Czigány Edit: Fantasztikus technikai eszközök és az Ezeregyéjszaka mesegyűjtemény

1701-ben ismerték meg Európában az Ezeregyéjszaka mesegyűjteményt, amikor a francia orientalista, Antoine Galland lefordította arabból. A fordító egy 14. századi szír kéziratból dolgozott, amelyet ma a legrégebbi írásos változatnak tartanak. Emellett a helyi mendemondák történeteit is belevette a gyűjteményébe.

A szövegek eredetéről azt lehet tudni, hogy a 10. században már biztosan megjelenik a címe: „Alf lajla va lajla”, azaz Ezeregyéjszaka. A történetek arab, perzsa, török, indiai, kínai eredetűek, vagyis bennük van az egész Kelet. A történetek bizonyosan idősebbek ennél. Később is bővült a gyűjtemény, bár sokáig csak szájhagyomány útján terjedt.

Eleinte a nomádok és a folyton úton lévő karavánok szórakoztatták egymást, később rájuk nyomta bélyegét az iszlám kultúra. Nem egyszerű lehántani róla a később rájuk rakódott rétegeket.

A történeteknek két fő rétege van: bagdadi és kairói rétegnek nevezik a kutatók. A kairói rétegben több a fantasztikus elem. A keretelbeszélés – Sahriár király és Sehrezád története – perzsa eredetű.

„Volt a vezírnek két lánya, szép, bájos, ragyogó, mint a napsugár, termetük karcsú, sudár. Az idősebbik neve Sehrezád, a kisebbiké Dunjazád volt. Sehrezád ezernyi könyvet gyűjtött össze”

Sehrezád tehát régi krónikákból szedte össze a meséit. Sehrezád neve is érdekes: Sirzád= oroszlánszívű, Sahrazad=városszabadító, Cehrazad= nemes megjelenésű, Sirazad= akinek a birodalma szabad, tehát valószínű nem keletről való. Nagyon sok olyan motívum van bennük, amelyek valamilyen technikára utalnak, nem 8-10. századi földi országra utalnak. „Aladin és a csodalámpa” történetében egy lámpa a főszereplő, amelyben egy mindenható dzsinn lakik, aki tárgyakat varázsol elő, vagy el, teleportál. Van benne egy repülő palota. A dzsinneket a Korán szerint Isten lángoló tűzből teremtette még az ember előtt. A dzsinneken kívül szerepelnek még vámpírok, idegen fajtájú lények, Rézváros, ahol gyémánttermő fák vannak, biometriai zárral – hangminta alapján nyílik – ellátott helyiségben vannak a kincsek (Ali baba és a 40 rabló), szerepel mesterséges ló= közlekedési eszköz, amivel az Űrben lehet repülni, sőt van repülő szőnyeg is. A főhősök ellenfelei mágusok, varázslók, dzsinnek.

Felmerül a kérdés, hogy tudunk-e ma mi ilyen technikát előállítani?

Nem vagyunk képesek tárgyakat teremteni, transzportálni. Ma még csak a 3D-s nyomtatásnál tartunk. Nincsenek repülő épületeink. A biometriai zárra képesek vagyunk, robotokat tudunk csinálni. Az Űrbe kijutó eszközök tekintetében is rosszul állunk, kis részben lennénk ma képesek utánozni.

A történetekben leírt események egy része nem földi eredetű. Az emberiség legősibb legendáiban nagy szerepe van a valaha lakott Vénusz bolygónak, a több értelmes faj egyike emlős-szerű, másika hüllő-szerű. A mítoszok szerint a bolygó 10 ezer évvel ezelőtt forró pokollá kezdett válni. Két csoport érkezett a Földre 5-6 ezer évvel ezelőtt: emberszerű és hüllőszerű lények csoportjai. A hüllők idővel kipusztultak, az emlős faj viszont képes volt szaporodni az emberekkel, és így fennmaradt. Ők voltak a Biblia „nephilimjei”. De lázadás tört ki, és űrhajókon menekültek a Földre.

Richard Burton 19. századi tipikus kalandor is lefordította a mesegyűjteményt, az ő nevéhez fűződik az Ezeregyéjszaka speciális fordítása, ami azt jelenti, hogy pornográf részekkel zsúfolta teli az európaiak számára amúgy is misztikus, fülledt történeteket. Persze nagyon népszerű lett – a hozzá körített reklámkampány következtében is.