A „tudomány” bukása. Az elmúlt 30 hónap „orvostudományi eredményei” összegzése
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat! Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának? (Jób 38:4,7)
Szerintem abba kellene hagynunk a tudományos gondolkodást, gondolkozzunk keresztényként. Akkor leszünk rendben Istennel, amikor nem valami mérnökként, vagy szerelőként gondolkodunk.
Meg kellene értenünk azt, hogy Isten lelkesedik a Saját Munkája iránt. Nem a mi dolgunk azt kitalálni, hogy Isten hogyan állítja helyre a dolgokat. Isten tökéletesen boldog a teremtésben.
A tudósok a teremtést és a világot egy gyakorlati módon próbálják magyarázni. Mindemellett abban a pillanatban, amint valamire rájönnek, valami olyat is felfedeznek, ami az előzőleg megtalált dolgot érvényteleníti. Bár ebben nem vagyok tökéletesen biztos, mégis úgy gondolom, hogy Isten az, aki így szervezi ezt.
A világunkat nem tudósként, mérnökként vagy szerelőként kell szemlélnünk, hanem úgy, mint akik Isten szerelmesei, és értékelik azt, ahogyan Isten izgatott a teremtése felett.
Fejezzük be azt, hogy Istenre úgy gondolunk, mintha állandóan összehúzott szemmel, mogorván tekintene mindenre. A menny és föld teremtésekor a csillagok énekeltek és együtt vigadoztak az istenfiakkal.
Elkedvetlenít az, ha a jelenvaló világ állapotára tekintek. Az ebből való szabadulás az, ha Isten mosolygó arcára nézek, aki szenvedélyesen szereti azt, amit teremtett.
"Ez az én Atyám világa, és hallom azt, ahogyan a természetben minden énekel, és hallom a menny dalát is. Ez az én Atyám világa, nyugalmat lelek a sziklák, a hegyek, az ég és a menny és minden teremtményben, hiszen az Ő keze alkotja ezeket a csodákat." (Maltbie D. Babcock (1858-1901)
"Drága Uram, mekkora gyönyörűséget lelek abban, ami neked tetszik. Minden, ami körülvesz a Te jóakaratodnak és örömödnek a kifejeződése. Hadd éljek a mai napon a Megváltóm, az Úr Jézus Krisztus ereje által. Ámen"
A. W. Tozer: “Naponta kutatom Istent” című könyvéből
Comments