Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1726)
- dombi52
- okt. 15.
- 1 perc olvasás
Természetes nekünk a mai időszámítás,
de a történettudomány sok másikat ismer,
s akkor felmerül, hogy mi miatt lett annyi sok,
a válasz az, hogy a kezdőpont ebben a ludas.
Uralkodók tettek róla, hogy trónra lépésük
meg legyen örökítve, hogy akkortól számolják
az éveket, csakhogy haláluk után kérdéses
lett ez az örökség, de ha családban maradt, nem.
Illetve úgy is fogalmazható, hogy a naptár
késztését több összefüggés határozta meg,
a csillagos ég, vagyis maga a Nap, felkeltét
számolták, miközben cserélődtek az évszakok.
Azok azonos helyzetbe visszatérése volt
az évhossz, és annak a pontos kijelölését
végezte az utókor, a javított változat
egy-egy világi vagy egyházi személyhez kötött.
De volt egy másik szempont is, vallásalapítót
tettek meg az időszámításuk kezdetének,
ezért van eltérés egymástól nagy távolságra
élők évszámolásában, születésnap szerint.
Még az sem biztos, hogy az illető Próféta, vagy
az Isten Fia ismert cselekedeteiben
nem inkább regeszerű, így aztán pontatlanság
bőven akad, és a sokféleség nehézsége.
Vallási ünnepek sincsenek ugyanakkor, de
látjuk, hogy csillagászati jelenségek adják
alapját, meg a visszaszámolt világteremtés,
s népi valóságos teendők nyilvántartása.
