Az EGY gyök jelentősége a magyar nyelvben (Török Tamás tanulmánya)
- dombi52
- 59 perccel ezelőtt
- 3 perc olvasás
Most volt a tavaszi napéjEGYenlőség, amikor a:
Nappal = Éjjel
Vagyis kiEGYenlítődik. Tudjuk-e, hogy a magyar nyelvben az EGY sokszor azt jelenti: KETTŐ (vagy több)?
Micsoda?
Például:
EGYENLET: két oldala van, de így EGYenlő.
EGYÜTT: legalább ketten kellenek hozzá.
EGYÜTTES: legalább ketten alkotnak egy csapatot.
EGYBE kelnek: két fél összeházasodik (felek: fél (férj) és feleség).
EGYENLEG, EGYENSÚLY: két dolog/fél közti kiEGYenlítődés.
EGYVELEG: egy-vel-egy, tehát legalább két összetevő egyesülése, összevegyítése. Előtéttel: vEGYes, vEGYít, vEGYül, vEGYület: szintén valamilyen elemek egybekeverése, egybeoldódása.
Nem véletlenül tartják sokan úgy, hogy a magyar a matematika nyelve. A nyelvünk szervesen kódolja szóképzésében a matematikai és természeti törvényeket:
A magyar észjárásban az EGY = EGÉSZ. Az egészséges embernek két szeme, két füle, két karja, két lába van. Aki félszemű, félkarú, féllábú az nem egész (nem egységes), az együgyű is féleszű. Mi a kettes számrendszerben gondolkodunk a nyelvünk által.
A magyarban a FÉL tehát nem csak egy törtet jelent, hanem valaminek a párját is (pl. feleség, ügyfél). Ez azt sugallja, hogy a világképünkben az EGÉSZ az alapállapot, és minden, ami magányos, az csak "fél".
Az EGYED szó is ebből ered. Az egyed a rendszer legkisebb, tovább nem osztható egysége (matematikai elem).
Az EGYHÁZ, EGYETEM szavak is mind a "közös nevezőre hozást", az egységbe tömörítést fejezik ki.
Az EGY gyök majdnem 400 szavunkban benne van, mind ugyanarra az egy jelentésre utalva, és ebből legalább 100 olyan, amiben érzékelhető a fenti matematikai összefüggés. A magyar nyelvben az „egy” nem csak egy számnév, hanem az egyik legtermékenyebb, legelemibb, legeredetibb gyök is, nyelvünk logikai teljességének talán a legerősebb bizonyítéka. A fogalom az alapszámon túl egy teljes filozófiai és rendszerszintű koherenciát alkot (Egység, Egyenlőség, Egészség, Egyetem, stb.), ami a periférikus nyelvekben soha nem fordul elő.
Példák a szóbokor kiterjedtségére:
egész, egészség, egyed, egyedül, egyesül, egyeduralkodó, egyensúly, egylényegű, egymaga, egymás, egypólusú, egyaránt, egyáltalán, egybeesik, egybeforr, egybehangzik, egybeköt, egybeolvaszt, egyen, egyenetlen, egyenleg, egyenlet, egyenlítő, egyenlő, egyenrangú, egyensúly, egyesít, egyesülés, egyetemes, egyetlen, egyértelmű, egyetértés, egyetem, egyforma, egyhangú, egyke, egyrészt, egyszersmind, egysejtű, egyszínű, egyszerű, egyszer, egység, egységes, együttes, együtt, egyveleg, elegy, egyelőre, kiegyenlít, kiegyezés, megegyezés, mindegy, világegyetem, vegyület, stb.
Az EGY tehát a magyar nyelvben a teljességet jelenti:
EGY= EGÉSZ = EGYSÉG = TELJESSÉG
Az „egy” számnévként Európa indoeurópai nyelveibe is bekerült, különösen a szomszédokhoz. Az orosz ágyin (odin) és a szláv jedin hangalakja hullámterjedési torzulást mutat. A magyar EGY (egyszerű, tömör gyök) a magyar gyök tisztaságát hangsúlyozza, míg a szlávban J- (J-edin) előtéttel egészült ki, a gy pedig átalakult d-vé mivel a „gy” hang kiejtése a nem magyar nyelvűeknek rendkívül nehéz: EGY -> ED. Bár maga a számnév beépült, a legfontosabb megállapítás áll: a szlávban az EGY-ből képzett szavak teljesen hiányoznak (nincs Egyenlít, Egész, Egyszerű az EGY gyökből).
Ezt vajon miért nem látja az akadémiai nyelvészet? Ott van az EGY számnév egy jó nagy körben! Az EGY/EDJ beépülése (terjedése) a Kárpát-medencei Centrum rendkívül korai, stabil és meghatározó nyelvi hatását igazolja a szomszédos népekre.
Érdekes módon a rokonnak tartott finnugor nyelvekben egyáltalán nem jelenik meg az EGY gyök (pl. Finn: yksi, Vogul: aket), és annak szóbokra. A finnugor nyelvek tehát teljesen más lexikát és logikát használnak. Egy ilyen alapszó esetén a rokonságnak mutatkoznia kellene.
Összegezve: a magyar nyelv nemcsak az ősnyelvi gyököket őrizte meg, mint az EGY esetében, hanem azt a logikai rendszert is, amellyel ezeket a gyököket teljes körűen absztrakt fogalmak, sőt matematikai összefüggések építésére tudja használni. A szomszédos nyelvek csak a magot vették át (lexikai átvétel), a logikai rendszert már nem.
Vajon vannak-e még hasonló kifejezések a magyar nyelv matematikai jellemére? Például mit jelent a SZER/SZOR gyök (egyszer, kétszer, sokszor, hányszor...), vagy az OSZT gyök (eloszt, feloszt, osztható, osztály, osztályrész...)? És tudtuk-e, hogy a KÉT gyök azt jelenti: kiesett az EGYensúlyból? KÉTely, KÉTség, KÉTségbeesett, KETTŐsség, stb.
Aki érdekesnek találta a fenti írást, kérem küldje tovább!
A fentiekhez hasonló számos összefüggést kimutattam a Kárpát-medencei Nyelvi Központ című könyvemben. Akit érdekel, itt megtalálja:
Jegyzet:
* A legrégebbi, 7500 éves hosszú házak nyomait a Magyarországon tárták fel: 1995–1996-ban az M3-as autópálya nyomvonalán végzett leletmentésnél Füzesabony-Gubakút lelőhelyen, 2007-ben pedig a Szombathely környéki Torony község Nagyrét dűlő lelőhelyén. A legnagyobb dunántúli VDK települést a Balaton déli partján fekvő Balatonszárszó mellett tárták fel 2003-ban . A kultúrához köthető, Kr.e 5500-5000 között épített 45 hosszú házból 39 egy sűrűn beépített körzetet alkotott. Tehát minden megdőlt, amit mi axiómaként korábban gondoltak, miszerint Magyarországon nincsenek ilyen házak. Az autópályás feltárások során, amikor egybenyitottak két hektárt, azonnal a felszínre elkerültek a házak. A balatonszárszói telep Európa egyik legnagyobb települése - Bánffy Eszter régész szerint. Különösen jelentősek az utóbbi húsz évben a Dunántúlon feltárt legkorábbi VDK települések, például: Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb (Lenti kistérség), Vörs-Máriaasszonysziget (Kis-Balaton) és Andráshida-Gébárti-tó (Zalaegerszeg mellett). A VDK-sírok csontvázainak DNS vizsgálatának eredményeit úgy értelmezik, hogy a kultúra hordozói a Kárpát-medencéből vándoroltak Közép-Európa más részeire.
