Anders Kaliff: Torma Zsófia és a civilizáció bölcsője (Zsófia Torma And The Cradle Of Civilisation) ‒ MEGHÍVÓ!
- szilajcsiko
- máj. 14.
- 2 perc olvasás
A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület előadása
2025. május 22., csütörtök, 17 óra
Aranytíz Kultúrház
1051 Bp. Arany János utca 10.
MEGHÍVÓ
Anders Kaliff: ZSÓFIA TORMA AND THE CRADLE OF CIVILISATION
könyvismertetője
Dr. Torma Zsófia, első magyar régésznőnk elsőként fedezett fel 1875-ben egy újkőkori kultúrát, annak leleteiből múzeumnyi anyagot gyűjtött élete során, ennek ellenére sem nevét, sem munkásságát, leleteinek jelentőségét nem ismeri a nemzetközi régészet és sajnos a magyar társadalom sem. Élete utolsó hónapjaiban kapott egy tiszteletbeli doktori címet a monarchia császárától – azután újból a felejtés sűrű homálya következett és még ma is tart.[1]
E helyzeten változtat a svéd régész, Dr. Anders Kaliff, az Uppsala Egyetem professzora, akinek figyelmét felkeltette ez az igazságtalan helyzet.
Könyvet írt régésznőnk életéről, a régi Magyarország és benne Erdély hányatott történelméről. Zsófia hősies gyűjtőmunkájáról, aki magas intellektusával, szakirodalmi olvasottságával olyan régészeti összehasonlításokat tett Trójával és az addigi mezopotámiai régészeti eredményekkel kapcsolatban, amelyeket a 19.-ik században ‒ fantázia híján ‒ nem fogadtak el. Az idő Zsófiát igazolta, az archeogenetika megjelenésével ma már tagadhatatlan, hogy a Tordosi kultúra megtalálásával a Kárpát-medencét a világ legősibb régészeti lelőhelyei közé tette fel a térképen.
„Közép és Délkelet-Európában már több mint 7000 éve létezett egy nagyon fejlett földművelő társadalom, többezer lakosú városszerű településekkel. Ennek első nyomait az 1870-es években Erdélyben, Tordos helyiség közelében fedezték fel. Az ásatásokat Dr. Torma Zsófia (1832-1899), a világ első régészasszonyainak egyike végezte. Itt található a fémmegmunkálás és egy írott nyelv legkorábbi felfedezése.” ‒ írja a szerző.
A Torma Zsófia Gyűjteményt több mint 11 ezer darabra becsülik, értékét főleg az agyagedényekre karcolt jelek – írásjelek, rovásjelek ‒ adják, melyek kora legalább 1000 évvel előzi meg a hasonló mezopotámiai, Sumer korból származó jeleket.
Az angol nyelvű könyv az Uppsala Universitat kiadásában jelenik meg, a könyv címe is hangsúlyozza Torma Zsófia rendkívüli eredményét, amely nagyban befolyásolhatja emberi civilizációnk eredetének megítélését:
Zsófia Torma and the Cradle of Civilisation – Torma Zsófia és a civilizáció bölcsője.
Hálásak vagyunk a szerző budapesti előadásáért; magyarra fordítja: Rebeka Berecky Veress ‒ szintén Uppsalában élő, magyar származású, fiatal hölgy, aki fordítója volt a magyar nyelven már korábban megjelent műnek.
Első régésznőnk napjainkig nem kapta meg a neki kijáró tiszteletet, elismerést és ismertséget. Mi, magyarok nagyra értékeljük Dr. Anders Kaliff professzor könyvét, amely remélhetőleg a nemzetközi tudományos életben is megbecsülést nyer, értékelni fogják Torma Zsófia zseniális felismeréseit, mert a kor, amelyben élt, még csak akadályozni tudta, és nem becsülte mint tudósnőt.
Az MVSZ Magyarságtudományi Füzeteknek Torma Zsófiáról szóló 35. száma olcsón megvásárolható az előadáson.
Anders Kaliff angol nyelvű könyve ingyen letölthető, és terjeszthető:
[1] A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület már korábban kötelességének érezte, hogy tudományos tanácskozáson értékelje és vitassa meg Dr. Torma Zsófia bárónő tudományos munkásságát. Lásd: 190 éve született dr. Torma Zsófia, az első magyar régésznő" című emlékülés előadásai (Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, Budapest, 2023. január 27.) Acta Historica Hungarica Turiciensia 38. évf. 2. sz. [2023] https://epa.oszk.hu/01400/01445/00067/pdf/ (Darai Lajos közleménye)
