Adventtől vízkeresztig – Kiállítás nyílt Magyar Krisztina művésztanár alkotásaiból Leányfalun

Összeállítás a Magyar Kurír tudósításából és Fucskó Miklós küldeményeiből

Fucskó Miklós, a tárlatot rendező költő, lap- és könyvszerkesztő december 8-án Leányfalun, a Faluház és a Ravasz László Könyvtár kiállítótermében nyitotta meg Adventtől vízkeresztig címmel Magyar Krisztina grafikusművész kiállítását.

A vendégeket a Békási Barokk Műhely – Kovács-Sebestény Csilla barokk cselló, Herman Benedek colascione, Handler Ákos barokk gitár – zenei válogatása hangolta az ünnepi alkalomhoz.

A megnyitón Fucskó Miklós előadásában elhangzott Ady Endre Az Úr érkezése című verse. Mint mondta, sokáig esélyes volt, hogy e vers címe lesz egyben a kiállítás címadója is.

Ady Endre: Az Úr érkezése

Mikor elhagytak,

Mikor a lelkem roskadozva vittem,

Csöndesen és váratlanul

Átölelt az Isten.

Nem harsonával,

Hanem jött néma, igaz öleléssel,

Nem jött szép, tüzes nappalon,

De háborus éjjel.

És megvakultak

Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,

De őt, a fényest, nagyszerűt,

Mindörökre látom.

A szomszédunkban zajló orosz–ukrán, valamint a Szentföldön dúló palesztin–izraeli háborúra utalva elhangzott, hogy Ady verse azért is aktuális: „Nem jött szép, tüzes nappalon / De háborús éjjel”. A békére vágyakozást, a megbékélés idejét beárnyékolják ezek a súlyos, ártatlan emberáldozatok százezreit követelő események, amely ellentétek nem újkeletűek, hiszen a Szentföldről már az ószövetségi időkből is leírások őrzik a zsidó–filiszteus háborúságot.

Fucskó Miklós visszaemlékezett az advent történetére: már a negyedik században ez volt az egyik legjelentősebb hitéleti időszak, ami az egyházi év kezdete is egyben, de akkoriban még hat hétig tartott, s a vízkeresztkor esedékes felnőttkeresztelésre felkészítő időszak volt. Később, az ötödik században VII. Gergely pápa döntött az advent négy hétre korlátozásáról. ám a görögkatolikusoknál az adventi időszak a mai napig hathetes. Az időszak része Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe is december 8-án, amikor a kiállítás nyílt.

Fucskó Miklós felidézte áprilisi szentföldi útját, s elmondta, hogy a születés helyét (Betlehem) és a sírba tétel helyét (Jeruzsálem) a mai napig egy kilenc plusz négy méter magas (beton és drót) fal választja el egymástól, s a falon a világhírű-ismeretlen Banksy nevű graffitifestő egyik képe azt ábrázolja, hogy ha József és Mária ma akarna eljutni Betlehembe, nem sikerülne nekik, mert útjukat állná a fal és az izraeli gépfegyveres katonák.

A kiállítás nyitóképe is a szüléshez szállást kereső Szent Családot ábrázolja, akik nem találtak méltóbb helyet az Isten Fiának megszületéséhez, mint egy istállót. Ezzel szemben Magyar Krisztina adventi lelkületű képei és kiállított szobrai, valamint a Szent Margit Gimnáziumban harminc négyzetméteren megvalósult – Irgalmas Jézust ábrázoló – üvegablakai (aminek fotóit is láthatjuk Leányfalun) a békére vágyakozás lenyomatai; örömhír arról, hogy megszületett, reményt ad és felemel magához az a csoda, ami a világba érkezett, s ami az alkotó minden alkotásán átsugárzik.