Cey-Bert Róbert Gyula: A szkíta Turul dinasztia hun-magyar örökösei

Távoli múltba visszanyúló történelemtudat az erős nemzettudat alapja. Minél távolabbi időbe képes visszavezetni egy nép ősei eredetét, annál erősebb a nemzettudata. Erős nemzettudat áldozatot vállalni képes, harcra kész elkötelezettséget feltételez.

Tudták ezt már az ókori bölcs hadvezérek.

Sun Tsu, kínai hadvezér (Kr. e. 544-496) azt javasolta az uralkodónak, hogy ne nagy kiadásokkal járó véres háborúban, hanem szellemi síkon győzze le az ellenséget történelemtudata, vallása, nemzeti értékei lerombolásával.

„Miután leromboltuk történelmi emlékezetüket, nemzeti, vallási értékeiket, nem lesz szükség véres háborúra” „ – írta Sun Tsu a „Háború művészete” című művében.

Szkítákig, hunokig visszanyúló magyar történelemtudat

Őseink nemzettudatát szkítákig, hunokig visszanyúló mondák, hagyományok, jelképértékek határozták meg. A hunok a szkítákat őseiknek tekintették. Priscos rhetor az egyetlen korabeli történész, aki személyesen találkozott 448-ban a hun uralkodóval, Atillát szkíta királynak, a hunokat pedig szkítáknak nevezte.

A 10. századi bizánci krónikások a magyarokat hol szkítáknak, hol hunoknak, hol türknek nevezték.

A 17. századig a magyarságban erősen élt a lélekerősítő szkíta-hun rokonság történelmi folytonosságának tudata. Zrínyi Miklós költő, hadvezér (1620-1664) a következő kinyilatkozással jellemezte Atilla ősünket:

„Én vagyok a magyarok legelső királya

én az utolsó világrészről való kihozója

én lehetek tehát a magyarok példája

hírét, dicsőségét, hogy nyújtsa szablyája!”

Háború a szkíta-hun-magyar történelemtudat ellen

A Habsburg udvarnak nem tetszett, hogy az uralmuk ellen folytatott Bocskay, Bethlen, Thököly, Rákóczi szabadságharcok vitéz harcos szellemét a szkíta-hun rokonságtudat nagy mértékben megerősítette. Meg kellett tehát törni a harcos magyar szellemet, háborút indítani a szkíta-hun történelemtudat ellen.

A Rákóczi-szabadságharc utáni évtizedekben indult el a háború a magyar nemzettudat megtörésére, kétségbe vonva a szkíta-hun-magyar történelmi folytonosság tényét.

A Habsburg udvar a nyelvészet gyenge lábakon álló elméletét használta fel a szkíta-hun-magyar történelmi folytonosság tudatának a lerombolására, kijelentve, hogy a nyelvtudomány bizonyítja a magyarok finn-ugor eredetét.

Több, mint 200 évig folyt a kegyetlen nemzettudat-romboló háború a magyar lélek ellen, áruló, megvásárolt „tudományos” körök hatékony támogatásával. Pusztult a magyar lélek, pusztult a magyar nemzettudat.

A nemzettudat elleni háború helyrehozhatatlan károkat okozott a magyarságnak, megkönnyítette az elmagyartalanodást, az asszimilációt az elcsatolt területeken, Felvidéken, Erdélyben, Délvidéken. A trianoni csonka-Magyarországon pedig százezrek vesztették el nemzeti tartásukat, nemzeti erényeiket.

A Habsburgok után a kommunisták nagy buzgalommal folytatták a háborút a szkíta-hun-magyar történelemtudat ellen, számukra ugyanúgy fontos volt a magyar nemzeti értékek megsemmisítése. A finn-ugor nyelvészeti feltételezés a magyar lélek pusztító mérgévé vált.

A történelmi igazság győzedelmeskedik

„Az igazság szabaddá tesz”, különösen akkor, amikor az archeogenetika igazságáról van szó. Kásler Miklós professzor archeogenetikai kutatásai kimutatták, hogy a Turul dinasztia eredete (Árpád dinasztia) visszavezethető Kr.e. 2500-ig, az ősi Baktriáig (ma Üzbegisztán, Észak-Afganisztán), a szkíták őshazájáig.

Néhány évvel később, 2019-ben, a Magyarságkutató Intézet vizsgálatai megerősítették a magyarság szkítákig, hunokig visszanyúló genetikai vonalát, vagyis a szkíta-hun-magyar történelmi folytonosságot.

Az archeogenetikai kutatások mellett mondáink, hagyományaink, ősi jelképeink szintén egyértelműen bizonyítják, hogy a magyarság az ókori lovasműveltségű népek nagy családjához tartozik. Megmenekültünk, mielőtt teljesen elvesztettük volna lelkünket a jegesedő finn-ugor mocsárvilágban. Hála Neked, szkíták, hunok és magyarok Istene!

A szkíta Turul dinasztia regénye

Szárnyalt a lelkem, felhőtlenül boldog voltam, amikor megismertem az archeogenetikai kutatások eredményeit, azonnal elhatároztam, hogy megírom a szkíta-hun-magyar történelmi folytonosság regényét, a Turul dinasztia legnagyobb uralkodóinak a történetét négy képben:

Első kép:

Tomorán szkíta királynő Kr.e. 532-ben, az oxuszi csatában legyőzte a kor legfélelmetesebb nagyhatalmát, a Perzsa Birodalmat és biztosította a szkíta népek szabadságát, függetlenségét.

Második kép:

Bátor Tengrikút, az ázsiai Hun Birodalom uralkodója Kr.e. 200-ban a Pingcsengi csatában foglyul ejtette a kínai császárt és hatalmas hadseregét, kíméletesen bánt velük és a Kínai Császárságot a hunok adófizetőjévé tette.

Harmadik kép:

Négy évszázaddal később az európai Hun Birodalom legnagyobb uralkodója, Atilla győzelmet aratott minden csatában, de a legnagyobb győzelmet mégis maga ellen aratta, amikor legyőzte dicsőségszomját és megkegyelmezett a védtelenül hagyott Rómának.

Negyedi kép:

Négy és fél évszázaddal később Atilla örökébe visszatérő Árpád fejedelem 907-ben a Pozsonyi csatában diadalmaskodott a magyarok kiirtására érkezett nyugati seregek felett és biztosította a magyarok Kárpát-medencei fennmaradását.

A világ egyik legősibb uralkodó háza, a Turul dinasztia története lelkileg összeköti a szkíta-hun gyökerű lovasműveltségű népeket, a magyarokat és keleti rokonaikat a türk-török testvérnépeket. A dinasztia szellemi értékrendjének a megismerése az egymásra találásuk és lelki megerősödésük feltétele!

És néhány ajánlás:

Wess Roberts, Filozófus, a “Leadership Secrets of Attila the Hun” szerzője, Salt Lake City, USA

“The Heirs of the Scythian Turul Dynasty” is historical fiction at its best. This work fascinates, enlightens, and entertains. I consider it an honor to know Robert Gyula Cey-Bert and be privileged to read his outstanding novels. The Hungarian people are fortunate to have someone to tell the stories of their ancestors and to be proud of their heritage.

"A szkíta Turul-dinasztia örökösei" történelmi fikció a maga nemében. Ez a mű lenyűgöz, felvilágosít és szórakoztat. Megtiszteltetésnek tartom, hogy ismerhetem Cey-Bert Róbert Gyulát, és hogy kiváló regényeit olvashatom. A magyar nép szerencsés, hogy van valaki, aki elmeséli ősei történetét, és büszke lehet örökségére.

Raffay Ernő, történész, Magyarságkutató Intézet, Budapest

Cey-Bert Róbert Gyula a magyar történelmi regény jelenlegi legjelentősebb írója. Minden magyar olvasó lelkét megmelegíti azzal a szeretettel, írói történet-mesélői magas minőségével és valóban hatalmas történeti tudásával, ami mindegyik regényére jellemző.

A szkíta Turul dinasztia örökösei című könyvét a Szerző élete fő művének tartja, hiszen a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatásaira támaszkodva, hiteles tények alapján tudta megírni a szkíta-hun-magyar történelmi folytonosság évezredeken átnyúló hatalmas történelmi tablóját. Regényének főszereplői a közösség-építő, erősítő jellemek, akik a magyarság tovább élését, erkölcsi és katonai nagyságát adják. Példájuk, mely a múltból jó, irányt mutat a jövőbe.

Csámpai Ottó,

egyetemi tanár, Nyitracsehi, Felvidék

Ez az a könyv, amelyre vár már több, mint egy évszázada a magyar történelmet kedvelők lelkes tábora. Köszönet érte jó barátomnak Cey-Bert Róbert Gyulának.