Az nyugati ultraliberális, kultúrbalos doktrínák megegyeznek a kínai módszerekkel
A testvérnép-érzés és a személyes barátságok kapcsán évtizedek óta figyelemmel kísérem az ujgurokról szóló nemzetközi híradásokat. Nemrégiben, egy egyetemi tanulmány előkészítése során akadtam rá erre az Adrian Zenz német antropológus cikkére adott hivatalos kínai válaszra. Ujgur barátainkat és a német tudóst is arra kértük, hogy hivatalosan reagáljanak a cikk állításaira (ezeket is közöljük majd). A cikket azért érdemes mindenféle kommentár nélkül olvasni, mert híven tükrözi a vélt szellemi és kulturális fölény elefántcsonttornyából a világra letekintő ember szemléletét.
An Analysis Report on Population Change in Xinjiang
By ts.cnPublished: Jan 07, 2021 10:47 AM
A közelmúltban a Hszincsiangot érintő népesedési kérdések nagy figyelmet keltettek a sajtóban. Különösen akkor, amikor Adrian Zenz, a Kína-ellenes tudós ismeretlen forrásokból származó adatokat idézve nyilvánossá tette saját kutatási jelentését, amelyben sterilizációkról, méhen belüli használt születésszabályozó eszközökről, az állami születésszabályozás módszertanáról és a kínai kommunista pártnak az ujgurok születési arányának visszaszorítása érdekében indított kampányáról beszél.
A jelentés hamisan állítja, hogy "Xinjiangban a természetes népességnövekedés erőteljesen visszaesett", és azt állítja, hogy Xinjiangban úgynevezett "kényszersterilizáció" van. Tekintettel a jelentés tévedéseire és abszurd logikájára, ez a tanulmány áttekintést nyújt a tartomány népességváltozásról, elemzi a déli Hszincsiang-i népesség gyors növekedésének okait, és kifejti a tartomány népességváltozásával kapcsolatos általános tendenciákat.
Xinjiang népességnövekedésének elemzése
Az első, 1953-as országos népszámlálás idején Hszincsiang teljes népessége 4,8736 millió fő volt. A 2010-es, hatodik országos népszámlálás szerint 21,8158 millió lakost regisztráltak, ami 57 év alatt 3,3-szoros népességnövekedést jelent. Határozottan állíthatjuk, hogy az elmúlt években Hszincsiang teljes népessége folyamatosan növekedett. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2010 és 2018 között az etnikai kisebbségek és a hszincsiangi ujgurok népessége erőteljesen növekedett, míg a hszincsiangi han népcsoporté csak kis mértékben nőtt. A népesség nagyságát tekintve 2010 és 2018 között Hszincsiang állandó lakosainak száma 21,8158 millióról 24,8676 millióra gyarapodott, ami 3,0518 millió új lakost, azaz 13,99% -os növekedést jelentett.
Ebben az időszakban a tartományban az etnikai kisebbségek összlétszáma 12,9859 millióról 15,8608 millióra nőtt. Ez az adat az etnikai csoportok esetében 22,14%-os növekedést jelent. Ezen belül az ujgur népesség 10,1715 millióról 12,7184 millióra nőtt, ami az ő esetükben 25,04%-os növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan a tartományban élő han népcsoport népessége 8,8299 millióról csak 9,0068 millióra nőtt, ez 176 900 ember, vagyis 2,0%-os növekedést jelent. Az ujgur népesség növekedési üteme nemcsak a régió összességében, hanem más etnikai kisebbségekhez viszonyítva is magasabb, és nyilvánvalóan jóval magasabb, mint a han népességé.
A növekedés az egyes területek szerint különbözik. A négy déli prefektúra népessége 8,951 millióról 10,355 millióra nőtt, ami 13,55%-os növekedést jelentett ebben az időszakban, s ez azt jelenti, hogy a tartományban itt nőtt a népesség a leggyorsabban.
A Új-Kína megalapítása óta a teljes regionális népességet és az etnikai kisebbségek népességét összehasonlítva megállapítható, hogy a tartomány lakosságának gyarapodását az ujgur népesség gyors növekedése tartotta fenn. Különösen kiemelkedő az ujgur népesség növekedése Xinjiang déli részén.
Az okokat a következőképpen lehet összefoglalni:
Különböző népesedési politikák hosszú távú végrehajtása Han és más etnikai csoportok vonatkozásában.
A kínai kormány törvényekkel támogatja a családtervezési politikát minden etnikai csoport körében. Az etnikai kisebbségek összehangolt és fenntartható fejlődésének biztosítása szempontjából viszonylag laza politikát hajt végre az egyes párok születéseinek korlátozására az etnikai kisebbségek vonatkozásában, amely eltér a han népességhez tartozó emberekhez képest. 1975-ben Hszincsiang tartomány is megkezdte a családtervezési politika végrehajtását Ürümcsiben és más városokban, ahol a han népesség viszonylag koncentrált volt. 1981-ben a családtervezést érintő kérdésekre vonatkozó ideiglenes rendelkezések közzétételével a családtervezési politika végrehajtása teljes mértékben megvalósult a han emberek körében.
1992-ben kiadták a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Régió családtervezési intézkedéseit, és ebben az etnikai kisebbségekre vonatkozóan enyhébb családtervezési politikát határoztak meg. A nagyvárosokban minden han házaspárt arra biztattak, hogy csak egy gyermeket szüljenek, addig minden han házaspárt, aki vidéken lakott, két gyermeket nevelhetett. A családtervezési intézkedések szerint városokban minden etnikai kisebbségi házaspárnak két gyermeke születhetett, a vidéki térségekben pedig megengedett volt a három gyermek nevelése.
2017-ben a gazdasági és társadalmi fejlődés javulásával, valamint az összes etnikai csoport népének gyermekvállalási kívánságainak figyelembe vételével Xinjiang felülvizsgálta a népesedésről és a családtervezésről szóló rendeletét, előírva, hogy minden etnikai csoportnak egységes családtervezést kell megvalósítania. Eszerint a városi térségben élő pároknak két, a vidéki területeken lakóknak pedig három gyermekük lehet.
Az 1988-as országos termékenységi és születésszabályozási mintavételi felmérés szerint az ujgur nőknek 1970 és 1974 között átlagosan 6,13, 1985 és 1987 között 5,4 gyermekük volt. A han nőknek ugyanezen a területen 5,2 és 2,5 gyermekük volt a két időszakban. 1981-ben a tibetieknél (5,84) és az ujguroknál (5,59) volt a legnagyobb a teljes termékenységi ráta Kínában az összes etnikai populáció között.
1989-ben az ujgurok (4,65) és a tibetiek (3,80) voltak ismét a legtermékenyebbek. 2000-ben a legmagasabb teljes termékenységi arány kazahok (3,195), ujgurok (3,156) és tibetiek (2,755) között volt. Ez azt mutatja, hogy az ujgurok termékenységi rátája folyamatosan magasabb szinten maradt Kína más etnikai csoportjaihoz képest.
Az egészségügyi ellátás javulása nagymértékben csökkentette a lakosság halálozási arányát.
Az Új Kína megalapításának kezdeti napjaiban Xinjiangban a halálozási arány 20 ‰ volt. Az orvosi állapotok javulásával az 1960-as évek közepén a halálozási arány 10 ‰ alá esett, és később tovább csökkent. Ennek megfelelően a természetes növekedési ráta és a születési arány alapvetően párhuzamosan változott (lásd 1. ábra).
1949 és 1983 között 232 ember halt meg a khasgari prefektúrában, Yingjisha megyében, egy ujgur lakta faluban. Az elhalálozottak átlagos életkora 18,76 volt. Közülük 127 csecsemő halt meg egy éven belül, ami az összes halálozás 54,74% -át teszi ki. 2016-ban a szerző a faluban végzett kutatást, és megállapította, hogy abban az évben csak 8 ember halt meg, az átlagéletkoruk pedig már 73,9 év volt. 2014 és 2015 között 282 csecsemő született a faluban, és csak egy csecsemő halt meg.
Hszincsiang minden etnikai csoportjának életminősége jelentősen javult, különösen a nők és a gyermekek egészségügyi ellátásának szintje javult folyamatosan. Az anyák halálozási aránya a 2010. évi 43,41 ‰ -ről 2018-ra 26,65 ‰-re csökkent; a csecsemőhalandóság 26,58 ‰-ről 14,02 ‰-re csökkent; és az átlagos várható élettartam elérte a 74,82 éves kort (adatok 2015-ből).
A családtervezési politikát nem hajtották végre szigorúan, ami további nagyszámú népesség megjelenését eredményezte. Különböző tényezők hatására nehéz volt népszerűsíteni és végrehajtani Khashgar, Hotan és más déli Hszincsiang-vidékeken az éppen érvényben lévő családtervezési politikát, ez pedig ezeken a területeken a népesség gyors növekedéséhez vezetett. Néhány ott lakó ellenezte a családtervezési politikát, mert ragaszkodtak régi gyermekvállalási koncepciójukhoz, ami akadályozta a korlátozó politika végrehajtását
Néhány vallási szélsőséges megbabonázta, vagy akár házasságra kényszerítette az embereket olyan vallási szertartások megtartásával, amely során a „Nikah”, a „Talaq” háromszoros ismétlésével házasodtak össze. Azt állították, hogy a kormány által kiadott házassági anyakönyvi kivonatok a „Haram” kategóriájába tartoznak, a terhesség megszakítása pedig csak a „kafirok” gyakorlata. Ezek a szélsőségesek arra is ösztönözték a helyieket, hogy ellenálljanak a családtervezési politikának, amelynek eredményeként uralkodóvá vált a korai házasság és bigámia, valamint gyakori nem tervezett születés következik be.
Egyes területeken a családtervezési politikát nem hajtották végre maradéktalanul. A szabályozók összeállítása során nagyobb hangsúlyt kapott az aktuális családpolitika követőinek jutalmazása, mint a szabálysértők megbüntetése. A családtervezési munkát végző tisztviselők korlátozott száma szintén komolyan befolyásolta a rendeletek végrehajtását.
Egy családtervezési tisztviselőnek átlagosan 15 000 lakost kellett szolgálnia Kashgar Shache megyében (Yarkand), ahol előfordult, hogy a legtávolabbi pár 130 km-re lakott a hivataltól. 2015-ben egy speciális statisztikát készítettek az érvényben lévő intézkedések végrehajtásáról Kashgar prefektúra egyik megyéjében. Közölték, hogy 1989 és 2014 között 359 000 ember született a megyében. A születések 10,5%-a nem tervezett születés volt.
Ok-okozati elemzés a hszincsiang-i népességnövekedés csökkenő tendenciájáról 2018-ban
Xinjiang népességének születési aránya és természetes növekedési üteme a 2017. évi 15,88 ‰-ről és 11,40 ‰-ről 2018-ra 10,69 ‰-re és 6,13 ‰-re csökkent. 2017-hez képest az újszülöttek száma 2018-ban mintegy 120000 fővel csökkent. A fő okok a következők.
A hatóságok az érvényben lévő családtervezési politikát szigorúan gyakorolják. A Hszincsiang-ujgur Autonóm Régió népesség- és családtervezési rendeletének 2017. évi módosítása szerint Hszincsiang minden etnikai csoportjának emberei egyenlő jogokat élveznek a családtervezésben. Pontosabban, minden bejegyzett városi házaspár legfeljebb két gyermeket vállalhat, és minden bejegyzett vidéki házaspár legfeljebb három gyermeket nevelhet. A rendelet bármely megsértése megfelelő büntetéssel jár.
Időközben a születésszabályozást díjazó és a szociális biztonságot biztosító speciális alapokat a kormányok megyei és annál magasabb szinten is határozott módon elkülönítik azok számára, akik betartják az intézkedéseket. A Hszincsiang vidéki térségekben élő etnikai kisebbségek párjai, akik csak egy vagy két gyermeket vállalnak (beleértve az örökbefogadott gyermekeket is), életük során jogosultak erkölcsi bizonyítvány megszerzésére. A jogkövető lakosok 3000 RMB jüan bónuszt is kaphatnak a helyi önkormányzattól.
Az elmúlt években Xinjiang tartományi vezetése folyamatosan erőfeszítéseket tett a polgárok egészségminőségének javítása, a fogamzásgátlás és a reproduktív egészség javítása érdekében. Komoly erőfeszítéseket tett a tudományos ismeretek népszerűsítésében, a fogamzásgátlás és a reproduktív egészség terén.
Xinjiangban eddig 9788 terjesztési hely volt, ahol ingyenes óvszereket és más fogamzásgátló anyagokat adtak ki. Évente tizenhétféle fogamzásgátlót kínálnak fel díjmentesen. Olyan okostelefonos alkalmazások is kifejlesztésre kerülnek, amelyek részletes információkat kínálnak a fogamzásgátló szereket kínáló helyszínekről, kielégítve a fogamzásgátlás és a reproduktív egészség egyéni igényeit.
Biztonságos, hatékony és megfelelő fogamzásgátló intézkedések állnak rendelkezésre a fogamzóképes korú párok számára. A termékeny nők elfogadhatják a tubális ligációt és az IUD-műveletet. Hotanban és más prefektúrákban a kormány azt az elvet követi, hogy az emberek akaratát technikai útmutatással ötvözik, és arra ösztönzik a termékeny nőket, hogy válasszanak nemzetközileg elismert petesejt-lekötést és IUD-műveletet, amelyek mellékhatásai enyhék, biztonságosak és hatékonyak. Ezen műveletek összes költségét a kormány fedezi.
A házassággal és a nemzéssel kapcsolatos gondolkodásmód megváltozott. Ezekben az években a Xinjiang-i fiatalok már elvetették a párválasztással és a nemzéssel kapcsolatos elmaradott és elavult gondolatokat. Egyre több etnikai kisebbségi fiatal kezdett több időt és energiát fordítani a személyes fejlődésére, így elhalasztotta az első házasságkötés idejét.
2015-ben Yengisar megye településén 102 ifjú házas volt, egyikük házassága sem volt túl korainak mondható. Valójában 47-en viszonylag későn házasodtak össze, ami 23,9%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Időközben a „kevesebb és annál jobb” felfogás mélyen befolyásolta, hogy a vidéki kisebbségekhez tartozó sok házas nő képes volt munkát találni, hogy több pénzt keressen.
Így az korábbi „házasság-anyaság-gazdálkodás” elképzelés folytonossága megszakadt, és a családban való státuszuk nagymértékben javult. A nőknek a korábbiaknál nagyobb esélyük van arra, hogy eldöntsék, szülnek-e gyermeket. A társadalmi fejlődéssel és a haladó gondolatok általánossá válásával megszületett a saját házasságkötés valós szabadsága és a boldog házasságra való törekvés.
A válás és az új házasság aránya stabil volt, enyhe csökkenéssel. A hivatalos adatok szerint a regisztrált elvált párok száma 2015-ben 74 979, 2017-ben 51 223 és 2018-ban 47 919 volt, éves 14% -os csökkenéssel; az újra házasodások száma ezekben az években 195 008, 150 628 és 115 831 volt, éves 16% -os csökkenéssel.
A vallási szélsőségességet hatékonyan megfékezték.
Az elmúlt években súlyos és bonyolult terrorizmusellenes műveletek kerültek végrehajtásra. Az intézkedések megfeleltek a szélsőséges nézetet valló csoportokkal szembeni harc bonyolult kihívásainak. Sikerült visszaszorítani az erőszakos és terrorista bűncselekmények számát. A tartományban helyreállt az élet és a tulajdon biztonsága. Xinjiang kormányának sikerült felszabadítania számos ember elméjét a vallási szélsőségesség béklyóiból, mind a tünetek, mind a kiváltó okok kezelésével és a szélsőségek elleni háború folytatásával.
A civilizált, modern élet gondolata elnyerte a közvélemény és a közösségek támogatását. A vallási szélsőségességgel a múltban megfertőzötteket meggyőzték azzal kapcsolatban, hogy értékeljék a házasság megkötésének szabadságát, és elfogadják a törvényesen bejegyzett házasságot és a válást. Figyelmen kívül hagyják a szélsőségesek azon gondolatát, hogy a születésszabályozási programban résztvevő személyek eretnekek.
Magukévá tették a „kevesebb és jobb születés egész életen át tartó boldogságot hoz létre” gondolatot, amely növelte a tudatosságot az összes etnikai csoport házassági és szülészeti eljárásaival kapcsolatban. A szélsőségesség felszámolása során egyes nők elméje felszabadult, előmozdították a nemek közötti egyenlőséget, a reproduktív egészség tudományos tudatosságát, ami miatt a nők már nem voltak reprodukciós gépek. A nők arra törekedtek, hogy egészségesek, magabiztosak, függetlenek, családszeretők, hazafiasak és modernek legyenek az új korszakban.
A népesség változásának ésszerűsége Xinjiangban
A világ népességének alakulása azt sugallta, hogy minél fejlettebb a gazdaság és a társadalom, annál fontosabbnak tartják az emberek az önmegvalósítást és a gyermekek tudatosabb nevelését, így a termékenységi és a természetes népességnövekedési ráta ennek megfelelően csökken. A kanonikus demográfiai átmenet elmélete szerint az emberi népesség az emberi társadalom fejlődésével "magas halálozási arányról, magas születési arányról és alacsony növekedési rátáról" alacsony "halálozási arányra, alacsony születési arányra és alacsony növekedési ráta"-ra változik.
Az 1960-as évek közepe óta egyes európai országok születési aránya folyamatosan csökken, a teljes termékenységi ráta 1,6 volt 1980 és 1985 között. A 20. század végén Európa egészének születési aránya rendkívül alacsony volt. Kína teljes termékenységi rátája az 1990-es évek elején meglehetősen alacsony szintre csökkent, és folyamatosan csökkent. 2015-ben 1,5-1,6 volt az arány.
A nemzeti szinttel összehasonlítva Xinjiang demográfiai változását jellemzően relatív hiszterézis és strukturális különbségek jellemzik. A folyamatos gazdasági és társadalmi fejlődéssel az összes etnikai csoportba tartozó emberek életkörülményei alapvető változásokat mutattak, különösen az utazás, a lakhatás, az oktatás, az egészségügyi feltételek és a foglalkoztatás terén. A lakosság életminősége tehát jelentősen javul. Xinjiangban a születési arány, a halálozási ráta és a népesség természetes növekedési üteme az 1978-as 22,55 ‰-ről, 7,69 ‰-ről és 14,86 ‰-ről 2018-ban 10,69 ‰-re, 4,56 ‰-re és 6,13 ‰-re csökkent.
A demográfiai átmenet elméletének négy szakaszból álló hipotézise alapján Xinjiang lakossága a negyedik szakaszba került, vagyis az alacsony halálozási arány, az alacsony születési arány és az alacsony növekedési ráta szakaszába. 2018-ban Xinjiangban mind az etnikai kisebbségi népesség (különösen az ujgur népesség) termékenységi aránya, mind természetes növekedési üteme jelentősen csökkent. Mindezek tulajdoníthatók a családtervezési politika szigorú végrehajtásának, valamint az etnikai kisebbségek lakosságának viszonylag hiszteretikus átmenetének felgyorsulásával, ami az elmúlt évek gyors gazdasági és társadalmi fejlődésének eredménye.
A szegénység enyhítésének további előmozdításával a szegénység sújtotta dél-hszincsiangiak életkörülményei jelentősen javulnak. Az urbanizáció folyamata nyilvánvalóan felgyorsult a térségben. Valamennyi etnikai csoport tagjai képzettebbek és jobban hasznosítható (nevelhető) kulturális tulajdonságokkal rendelkeznek. A késői házasság és gyermekvállalás, a „kevesebb-jobb születés” gondolata egyre nagyobb népszerűségre tett szert, és új divattá vált Hszincsiang déli részén. A világi és modern életmód, amelyet Hszincsiang déli részén hirdettek, máris figyelemre méltó eredményeket ért el. Az elmaradott gondolatok iránti vonzalom jelentősen visszaesett, és tágabb teret engedett az egyéneknek, hogy erősebb autonómiával döntsenek az anyaság ellenőrzésében. Mivel a gyermekvállalás régi koncepciója jelentősen elhalványul, a fiatal nők nagyobb autonómiát élveznek gyermekvállalás szempontjából. Biztonságos következtetés vonható le arról, hogy az ujgur népesség alakulását inkább saját döntésük és önállóságuk okozza, mintsem a politikai elképzelések és a külső erők. Az átmenet nemcsak a népesség nagyságának kérdése, hanem egy olyan téma is, amely magában foglalja a népesség életminőségének általános javulását, amely az összes etnikai kisebbségbe tartozó emberek önkéntes választásának eredménye.
Li Xiaoxia,
a Hszincsiang Fejlesztési Kutatóközpont különleges kutatója
Forrás:
