top of page

Budapest két kerületében már a lakók majd egynegyede külföldi...







...akiknek a többsége ráadásul Európán kívülről származik


A Szentkorona Rádió írása, Vajda Miklós cikkajánlója







Az utóbbi időszakok tapasztalatai szerint évtizedenként megháromszorozódik a bevándorlók száma Budapesten. A 2022-es statisztikából az is kiderült, hogy két belpesti kerületben már a lakosok közel egynegyede született külföldön, azoknak pedig a 70%-a az EU-n kívül, ami még több multikulturális aggodalomra ad okot. Ha ez így folytatódik és továbbra sem történik semmi érdemleges változás a tendenciával szemben, 10 éven belül Budapest lakosainak többsége külföldi lesz, ami beláthatatlan következményekkel fog járni.

Két budapesti kerületben, a Terézvárosban és Belváros-Lipótvárosban minden negyedik lakos külföldi állampolgárságú – derül ki a KSH 2022-es népszámlálási adataiból. Számuk a 2001-es és a 2011-es adatok szerint tízévente megháromszorozódik, 70 százalékuk nem az EU-ból érkezett. A legkevésbé vonzó hely a külföldieknek Csepel.

A 2022-es népszámláláskor kérdőívet töltettek ki mindenkivel, aki Magyarországon él. Ebbe beletartoztak azok a külföldiek is, akik legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodnak. A kérdőívet azoknak is ki kellett tölteniük, akik 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön éltek, de van magyarországi lakcímük. Feltehetően ebben a körben is voltak itt élő külföldi állampolgárok.


A Központi Statisztikai Hivatal 2022-es népszámlálási adatai szerint Budapesten 98 319 külföldi állampolgár él. Ez azt jelenti, hogy az 1 685 342 fővárosi lakos 5,8 százaléka külföldi. Érdekes, hogy az EU-n belüli szabad letelepedési lehetőség ellenére a mintegy 100 ezer külföldi majdnem 70 százaléka EU-tagországon kívüli helyről érkezett.


Országosan jóval kisebb a külföldiek aránya: Magyarország 9 603 634 lakosából 218 061 a külföldi, ami csak 2,2 százalékot tesz ki. Ebből az is következik, hogy az országban élő külföldiek közel fele Budapesten él.

Legnagyobb arányban a Terézvárosban élnek bevándorlók: arányuk 24,8 százalék, ami azt jelenti, hogy lényegében minden negyedik lakos külföldi ebben a kerületben. Nem volt ez mindig így: 2001-ben az arányuk még csak 3,1 százalék volt, majd tíz év múlva 8,4 százalék.

Eddig tehát tízévente megháromszorozódott az arány, és ha eljátszunk a gondolattal, hogy a trend folytatódik, akkor néhány év múlva nem elképzelhetetlen, hogy Terézvárosban a külföldiek többségben lesznek a magyar állampolgárokhoz képest.


A kerületet a friss népszámlálási adatok arra sarkallták, hogy a helyi újságot angol nyelvű különszámmal jelentették meg. A Terézváros magazin különszáma tizenkét oldalon angolul, tizenkét oldalon pedig magyarul olvasható.

Terézváros tagadhatatlanul egy multikulturális kerületté vált, olvasható a kerület közleményében.

Soproni Tamás momentumos polgármester a Telexnek azt mondta: a közterületeken és más pontokon is arra fognak koncentrálni, hogy a külföldi lakosok megfelelő tájékoztatást kapjanak angol nyelven.

Ebből is látszik, hogy nem elég probléma maga a jelenség, a liberális kártevők még örülnek is a magyarok kisebbségbe kerülésének.
Hasonló a helyzet az V. kerületben, ahol szintén kiemelkedően nagy, 23,5 százalék a külföldi lakosok aránya.

2001-ben itt is 3,6 százalékról indultak, ami 2011-ben 7,9 százalékra nőtt, majd az háromszorozódott meg az elmúlt 11 évben. 10 százalék feletti arányszámot még három kerület produkált 2022-ben: Erzsébetváros (17,9 százalék), Józsefváros (14,2 százalék) és Ferencváros (11,9 százalék).


Ha nem a külföldiek kerületi lakosságszámhoz mért arányát, hanem a számát nézzük, akkor más sorrendet kapunk, hiszen a kerületek különböző nagyságúak. Ebben a listában Józsefváros vezet 9920 külföldi lakossal, a XIII. kerület pedig a második 9868 külföldivel. Őket követi Terézváros (8790 külföldi lakos), majd Erzsébetváros (8741 külföldi lakos) és Ferencváros (7096 külföldi lakos).


A külső kerületekben jóval kevesebb külföldi él. A legkevésbé vonzó számukra Csepel, ahol az arányuk húsz év alatt 1,2-ről mindössze 1,7 százalékra nőtt. De a 2 százalékos arányszám alatt maradt Budafok (1,8 százalék) és Soroksár (1,8 százalék), valamint Újpest (1,9 százalék) és a XVII. kerület (1,9 százalék) is.


Arról, hogy kik ezek az emberek, vagy legalábbis, hogy milyen országból jöttek, a KSH nem közöl friss információkat a honlapján. Csak azt lehet tudni, hogy EU-s vagy nem EU-s országból érkeztek, és például a terézvárosi önkormányzatnak sincs erről pontosabb információja. Mivel a népszámlálási kérdőíven van erre utaló kérdés, a Telex megkereste a KSH-t a részletesebb, országonkénti adatokért.


A fővárosban élő külföldiek összetételét illetően most egyedül a 11 évvel ezelőtti adatokból tájékozódhatunk, de a helyzet azóta jelentősen változhatott. 2011-ben a 1 729 040 fővárosi lakosból 56 632 volt külföldi, azaz akkor még csak a lakosok 3,27 százaléka.


Budapestre 11 éve legtöbben a jelentős magyar kisebbséggel rendelkező szomszédos államokból érkeztek, azaz

  • Romániából (13 724-en), majd

  • Ukrajnából (4161-en),

  • Szlovákiából (2121-en) és

  • Szerbiából (1861-en), de

  • Németországból (2783-an) és

  • Oroszországból is jöttek (1438-an) szépen.

Egyéb európai országokból származó állampolgárok összesen 9087-en voltak.


Tíz évvel ezelőtt ázsiai országokból 15 741-en (ebből a két legnagyobb Kína – 7021, és Vietnám – 2141), az amerikai kontinensről 2595-en, Afrikából pedig 1393-an érkeztek Magyarországra.


Az afrikai és közel-keleti bevándorlók száma vélhetően sajnos többtízszeresére nőtt azóta, szóval érdemes lesz figyelni arra, hogyan változtak meg ezek az arányok 2022-re, és még jobban arra, hogy ne sodródjunk tovább a szakadék széle felé 2033-ra.



806 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page