top of page

Az ukrajnai háború a gyilkos robotok hajnalát hozhatja el (Vukics Ferenc elemzése)





„Az igazi kérdés nem az, hogy gépek tudnak-e gondolkodni, hanem az, hogy az ember tud-e.” – B. F. Skinner amerikai pszichológus


Az ukrajnai drónfejlesztések felgyorsítottak egy régóta várt technológiai trendet, amely hamarosan a világ első teljesen autonóm harci robotjait hozhatja a harctérre, és ezzel a hadviselés új korszakát indíthatja el. A katonai elemzők, harcosok és mesterséges intelligencia kutatók szerint minél tovább tart a háború, annál valószínűbbé válik, hogy a drónok emberi segítség nélkül fogják azonosítani, kiválasztani és megtámadni célpontjaikat.


Ez olyan mélyreható forradalmat jelentene a haditechnikában, mint annak idején a géppuskák bevezetése. Ukrajna már rendelkezik félautonóm támadó drónokkal és mesterséges intelligenciával felszerelt drónelhárító fegyverekkel. Oroszország is azt állítja, hogy rendelkezik mesterséges intelligenciafegyverekkel. Jelenleg nincs igazolt példa arra, hogy egy nemzet olyan robotokat állított volna hadrendbe, amelyek teljesen önállóan hajtottak volna végre támadásokat emberek ellen. Szakértők szerint csak idő kérdése lehet, hogy Oroszország vagy Ukrajna beveti ezeket az eszközöket a konfliktusban.


"Sok állam fejleszti ezt a technológiát"mondta Zachary Kallenborn, a George Mason Egyetem fegyverinnovációs elemzője. "Nyilvánvaló, hogy nem olyan nehéz ezt megvalósítani".


Az elkerülhetetlenség érzése fogta el azokat az aktivistákat is, akik évek óta próbálják betiltani a gyilkos drónokat, de most úgy vélik, be kell érniük azzal, hogy megpróbálják korlátozni az ilyen jellegű fegyverek támadó célú használatát. Ukrajna digitális átalakításért felelős minisztere, Mihailo Fedorov egyetért azzal, hogy a teljesen autonóm gyilkos drónok "logikus és elkerülhetetlen következő lépést jelentenek" a fegyverfejlesztésben. Elmondása szerint Ukrajna "sok kutatás-fejlesztést végez ebbe az irányba".

"Úgy gondolom, hogy a következő hat hónapban nagy a lehetőség az autonóm fegyverek harctéri megjelenésére" – mondta Fedorov az Associated Pressnek adott interjújában.

Jaroszlav Honcsar ukrán alezredes, az Aerorozvidka nevű, harci drónok innovációjával foglalkozó nonprofit szervezet társalapítója egy nemrégiben adott interjúban, a front közelében elmondta, hogy az emberi harcosok egyszerűen nem képesek olyan gyorsan feldolgozni az információkat és meghozni a döntéseket, mint a gépek. Az ukrán katonai vezetők jelenleg tiltják a teljesen önálló halálos fegyverek használatát, de ez a közeljövőben megváltozhat, mondta.


"Még nem léptük át ezt a határt – és azért mondom, hogy 'még', mert nem tudom, mi fog történni a jövőben" – mondta Honcsar, akinek a csoportja olcsó kereskedelmi drónokat alakít át fegyverekké.


Másfél évvel ezelőtt írtam arról, hogy Kína katonai tevékenységének és haderőfejlesztésének legutóbbi megnyilvánulásai a Kongresszus és a Pentagon tagjait egyaránt komolyan aggasztják, és a mesterséges intelligenciában látják a győzelem kulcsát. Michael Sekora fizikus, a Védelmi Hírszerző Ügynökség volt tisztviselője szerint a közelmúltban megjelent hírek, miszerint Kína hiperszonikus rakétákat tesztel, az egyik legújabb példa arra, hogy az Egyesült Államok saját hibáinak esett áldozatul.

„Azt hiszik, hogy K+F versenyfutásban vagyunk Kínával" mondta akkor Sekora a Fox News-nak, rámutatva arra, hogy az Egyesült Államok állítólag olyan „ezüstgolyós" megoldást keresett, amely döntő előnyt jelenthetne keleti riválisával szemben. A legutóbbi ezüstgolyó a hiperszonikus rakéták voltak. Miután ezek kifejlesztése nem sikerült, „a következő ezüstgolyó az MI" lehet – mondta Sekora.

Hasonlóan vélekedettNicolas Chaillan, a légierő volt szoftverfőnöke is:


„valószínűleg az egyetlen módja annak, hogy sikeresen megvédjük magunkat [Kínával szemben], az, hogy felhasználjuk a mesterséges intelligencia képességeit".


Chaillan szerint az Egyesült Államok „kifut az időből", és lassan képtelen lesz felzárkózni a Kínával folytatott versenyfutásban.


Az Irán által szállított nagy hatótávolságú Shahed-136 robbanó drónok megbénították az ukrán erőműveket, de nem különösebben okosak. Irán azonban más drónokat is fejleszt, amelyekről azt állítja, hogy mesterséges intelligenciával rendelkeznek.


A nyugati gyártók szerint Ukrajna nagyobb gond nélkül teljesen önállóvá tudná tenni félautonóm fegyveres drónjait, hogy jobban átvészeljék a harctéri zavaró eszközök hatásait.


Ezek közé a drónok közé tartozik az amerikai gyártmányú Switchblade 600 és a lengyel Warmate, amelyekhez jelenleg emberre van szükség, hogy egy élő videókapcsolat segítségével válassza ki a célpontokat. A mesterséges intelligencia képes elvégezni ezt a munkát. A drónok, amelyeket technikailag "manőverező lőszerekként" is ismernek, percekig képesek lebegni egy célpont felett, várva a megfelelő pillanatra.


"A technológia a Switchblade teljesen autonóm küldetésének megvalósításához ma már létezik" mondta Wahid Nawabi, a gyártó AeroVironment vezérigazgatója. „Ehhez politikai változásra lesz szükség – hogy az embert kivonják a döntéshozatali körből –, ami becslésem szerint három év múlva következik be.”


Az AP megkérdezte Ukrajna és Oroszország védelmi minisztériumát, hogy használtak-e már támadó jelleggel autonóm fegyvereket, de egyikük sem válaszolt.


Egy ENSZ-jelentés szerint a gyilkos robotok 2020-ban debütáltak a líbiai belpolitikai konfliktusban, amikor a török gyártmányú Kargu-2 drónok teljesen automatikus üzemmódban végeztek nem határozott számú harcossal. A gyártó STM szóvivője szerint a jelentés "spekulatív, nem ellenőrzött" információkon alapul, és "nem szabad komolyan venni". A szóvivő szerint a Kargu-2 nem tud célpontot támadni, amíg a kezelő nem ad rá utasítást.

A mesterséges intelligencia már most is segít Ukrajna védelmében. A Utah állambeli Fortem Technologies olyan drónvadász rendszereket szállított az ukrán hadseregnek, amelyek kis radarokat és pilóta nélküli légi járműveket kombinálnak, mindkettő mesterséges intelligenciával működik. A radarokat úgy tervezték, hogy azonosítsák az ellenséges drónokat, amelyeket az UAV-k aztán egy speciális hálót kilőve hatástalanítanak – mindezt emberi segítség nélkül.

Az AI-vel felszerelt drónok száma folyamatosan növekszik. Izrael már évtizedek óta exportálja őket. Radargyilkos Harpy-je akár kilenc órán át is képes lebegni a légvédelmi radarok felett, várva, hogy azok bekapcsoljanak.

További példa a kínai Blowfish-3 pilóta nélküli fegyveres helikopter. Oroszország egy nukleáris töltetű, víz alatti, mesterséges intelligenciát használó drónon dolgozik (Poseidon). A hollandok jelenleg egy 50 kaliberes géppuskával felszerelt földi robotot tesztelnek.

Adam Bartosiewicz, a Warmate-et gyártó WB Group alelnöke úgy véli, Oroszország már régen bevetett volna gyilkos autonóm drónokat, ha a Kremlnek lennének ilyenek.

A mesterséges intelligencia prioritás Oroszország számára. Vlagyimir Putyin elnök 2017-ben azt mondta, hogy aki uralja ezt a technológiát, az fogja uralni a világot.

Egy december 21-i beszédében bizalmát fejezte ki az orosz fegyveripar azon képességében, hogy a mesterséges intelligenciát be tudja építeni a harceszközeikbe, hangsúlyozva, hogy "a leghatékonyabb fegyverrendszerek azok, amelyek gyorsan és gyakorlatilag automatikus üzemmódban működnek". Az oroszok azt állítják, hogy a Lancet drónjuk már képes teljes autonómiával feladatokat végrehajtani.


"Nem lesz könnyű kideríteni, hogy Oroszország átlépi-e és mikor lépi át ezt a határt. Egy drón távvezérlésről a teljes autonómiára való átváltása nem biztos, hogy érzékelhető. Eddig a mindkét üzemmódban működni képes drónok jobban teljesítettek."mondta Gregory C. Allen, a Pentagon Közös Mesterséges Intelligencia Központjának korábbi stratégiai és politikai igazgatója.


A technológia nem különösebben bonyolult, nyilatkozta Stuart Russell, a Kalifornia-Berkeley Egyetem professzora, a mesterséges intelligencia egyik vezető kutatója. Russel szerint a 2010-es évek közepén az általa megkérdezett kollégák egyetértettek abban, hogy a végzős hallgatók egyetlen félév alatt képesek lennének egy olyan autonóm drónt készíteni, amely "képes megtalálni és megölni egy személyt, mondjuk egy épület belsejében".

Eddig eredménytelenül zárult a katonai drónok nemzetközi alapszabályainak lefektetésére irányuló törekvés. A kilenc éve tartó genfi informális ENSZ-tárgyalások nem sok eredményt hoztak, mivel a nagyhatalmak, köztük az Egyesült Államok és Oroszország ellenezte a tilalmat. A legutóbbi, decemberi ülés úgy ért véget, hogy nem került sor újabb tárgyalási fordulóra.

A washingtoni döntéshozók azt mondják, hogy nem fognak beleegyezni a tilalomba, mert nem bízhatnak abban, hogy a drónokat fejlesztő riválisok etikusan használják majd azokat.


Toby Walsh ausztrál akadémikus, aki Russellhez hasonlóan a gyilkos robotok ellen kampányol, reméli, hogy sikerül konszenzust elérni bizonyos korlátozások tekintetében. Szándékaik szerint be kellene tiltani azokat a rendszereket, amelyek arcfelismerő és egyéb egyedi azonosításra alkalmas adatokat használnak fel egyének vagy embercsoportok megtámadására.


"Ha nem vigyázunk, akkor ezek az eszközök sokkal könnyebben fognak elterjedni, mint a nukleáris fegyverek" – mondta Walsh, a "Machines Behaving Badly" című könyv szerzője. "Ha egy robotot rá tudsz venni, hogy megöljön egy embert, akkor arra is rá tudod venni, hogy ezer embert is megöljön."


A tudósok amiatt is aggódnak, hogy a terroristák is használhatják a mesterséges intelligencia által vezérelt fegyvereket.


A Pentagon a mai napig nem definiálta egyértelműen a "mesterséges intelligenciával működő autonóm fegyvert", és egyetlen ilyen fegyvert sem engedélyezett használatra az amerikai csapatok számára – mondta Allen, a védelmi minisztérium volt tisztviselője. Minden javasolt rendszert a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökének és két miniszterhelyettesnek kell jóváhagynia.


Ez azonban nem akadályozza meg a fegyverek fejlesztését szerte az Egyesült Államokban. A projektek folyamatban vannak a Védelmi Kutatási Projektek Ügynökségénél, katonai laboratóriumokban, egyetemi intézményekben és a magánszektorban.


A Pentagon hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligenciát csak az emberi harcosok kiegészítésére használják majd. A légierő azt vizsgálja, hogyan lehetne elérni, hogy a pilóták és a drónok közös harci egységet alkossanak. Az ötlet egyik támogatója, Robert O. Work volt védelmi miniszterhelyettes egy hónappal ezelőtt azt mondta, hogy

"őrültség lenne nem áttérni az autonóm rendszerekre" abban a pillanatban, amint a mesterséges intelligenciával támogatott rendszerek felülmúlják az emberek teljesítményét. O. Work szerint ezt a küszöböt 2015-ben léptük át.

Az embereket már ki is szorították néhány fegyverrendszerből. Az izraeli Vaskupola rakétapajzs jogosult automatikusan tüzet nyitni. A rendszert jelenleg még egy ember felügyeli, aki időszakonként beavatkozhat, ha a rendszer rossz célpontot vesz célba.


Kallenborn, a George Mason kutatója szerint több ország és az amerikai hadsereg minden haderőneme jelenleg olyan drónokat fejleszt, amelyek képesek szinkronizált rajokban támadni.


Lehet, hogy a jelenlegi háború, nem is az utolsó ukránig (európaiig, emberig), hanem az utolsó drónig tart majd? Putyin ezt jósolta egy 2017-es, mérnökhallgatókkal folytatott televíziós beszélgetésben:


"Amikor az egyik fél drónjait a másik fél drónjai megsemmisítik, nem lesz más választása, mint megadni magát".


Eszembe jutott a 2009-ben bemutatott 9 c. amerikai animációs film. A történet a nem túl távoli jövőben zajlik, amikor a Nagy Gép segítségével a világ robotjai felülkerekednek az emberiségen, és elpusztítják a humanoidokat. Miközben az emberek világa darabokra hullik, misszió indul a civilizáció megmentéséért. Emberek már nincsenek. Egy tudós egy kis csoportnyi, rongybabaszerű teremtménybe lehel életet. Csak ők élik túl az apokalipszist. A kis törzs tagjai csak számokon szólítják egymást, az 1-es egy háborús veterán, 2-es egy feltaláló, 3-as és 4-es a gesztusnyelven kommunikáló iskolás ikerpár, 5-ös mérnök, 6-os művész, 7-es bátor harcos, 8-as izomagy, a 9-es pedig vezetői képességgel megáldott lény, aki ha kell egyesíteni tudja erőiket, ha fel akarják venni a harcot a világot uraló kegyetlen gépiesített fenevaddal.

Érdemes végignézni, hogy legalább képünk legyen arról, hogy mit is teszünk kockára most.


450 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK