Amit a zsidók genetikájáról tudni kell – a ViaHaaretz cikke
A különféle genetikai vizsgálatok nagyban hozzájárulnak a zsidóság múltjának feltárásához, ráadásul még a súlyos öröklődő betegségek kiszűrésében is segítenek.
Az askenázi zsidók fele nagy valószínűséggel hordoz valamilyen genetikai betegséget, de egy részük legalább anélkül fogyaszthat alkoholt, hogy függővé válna.
Zsidó gének természetesen nem léteznek, az emberek genetikai állománya 99,9 százalékban azonos, és nincs olyan gén, amelyet kizárólag csak a zsidók hordoznának. Egyes zsidó közösségek azonban hordoznak azonos genetikai tulajdonságokat, amelyek megtalálhatóak a közösség tagjainál, de sokszor az őket körülvevő népeknél is. Ezek a hasonlóságok pedig lehetővé teszik a tudósok számára, hogy nyomon követhessék a zsidó közösségek eredetét. A különböző mutációk és örökletes betegségek felderítése ugyanis igen sokat segíthet a zsidóság múltjának megismerésében.
Néhány évvel ezelőtt például amerikai kutatók arra jöttek rá miután megvizsgáltak hét nagyobb zsidó csoportot (iráni, iraki, szíriai, olasz, török, görög és askenázi zsidókat), hogy a zsidók valamikor 2500 évvel ezelőtt két nagy klaszterre osztódtak: európai/szíriai és közel-keleti, iráni és iraki zsidókra. A kutatók igen szoros genetikai kötődést találtak a két nagy csoport és a környezetükben élő népek között. Az is kiderült, hogy a közel-keleti zsidók genetikailag a drúzokhoz, a beduinokhoz és a palesztinokhoz állnak a legközelebb, az európai zsidók pedig az olaszokhoz.
Nem sokkal később arra is fény derült, hogy az észak-afrikai zsidókat is két nagy genetikai klaszterre lehet osztani. Az egyikbe a líbiai és a tunéziai zsidók, míg a másikba az algériai és a marokkói zsidók tartoznak. Az utóbbiak viszont szorosabb kapcsolatban állanak az európai zsidósággal, valószínűleg a több tízezer szefárd zsidónak köszönhetően, akiket 1492-ben üldöztek el Spanyolország területéről. Az etióp zsidók viszont egy teljesen önálló genetikai klasztert alkotnak, ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a helyi lakosságot odakeveredő zsidók téríthették át a vallásra.
Egy másik tanulmány szerint az askenázi zsidók nagyjából kétezer évvel ezelőtt térhettek át a zsidó vallásra. A kutatók ugyanis az askenázi zsidók őseit keresve egy őskorban élő, észak-mediterrán nőre bukkantak, miután az európai zsidók anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-ét vizsgálták. Ebből viszont az következik, hogy az askenázi zsidók ősei nem a Közel-Keletről vagy a Kaukázus vidékéről származnak.
Az askenázi zsidók körében ráadásul rengeteg, azonos genetikai mutáció kimutatható. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy a középkorban az európai zsidóság száma drasztikusan lecsökkent. A különböző zsidóüldözések és a pestisjárványok következményeként a 11. században még százezresre becsült európai zsidóság az 1500-as évek elejére már csak 10-20 ezer főt számlálhatott.
Mivel ezek a zsidó közösségek tagjai szinte kizárólag egymás között házasodtak, így a kisebb merítés következében a mutációk átadásának az esélye is nagyobb lett.
A zsidók öröklődő betegségeit vizsgáló konzorcium (JGDC) adatai szerint megközelítőleg minden második Európából származó amerikai zsidó hordozza 38 öröklődő betegség egyikét. Ez persze nem jelenti azt, hogy az Amerikában élő askenázi zsidók fele valamilyen betegségben szenvedne.
Olyan genetikai betegségekről van szó, mint a Tay-Sachs-kór, a Gaucher-kór vagy a Bloom szindróma. De az askenázi zsidók olyan mutáns géneket (BRCA1 és BRCA2) is hordozhatnak, amelyek megnövelik a mell- és petefészekrák kockázatát a nőknél, és a mell- és prosztatatárak kockázatát a férfiaknál.
A JGDC éppen ezért különösen ajánlja a zsidó és a vegyes házasságban élő pároknak, hogy gyerekvállalás előtt végezzenek el genetikai szűrővizsgálatokat. Izraelben például 2002 óta ingyenes Tay-Sachs szűrést biztosítanak az askenézi, illetve az észak-afrikai zsidók leszármazottainak.
Ennek köszönhetően a Tay-Sachs-kór virtuálisan eltűnt Izraelből.
A kohaniták genetikai állományát vizsgálva viszont arra jöttek rá a kutatók, hogy a világ kohanitáinak majdnem 50 százaléka az Y-kromoszóma egy eltérő szakaszát hordozza és örökíti át változatlan formában. Ennek a kromoszóma szakasznak az eredetét még az Első Szentély pusztulása előtti időkre kb. 2100-3250 évvel ezelőttire becsülik. Mivel ez a szakasz megtalálható beduinoknál, jemenieknél és Jordánoknál is, ezért a kutatók közel-keleti eredetet feltételeznek.
Egyéb érdekesség, hogy a zsidók 20 százaléka hordoz egy olyan gént, amely védelmet biztosít az alkoholizmus kialakulása ellen. A zsidók háromnegyede viszont nem képes megemészteni a laktóz nevezetű tejcukrot, csakúgy, mint az ázsiai emberek többsége. Az askenázi zsidók problémáit még az is tetőzheti, hogy két-négyszer nagyobb eséllyel alakulhat ki náluk Crohn-betegség. Az viszont egyelőre még semmilyen tudományos bizonyságot nem nyert, hogy létezne olyan genetikai variáns, amelynek köszönhetően a zsidók okosabbak volnának.
(ViaHaaretz)
