizmus vádja, amely eredetileg a középkori zsidó kitértekkel (apostata) kezdődött. Ők voltak akik kitagadtatásuk miatt bosszúból, héber tudásukkal lefordították és nyilvánosságra hozták a Talmud keresztényellenes vallásgyalázó részeit, a nem-zsidók elpusztításáról szóló vallási parancsolatokat. A keresztény támadások főként a Talmud keresztényellenessége, gyalázkodó kitételei voltak. (Zs. Lex. és Shahak prof.) A kor keresztényei többnyire csak ezere reagáltak.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tudja-e, miért nem veszi észre nemzeti elkötelezettségű elitünk a közállapotok demoralizáló és életellehenítő folyamatát?
A választ megkapni a gojok megsegítését tiltó parancs kivételéből!!!!
Shahak prof leírta, hogy még akár életmentő segítség is tilos a gojok számára, KIVÉVE HA: ….
…ha a rabbinikus tiltóparancsra történő segítség-megtagadás kiderülése káros következményekkel járhatna a zsidóság számára.!!! Ha KIDERÜLNE A TITOK, a romboló indíttatás, akkor inkább a segítés is megengedett. Legfőbb parancs, a hátsó szándék elrejtése, hosszútávú titokban tartása.
Mit kínál a jövő a zsidóságnak, mivel nem számolnak a tudós rabbik?
A tudós rabbik hisznek a lélekben, a lélek továbbélésében, és tanítják a zsidó nép szakrális papi-néppé válásának és megtisztulásának módját, azt a a szakrális-rituális tisztaságot, amit a szétszóratás óta belőlük is hiányzik. Jellemző módon elvileg tudnak mindent. Gyakorlatilag azonban még tisztátalanok, és alig várják, hogy a vörös üsző hamvai által megtisztulva, életre keljen a szakrális papság intézménye. Nagy hiba, hogy e lélek-centrikus felfogás ellenére lényegtelennek tartanak bizonyos lelki körülményeket.
Nem ismerik el a lelki kölcsönhatások teljességét, és például a zsidó és nem-zsidó közötti kapcsolatot (szexuálisat is) azzal mentik fel, úgy magyarázzák, hogy a nem-zsidók lélektelenek. Kettészakították az élőlények körét tisztára és tisztátalanra, és a tisztátalant tilalmassá tették, ám e határok átlépése, amint látjuk, bocsánatos bűn. Vallási közösség helyett is többnyire sors-közösséget emlegetnek, ahová bármelyik, még az ateista zsidó is beletartozik.
Sorsformáló szándékuk bűnbocsátó kabbalisztikus látásmódra épül, és gyakorlatilag a környezeti hatások rejtett befolyásolásán keresztül válik valóra. Láttuk a cionizmus esetében, a hithűek önként alijáztak a szakrális vonzatú leendő Izraelbe, a vonzásnak ellenállókat pedig a holokauszt pressziója kényszerítette oda.
Mindez ,,próféciai” alapon!
Póli Pál tiszteletes A Holocaust, a 6.000.000 teljesen égő áldozat (http://www.churchofgod.hu) c. írásában, forrásolt szentirati szövegekből és cionista nyilatkozatokból kimutatja a szent 6 milliós égőáldozat eszméjéről, a kabbalisztikus számmisztikából származóan, már jóval a II. világháború előtt ismert voltát.
… ,,már a II. Világháborút és a holocaustot megelőző fél évszázad sajtótermékeiben is számos utalást találhatunk a „hatmillió zsidó áldozatra”…
…Szükségszerű volt a zsidó állam „helyreállításának” eljátszása egy próféciai kép kialakítása és a zsidó messiás hitelesítése érdekében.
A rabbik minden útja a hatalom felé vezet, és közösségeiket is azzal bíztatják az aktív közreműködésre, hogy ők is részesei lesznek az eljövendő szent hatalomnak. Már mint aki nem fog a 6 millió szent áldozat közé kerülni.
A rabbinikus vezetés úgy alkalmaz tehát lélektani erőkhöz kötődő megoldásokat, hogy a Lélet szakrális körét, a lelkierők sok-együtthatós rendszerét nem látja át. (prof. J. B. Taylor, Drámai, rohamos belátás, Youtube) Nem is láthatja, mert a lelkierők érzelmi folyamataihoz túl logikus módon közelít, viszont a lelki, ill. érzelmi erők túl nyúlnak a logika ok-okozati határain. Áramlanak, keverednek, és szakaszolhatatlan egybeolvadásuk miatt egy mindmáig feltáratlan dimenziót alkotnak.
Hiába a farizeusi elkülönülve tisztuló szándék, ha az örök változás fényében nem lehet mindíg időszerű és mindig célravezető. Ha a náluk szinte isteni rangra emelt értelem lámpása nem képes bevilágítani a Lélek áramló világába, akkor a szakralitás terén adódó lehetőségekkel sem lehetnek teljesen tisztában.
Csak a modern zavaros történelemkép feledteti el a hajdani népek keveredéseit, vegyüléseit, egymás lelkiségével való telítődést, amit a bibliai próféták is számos esetben számonkértek. Ám a vérszerződések hajdani bevett gyakorlata is szakrális tudásra épített, és Kazáriában, a zsidóság kazár összetevője pláne keveredett a környező népekkel. Ma úgy hirdetik az elkülönüléses tisztulás fontosságát, hogy a lélektelen gojokkal való szexuális kapcsolat megengedett. Sőt, sokkal lényegesebb a szervátültetés kérdése. Ha a tisztátalan ételt nem lehet megenni, a szervezetbe bevinni, akkor a tisztátalanok szerveinek beültetése miért bocsánatos még is? Hiszen ott egész sor genetikai információ kerül át.
A rabbik hatalmas balfogása, hogy tévedhetelenségi alapon mindezt elbagatelizálják.
Jól gondolja át az eddigieket mindenki!
Az ősi út átnevelő-programja a végéhez közeledik, a zsidók világi uralma megvalvalósulóban van, de hol itt a szentség, a szakralitás? Az eredeti jobbító szándék kisiklott a rabbik saját, látszat-tökéletességi csapdáján, és a mások feletti uralom, a politikai hatalom kulcskérdése eltávolította őket a valódi szentségtől! Így puszta érdek-úttá silányul a zsidó istenkeresés, holott a zsidók tehetséges és értékes népe a szított gyülöletnél többet érdemelne.
Mindezek miatt számos zsidó tudós és gondolkodó, mélyen elítéli a talmudzsidó rabbik törekvéseit, mint amely hosszú távon végzetes lelki romlást hoz a hiszékeny zsidó nép számára!
Jelenünk Reset-e is a kabbalista világformáló szándékhoz illeszkedik – a maga covidjával és háborús hisztériájával, a pénzcsapokat átirányító gazdasági mozgásain keresztül. Az új cél: digitalis úton kettészakítani a világot. Elszegényíteni a tisztátalanokat olyan kettős pénz-áramoltatás, világ-könyvelés, ügyintézés megvalósításával, ahol más elbírálást kaphat a tiszta és a nem-tiszta. Mert ahol egy kézben összpontosul az informatikai fejlesztés hardver és szoftver oldala, ott egy apró kóddal lehetővé válik különválasztani, két külön elbírálási területre irányítani az aktuális adatokat és az emberi kapcsolatokat is. Végül, mivel a bejárás is előre megoldott – lásd a Hezbollah csipogóit –, a tisztátalan-vagyon elszívható.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tudje-e mindebben mi az Önnek szánt szerep?
Minden kétélű!
Mialatt az Ön figyelmét grandiózus nemzetközi célokkal lekötik, e célok árnyékában párhuzamos munka folyik lázasan a magyarság háttérbeszorítására, közigazgatási szabályozás, valamint immár a digitalizáció útján! A gyakorlati élet minden területét átfogó centralizáció sem csupán Önt segíti teljes mértékben. Ezzel már az Ön utódjának kényelmét, hatalmának bebetonozását is szolgálják. Az Ön nemzetépítő törekvései árnyékában kiépül egy ,,látszólag nemzeti” kör, amely azonban egy mélyállam az államban. A Simicska-ügy óta Ön nem kiszámítható. Hallottam virágnyelven Önt emlegetve: ha a mór megtette a kötelességét, a mór mehet.
A mór menni fog, de minden vagyon marad, mert minden vagyon a nemzeti oldalról hekker-úton elszívható, és Gáza sorsa jól mutatja, hogy nincs bocsánat. Korunkban a bizalom megszerzése és a beépülés általánossá válása miatt nem elég a könnyű megoldás, a hátsó szándék ,,másoknál” való felismerése. A túléléshez saját bizalmi körünkben kell szétnézni és rendet rakni!
Üdvözlettel:
Zöld Íjász
2025




















