top of page

Czigány Edit: A mulasztás fájdalma













Nem mindenki „golyóálló” személyiség.

Egy pszichológiai cikk arról a kutatásról szól, hogy a haláluk előtt lévő, haldoklók többsége a halálos ágyán arra jött rá, hogy nem a saját életét élte, hanem másoknak akart megfelelni.

Azt sajnálja a legjobban, amit elmulasztott, vagy nem a saját akarata szerint döntött.

A (tudatosan) kihagyott élethelyzetekre az én sorsomban is van példa. Nem fogom őket sajnálni utólag sem, csupán azt állítom, hogy okozott némi megállást, fejtörést a felmerülő lehetőség.

Angliában (az 1960-as években) egy régész professzor hívott volna Szíriába ásatásokhoz.

Mindig is érdekelt (a mai napig is) a történelemnek ez a segédtudománya – a napi politika pártharcai, hazug hierarchia-játszmái helyett.

Anglia elhagyásakor ugyancsak hívott valaki Párizsba, meghosszabbítván az utat egy festőiskolai kitérővel (eredetileg képzőművésznek készültem).

De én nem!

Ha az ember nincs felkészülve lelkileg vagy szellemileg, akkor megkínálhatják akár a „Burkus Királyság” trónjával is.

Mert nekem „saját ház, kert, falu, város, ország, HAZA kellett!”

Siettem haza, és ma sem bántam meg.

Kellett az ismerős rendőrségi zaklatás, a hazug kereskedők átverése, a hatalom packázása, a kellemetlenkedő szomszéd, a kátyúk az utcában, az egész magyar történelemmel, királysággal, hun lovasrohamokkal, nomád agyakkal, jó, egészségtelen ételekkel, iszákossággal, megtűzdelt igazi magyaros virtus, és a lehetetlen, de gyönyörű és szerethető ÉLET.








218 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page