VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

COVID-19 vakcinák: megbízhatóság, mellékhatások – és a véletlen

(Ezt a cikket a „hallgattassék meg a másik fél is" jegyében közöljük. Már a legelső mondatával sem tudunk egyetérteni: mi nem gondoljuk, hogy tombolna a járvány, és azt sem, hogy csak a széleskörű beoltottság segíthet... – a Szerk.)


A járvány tombolását látva egyre inkább egyértelművé válik, hogy megfékezése csak széleskörű beoltottsággal lehetséges. A megfelelő távolságtartás, az arc mindenkire kötelező eltakarása és a gyakori kézmosás hatékony, de nem tökéletes módszer. És persze semmit sem ér, ha nem tartják be.

Így az mRNS és egyéb, a COVID-19 megelőzésére kifejlesztett vakcinák – sokak szerint szinte csodával egyenlő – megjelenését mindenképpen üdvözölnünk kell. De míg sokan sorban állnak az oltásért, mások nem tudják eldönteni, beadassák-e maguknak vagy nem.


Egyáltalán biztonságosak és hatásosak ezek a vakcinák?


Természetes, hogy feltesszük magunkat a kérdést, ha az újfajta koronavírus ellen példátlan gyorsasággal kifejlesztett oltóanyagokról van szó. Vegyünk sorra néhány ismert tényt.

Az általános hatékonyság az ismertetések szerint 70% és 95% között változik, ami jóval meghaladja például az influenza elleni oltás átlagos hatékonyságát.

  • Pfizer/BioNTech vaccine trial. Ezt közel 44 000 önkéntes bevonásával próbálták ki, és 95%-ban hatékonynak bizonyult.

  • Moderna vaccine trial. Több, mint 30 000 önkéntes közreműködésével 94%-os hatékonyságról számoltak be.

  • AstraZeneca/Oxford vaccine trial. A teljes adag beadása esetén 70%-os volt az átlagos hatékonyság, de kisebb dózissal még jobb (90%-os!) eredmény született.

  • Johnson & Johnson (Janssen). Ők 66%-os általános (az USÁ-ban 72%-os) hatékonyságot jelentettek az enyhébb valamint a súlyos lefolyású COVId-19 megelőzésében.

Nemcsak a fertőzés lehetőségét képesek csökkenteni ezek a vakcinák, hanem a súlyos betegség kialakulását is.


Melyek a leggyakoribb mellékhatások?


A nagyobb klinikai vizsgálatok alkalmával csupán kisebb mellékhatások jelentkeztek és csak néhány napig tartottak. Egyébként nem feltétlenül baj, ha valamilyen mellékhatást vagy reakciót tapasztalunk; azt jelezheti, hogy szervezetünk elkezdte a vírus elleni védekező mechanizmusa felépítését.

Az említett négyfajta vakcina mellékhatásai.

  • fájdalom az injekció beadásának helyén

  • fájdalmas, duzzadt nyirokcsomók az érintett karon

  • fáradtságérzés

  • fejfájás

  • izom- vagy ízületi fájdalom

  • hányinger, hányás

  • láz vagy hidegrázás

Mit kell még tudni az esetleges mellékhatásokról?


  • Súlyos allergiás reakciók. Ritkán előfordulhat egy életveszélyes, úgynevezett anafilaxiás reakció azoknál, akiknél már a múltban is komoly reakciók alakultak ki az oltásokkal szemben. Becslések szerint a Pfizer/BioNTech vakcinával beoltott emberek körében 1 millió dózisból 11 esetben fordult elő ilyen reakció. Ennek a jele lehet nehézlégzés, arc vagy torok duzzanat, bőrkiütés, és alacsony vérnyomás. Rendszerint nem sokkal a beoltást követően alakul ki, és epinefrin-nel (pl. EpiPen-nel) kezelhető. Éppen ezért a frissen beoltottakat legalább 15 percen keresztül megfigyelik és ilyenkor mindig kéznél van az epinefrin.

  • Megmagyarázhatatlan elhalálozás. Egy nemrégiben készült beszámoló szerint Norvégiában 23 idős korú beoltott vesztette életét, ami érthetően aggodalmaknak adott okot az új COVID-19 vakcinákkal kapcsolatban. Mindenesetre további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapításához, hogy a vakcina miatt történtek-e a halálesetek, vagy az érintett személyek egészségi állapota már amúgy is behatárolta volna életkilátásukat.


Két téves elmélet


Az új megoldásokat természetesen mindig óvatosan fogadjuk. De van két, széles körben elterjedt tévhit, ami elriaszthatja az embereket a COVID vakcina beadatásától.

  • Tévesen a vakcinának tulajdonított egészségügyi problémák. Az emberek sokszor a vakcinát okolják egy-egy, nem sokkal a beoltás után jelentkező egészségügyi problémáért. Ugyanakkor elfelejtik, hogy a járvány előtt is volt rák, stroke, szívroham, vérrel kapcsolatos rendellenesség, voltak ritka betegségek is valószínűleg lesznek is. Ha mélyreható vizsgálatok során kimutatják, hogy bizonyos problémák a normálisnál nagyobb arányban fordulnak elő, akkor az oltást lehetne okolni. Ellenkező esetben azonban mindössze szerencsétlen véletlenről van szó, ami nincs összefüggésben a vakcinával. Ilyen volt például a Bell-parézis, vagy egy végzetes vérzési rendellenesség, amit egy floridai orvos szenvedett el két héttel az oltás beadását követően. Ezek az esetek természetesen aggodalmat keltettek, de a hatóságok minden ilyen és ehhez hasonló esetet kivizsgálnak. Mivel azonban a több tízezer próbaoltás alkalmával ilyen esetek nem fordultak elő, lehet, hogy merő véletlenről van szó.

  • Félelem, hogy a vakcina COVID-19 betegséget okozhat. Ez nem történhet meg, hiszen a jelenleg hozzáférhető vagy fejlesztés alatt álló vakcinákban élő SARS-CoV-2 vírust nem használnak fel. Ha valaki nem sokkal az oltás után megbetegszik, az nem a vakcinának tudható be, hanem annak, hogy vagy hatástalan volt (ami meglehetősen ritka), vagy a fertőzés még azelőtt történt, hogy a vakcina kifejthette volna a hatását. Valójában egyesek az oltás beadásának idején is megfertőződhetnek.


2021. február 28.


(Ez a cikk csak az USA-ban engedélyezett és felhasznált készítményekről szól.)


Szilaj Csikó-fordítás


Forrás: https://www.health.harvard.edu/

Tovább a cikkhez

MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek