A túlsúlyosokat és az időseket kellett volna először beoltani
Naponta százával érkeznek a világjárvánnyal kapcsolatos váltakozó tartalmú és a különböző célok alapján megfogalmazott hírek az otthonainkba. Nem csoda, hogy a lakosság egy része teljes félelemben él, a másik része pedig már elvesztette minden érdeklődését és türelmét a híradásokkal szemben. Minkét magatartásnak közös az okozója: a bizalom hiánya.
Miközben a média és a szakemberek nap mint nap ostorozzák az egyes társadalmi csoportok járványhoz való hozzáállását, el kell mondanunk, hogy a lakosság irányába megfogalmazott kritikára nem volna szükség, ha a szakemberek, a politikai szereplők és a média egyöntetűen kommunikált volna.
Egy brit kutatás szerint, ha csak az orvosok és a járványügyi szakemberek nyilatkozatait csoportosítjuk, akkor kilenc jól elkülöníthető véleménnyel és eljárásrenddel találkozhattak az országok polgárai. Ezek a „szakmai vélemények” alapjaikban térnek el egymástól és nem csoda, ha a laikusok a nagy zűrzavarban nem látják az igazságot. Kilenc „COVID-igazság” nincs.
A logika szabályai szerint a szakemberek csoportjai közül jó esetben egynek, a rosszabb esetben egyiknek sincs igaza.
Ilyen körülmények között a laikustól nem lehet elvárni, hogy biztos kézzel válogasson a hírek közül, főleg akkor nem, amikor a témában elismert Nobel-díjas tudósok, hogy különböző országok járványügyi főtanácsadói sarlatánozzák le egymást a nagy nyilvánosság előtt.
Egyetlen módszerünk lehet a tájékozódásra. Válogassuk ki azokat az állításokat, amelyekben minden szakértő egyetért. A tudomány persze nem kétharmados vagy „háromharmados” demokrácia. A teljes egyetértésben is benne van a tévedés lehetősége.
Az ellenzék hónapok óta állítja, hogy hazánkban a világ legrosszabb járványkezelése zajlik. Biztosak benne, hogy a valódi számok még rosszabbak, mint amit a kormányzat közöl, miközben egyes kutatók szerint a magyar eljárás „szinte minden halálozást” a vírus számlájára ír és így a társadalmat feleslegesen tartja rettegésben.
A kutatók abban az egy dologban teljesen egyetértenek, hogy azokban az országokban magas a Covid-19 következtében elhunytak aránya, ahol jelentős a túlsúlyosak száma.
A magas magyar halálozási adatok a szakemberek számára egyáltalán nem meglepőek főleg, ha tisztában vannak azzal, hogy hazánk milyen nehezen ér el eredményeket az elhízás elleni harcban.
A túlsúlyosak annyira veszélyeztetettek, hogy elsőbbséget kellene nekik adni az országok oltási tervében – írta jelentésében az Elhízástudományi Világszövetség.
Napjainkban Európában a népesség több mint 50 százaléka legalább túlsúlyos és több mint 20 százaléka elhízott, de a becslések alapján az utóbbiak aránya 2030-ra 50 százalékra nőhet, sőt, egyes államokban elérheti a 89 százalékot is. Magyarországon szintén egyre rosszabb a helyzet. Az OECD jelentése szerint az elhízottak aránya Európában a felnőtt lakosság körében Magyarországon a legmagasabb, globálisan pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk.
A világszervezet adatai szerint a felnőtt magyar lakosság immár 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig – az elhízottakkal együtt – ennek duplája. A gyermekek körében sem jó a helyzet, hiszen 3 éves kor felett az életkorral párhuzamosan nő a túlsúlyosak, elhízottak aránya. Ez azt jelenti, hogy miközben a teljes gyermekkorú populációban minden negyedik-ötödik érintett, addig a 15-16 éves lányok között már a 30 százalékot közelíti a súlytöbblettel rendelkezők aránya. Az életkor előrehaladtával történő súlygyarapodás felnőttkorban sem áll meg, hiszen míg a 18-34 évesek harmada túlsúlyos vagy elhízott, addig a 65 évesnél idősebbek között már 10 emberből 8-at érint ez a probléma.
A legnagyobb arányú túlsúly a felsőfokú végzettségű férfiaknál, a legtöbb elhízott a legalacsonyabb végzettségű nőknél volt. A testtömegindex szerinti és hasi elhízás a falvakban volt a legnagyobb arányú, különösen nőknél. A metabolikus betegségek jelenléte erősen korrelált a testtömegindexszel, és inverz módon az urbanizáció mértékével. Következtetések: Az elmúlt évtizedekben a túlsúly és főleg az elhízás aránya jelentősen megnőtt, különösen látványosan férfiaknál, szembetűnően a fiatalabbaknál.
Abból a mintegy 2,5 millió halálozásból, mely a SARS-CoV-2, vagyis az új típusú koronavírus okozta Covid-19 miatt következett be, 2,2 millió olyan országokban történt, ahol magas a túlsúlyosak aránya – állapította meg az Elhízástudományi Világszövetség friss jelentésében. Azokban az országokban – az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Olaszország – a legnagyobb a Covid-19-cel összefüggő halálozási arány, ahol a felnőttek több mint fele túlsúlyos.
A probléma nemcsak az elhízás, hanem az a testtömeg, amelyet sok országban ma már normálisnak tekintenek. A halálozási arány 10 százalékkal magasabb ott, ahol a felnőttek több mint 50 százalékának magasabb a testtömegindexe (BMI) 25-nél, vagyis annál az értéknél, ahol a normális testsúly végződik és a túlsúly kezdődik.
Azon országok közül, ahol a felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos, Belgiumban a legmagasabb a halálozási arány, a második Szlovénia, a harmadik az Egyesült Királyság. Olaszország és Portugália az 5. és a 6., az Egyesült Államok a 8. helyen áll.
Vietnamban a legalacsonyabb a túlsúlyosak aránya és a világon ott a 2. legkisebb a Covid-19-cel összefüggő halálozási arány.
(A legkisebb érték Bhutánban van, ahol eddig egy áldozat volt. Itt a buddhista szerzetesek segítségével egy hét alatt beoltották a felnőtt lakosság 85 %-át).
Az ENSZ Egészségügyi Világszövetségének (WHO) főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint a túlsúly és a halálozási arány közötti kapcsolat egyértelmű, ezért nemzetközi erőfeszítéseket sürgetett az elhízás okai elleni harcban.
A Covid-19 okozta halálozások legnagyobb kockázati tényezője az életkor, a túlsúly a második – áll a jelentésben. Az már ismert, hogy a túlsúly növeli a fertőzőbetegségek, köztük az influenza kockázatát is. "Tudtuk, hogy egyes országokban gondot jelent, de sokkoló volt látni, hogy az összefüggés mennyire érvényes az egész világon, mindössze néhány kivétellel, mint Új-Zéland és Izland, ahol viszont szigorú intézkedésekkel védték a sérülékeny populációt" – idézte a The Guardian online kiadása Tim Lobsteint, a jelentés szerzőjét, a WHO és az angol állami egészségügyi szolgálat (PHE) korábbi tanácsadóját.
„Az Egyesült Államokban, ahol 68 százalékos a túlsúlyos vagy elhízott felnőttek aránya, az intenzíven ápolt Covid-19-ben szenvedők közül 12 százalék normális testtömegű, 24 százalék túlsúlyos és 64 százalék elhízott. Az eredményeket nem torzítja egyes államok gyenge adatszolgáltatása, a halálozásokat ugyanis általában pontosan jelentik, ha a kórházi esetek számát nem is.
Vannak gazdag országok, ahol alacsony a túlsúlyosak száma, mint Japánban és Dél-Koreában, itt nagyon csekély a Covid-19-cel összefüggő halálozási arány is. Ugyanígy az alacsonyabb jövedelmű országokban, köztük Dél-Afrikában és Brazíliában, ahol a túlsúly már a felnőttek több mint felére jellemző, magas a halálozás" – mondta el Lobstein.
Forrás:
