top of page

Bűntény! – Az FDA-nak a Covid elleni génterápiák 6 hónapos kortól való engedélyeztetéséről








„NEM SZABAD A GYEREKEKET KOCKÁZATOKNAK KITENNI AZZAL, HOGY ÚGY TESZÜNK, MINTHA NEM LÉTEZNÉNEK A KOCKÁZATOK.”


#COptiGate – Az FDA-nak a Co-vid elleni génterápiák 6 hónapos kortól való engedélyeztetéséről

Ehden Biber véleménye a Covid-19 vakcinák 6 hónapos és 4 éves gyermekek számára tervezett jóváhagyásával kapcsolatban

  1. Mivel a szabályozó hatóság nem vizsgálta a kockázatát a COVID 19 oltóanyagokban alkalmazott "kodon optimalizálás" technológiájának, ezért kifogást nyújtok be a COVID19 "oltóanyagoknak" a 6 hónapos és 4 éves kor közötti gyermekek számára történő engedélyezése ellen.

  2. A következetlen ("csendes") mutációkat szinonim mutációnak nevezik.

  3. A szinonim mutációk hozzájárulnak a fehérjék szerkezetét és működését meghatározó sejtfolyamatokhoz.

  4. A szinonim mutációk befolyásolják a fehérje hajtogatódását.

  5. Az Alzheimer- és Parkinson-kórban és számos más kórképben előforduló neurodegeneráció és a fehérjék hibás hajtogatódása között összefüggés áll fenn.

  6. Az intracelluláris PAO felhalmozódást eredményező fehérje félrecsúszás elegendő a szívizomsejtek elhalásához és szívelégtelenséghez.

  7. Ezek a rosszul összecsomósodott fehérjék (amiloidok, ezen belül a prionok) többféle agyi rendellenességet okoznak, mint például a kuru, a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma ("kergemarhakór") és a Creutzfeldt-Jakob-kór.

  8. Az elmúlt évtizedben exponenciálisan nőtt a szinonim mutációk témájában publikált kutatások száma.

  9. A legtöbb tanulmány, amely a szinonim mutációkat betegségekkel hozta összefüggésbe, egyetlen (vagy nagyon kevés) nukleotid* cseréjére összpontosított.

  10. A kodonoptimalizálás a génszekvencia nagymértékű módosítását hozza létre.

  11. A kodonoptimalizálási technológiát egészen a közelmúltig csak a kutatásban és a terápiás fehérjék gyártásában használták.

  12. A Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca, a Janssen stb. mind alkalmazza a kodonoptimalizálást és más olyan elemeket is, amely miatt a készítményeik nem a Wuhan típusú SARS-CoV-2 tüskefehérjét állítják elő.

  13. Nem áll rendelkezésre arra vonatkozó ismeret, hogy van-e, és amennyiben van, mi a különbség a kodonoptimalizálással szintetizált fehérjék és a kodonoptimalizálási folyamaton át nem esett fehérjék között.

  14. A kodonoptimalizált fehérjék potenciális kockázatokat hordoznak, mivel módosított nukleotidszekvenciáik kiszámíthatatlan hatással vannak a fehérjék szerkezetére és funkciójára. (Erről bővebben itt olvashatsz magyarul.)

  15. A kodonoptimalizálással nagy hatékonysággal történik nagy mennyiségű fehérjét állítanak elő a sejtek (pl. tüskefehérje), de ezzel párhuzamosan hibák vagy hibás olvasás történik, így ismeretlen fehérjék jönnek létre. (Erről bővebben itt és itt olvashatsz magyarul.)

  16. A kodon-optimalizálás megváltoztatja a fehérje alakját, aminek következtében az immunrendszer rossz kórokozó felismerésére lesz kiképezve, így nagymértékben csökken a kórokozó, jelen esetben a SARS_CoV_2 és mutánsai megállítására való képessége.

  17. Az S-2P egy instabil fehérje.

  18. Az S-2P receptorkötő doménjei (RDB-k) felfelé (nyitott) állapotban vannak, ami nem edzi megfelelően a szervezetet, mivel az eredeti tüske RDB-k zártak.

  19. Nemcsak a Moderna, a Pfizer és a Janssen által generált tüskefehérje S-2P kialakítása hibás, a kodonoptimalizálás bevezetése ráadásul hibákhoz vezet a létrejött tüskefehérje RBD-doménjében, ami tovább növelheti az ADE kockázatát.

  20. Az S-2P előfúziós kialakítás oka "az erősebb immunválasz kiváltása volt... de ez azt is jelentheti, hogy a tüskefehérje a plazmamembránban marad az ACE2 receptorokhoz kötődve, mert a fúziós képességek gyengülnek".

  21. Az S-2P tüske elleni antitesttermelés az oldható /plazma ACE-2-vel való kötődés miatt (tüskeszórás) a következőket okozhatja: coryzalis tünetek; légszomj; kóros májfunkció; Ízlelésvesztés; Lymphopénia; veseelégtelenség; ARDS; Kawasaki; myocarditis; és sztrók.

  22. Ezért szükség van jól minősített, célnak megfelelő módszerekre, amelyek alkalmasak a kodonoptimalizálás kockázatának értékelésére a gyógyszerfejlesztés és -gyártás során. Ezek azonban nem léteznek.

  23. A COVID19 előtt a génterápia alkalmazása rendkívül korlátozott volt, így bár a szabályozó hatóságok tisztában voltak azzal, hogy a biztonságosság vizsgálata érdekében megfelelő módszereket és eljárásokat kellene alkalmazni, de a korlátozott alkalmazást és a hosszú felülvizsgálati folyamatot elegendőnek ítélték ahhoz, hogy a kodonoptimalizálást mellékhatásait azonosítsák.

  24. Mivel 2020-ban a WHO a COVID19-et világjárvánnyá nyilvánította, az egészségügyi szabályozó hatóságokat arra utasították, hogy a lehető leggyorsabban hagyják jóvá a vakcinákat.

  25. A SARS_CoV_2 vírus és változatai ellen vakcinaként bevezetett génterápiák mindegyike gyorsított eljáráson, például az FDA sürgősségi felhasználási engedélyén (EUA) keresztül került bevezetésre.

  26. Mindamellett, mivel a gyorsított eljárást választották, nem vizsgálták és mérték fel azokat a kockázatokat, amelyeket általában a normál eljárás részeként vizsgálnak.

  27. A kodonoptimalizálással kapcsolatos kockázatokat még az FDA által a Pfizer vakcinára kiadott engedélyben sem vizsgálták.

  28. Az a tény, hogy a gyártók olyan technológiát használnak, amellyel kapcsolatban tisztában vannak azzal, hogy problémás, és az a tény, hogy a szabályozó hatóságok is teljes mértékben tisztában vannak ezzel, mindemellett mégsem történik felülvizsgálati eljárás, megkérdőjelezi a validálási (igazolási, érvényesítési) folyamatot és annak valóságosságát. HA NEM MÉRJÜK A KOCKÁZATOT, AZ NEM SZŰNIK MEG, CSAK LÁTHATATLANNÁ TETTÜK AZT. NEM SZABAD A GYEREKEKET KOCKÁZATOKNAK KITENNI AZZAL, HOGY ÚGY TESZÜNK, MINTHA NEM LÉTEZNÉNEK A KOCKÁZATOK. Ehden Biber

 

471 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page