Czobor Imre: A gazdasági folyamatok átgondolásának kényszere. Háttérelemzés
Előzmény:
A nyereséges mezőgazdaság, mondhatni, legfontosabb ismérve, hogy teljes folyamatokat ölel fel. Ezt valósították meg az elmúlt évszázadban, a Hangya Szövetkezetek idejében, és a hatvanas, nyolcvanas években. Mindkét időszakot követően téves elképzelések mentén történő hibás kormányzati döntések sorozata vezetett a folyamatok szétzilálásához, a termelés visszaeséséhez. Jelenleg is azt tapasztaljuk, hogy a magyar mezőgazdasági termelés nehézkesen alkalmazkodik a piaci igényekhez, a teljes folyamatok nincsenek kiépítve.
Az agráriumból történő jövedelemkivonás a kereskedelem útján történik, a saját tulajdonú feldolgozóüzemek híján mindjárt a termény felvásárlásánál megvalósul.
Az alacsony áron történő felvásárlás, valamint a felvásárlás megtagadása, mint zsaroló potenciál a nagyobb gazdaságokat is nehéz helyzetbe hozhatja, a kicsikre viszont katasztrofális következményekkel járt és jár. Ezzel együtt, az egyéb lehetőségek beszűkülése is okozza a falvakból a fiatalok elvándorlását, a lélekszám csökkenését. A vidéki munkavégzés lehetőségeit csökkenti, hogy a nagygazdák jellemzően a gabonafélék intenzív termesztésére álltak rá.
A nehézségek leküzdésére már vannak helyileg eredményes, de elszigetelt próbálkozások.
Környezetünk falvaiban nagyrészt pályázati források igénybevételével a következő önkormányzati szervezésű megoldásokat látjuk:
Kertészetek pár hektáron.
Zöldségfeldolgozó kisüzemek.
Szociális szövetkezeti kisboltok.
A kistermelők némelyike is alkalmazkodott a helyzethez, és saját terményeiket házhoz szállítják.
Pápa városában pl. van Tojásfutár, Mézfutár, de sajtot és burgonyát is szállítanak házhoz. A falvakban kenyeret, tejet, tejterméket, húst, fagyasztott árut, ruhaneműt stb. árusító gépjárművek járnak. Gazdasági jelentőségük sajnos nem számottevő, növekedni nem tudnak.
Adódik a megoldás: mindezeket rendszerbe kell foglalni, hogy akár egy vagy több kistérség, akár nagyobb földrajzi egység teljes ellátását megvalósíthassuk.
Célunk a mezőgazdasági termelőknek, kicsiknek-nagyoknak a biztos piac megteremtése, a termesztésben a biodiverzitás növelésével a Rövid Élelmiszerellátási Láncok hálózatának kialakítása, mely több szintű integráció, és a helyi termékek, magyar termékek kereskedelmi hálózata útján valósul meg.
A gazdasági élet hírei igazolni látszanak elképzelésünk helyességét.
A CBA színre lépése sem tudott érdemi részesedést visszavenni a külföldi érdekeltségű kereskedelmi láncoktól. Ezen felül, a Világgazdaságból vett idézet szerint:
„A forgalom évről évre a bevásárlóközpontok és hipermarketek felé tolódik el, a kisboltok pedig immár nemcsak a beszerzés és a logisztika, hanem a munkaszervezés terén sem képesek tartani a lépést a nagy áruházláncokkal. A folyamat jelen állás szerint nemhogy nem fordítható meg, de nem is lassítható, hisz a piac kisebb szereplőinek bérköltsége nagyobb ütemben nő, mint a bevételük.”
Ugyanakkor a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok is lépéskényszerben vannak, mert a logisztikai – szállítási hálózat jelenlegi szervezési megoldásai is feszegetik határaikat. Egy erre utaló nyilatkozat: l. itt. Egy másik azt írja le, a logisztika megoldásain lényeges módon szükséges változtatni.
A „nagy tömegben, nagy távolságra” szállítás elvén működő logisztika már nem biztosít megfelelő nagyságú profitot sem az üzemeltetőinek, sem az igénybe vevőinek, ezért
az a veszély fenyeget, hogy a tőkeerős kereskedelmi láncok ráteszik a kezüket a feldolgozóüzemekre.
Az első példa erre a Walmart volt, de hazai viszonylatban a bezenyei beruházás is ez irányba viszi el a folyamatokat.
A külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok továbbfejlődésének vásárló oldali iránya, hogy a házhoz szállítás felé nyitnak.
Példaként, a TESCO hazánk 122 településén végez már házhoz szállítást. Az üzletág jelenleg még veszteséges. Nem is a mostani nyereségesség, inkább a hosszú távú piacépítés ennek a célja.
A fő megrendelők elsősorban mobiltelefonos applikációval a fiatalok. Márpedig, aki a fiatalokat törzsvásárlóként megnyeri, a jövőben nagyobb piaci részesedésre számíthat.
Mi történik eközben a magyar terményeket, termékeket árusító helyi piacokon? A Gfk adatai szerint (Kereskedelmi Analízisek)
a termelői piacok látogatottsága csak Budapesten mondható viszonylag stabilnak, vidéken évről évre folyamatosan csökken. Vásárlóik az idősebb korosztályból kerülnek ki, a piacokat a fiatalok elvétve látogatják.
Környezetünket tekintve, ez előrevetíti a Pápa városában 750 millió Ft költségvetésből kialakítandó piaccsarnok sorsát.
Elérkezett az idő, hogy újragondoljuk a gazdasági élet szervezését, melynél figyelembe kell vennünk a gazdasági, a társadalmi, és a környezeti fenntarthatóságot.
Szövetkezetünk, és a Pápa – Celldömölk – Devecser városok közti, és Pápa környéki kis falvak együttműködéseként, létrehozzuk a helyi termékek, magyar termékek kereskedelmi és ezt kiszolgáló logisztikai hálózatát. Egy tanulmányban írják, hogy 30 km-en belül megteremhet az élelmiszerszükséglet 60%-a. Előzetes felmérésünk alapján erre a kistérségre ez fokozottan igaz, ezért
általában kis mennyiségekre, kis távolságú szállítási igények fognak felmerülni. Erre kiválóan alkalmasak a környezetbarát, elektromos kisjárművek.
Szövetkezetünk elektromos áruszállító kisjármű-családot fejlesztett ki. Áruk, üzemeltetési költségük a hagyományos gépjárművekének töredéke. Úgy lettek megtervezve, hogy
gyártásuk helyi kisiparosok beszállítói hálózatba szervezésével történhet, helyi összeszerelésükkel (a laprakész bútorok analógiájára), karbantartásukkal akár a legkisebb falvakban is munkahelyet teremtve, előkészítve a kisiparosok együttműködését a létesítendő élelmiszer-feldolgozó üzemek berendezéseinek gyártására.
Ez elősegíti a lakosság elektromobilitásra áttérését is, mely hazai előállítású energia felhasználására alapozódhat.
Az Önkormányzatok a megállapodás szerint vállalják a kisjármű-üzemeltetés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását. Amennyiben csak kertészeteik, és a kistermelők és vásárlók közti szállítás valósulna meg, a kistérség áruforgalma akkor is meghaladná a pápai piaccsarnok forgalmát. Beruházási költsége ennek a helyi szállítási igényekhez alkalmazkodó jármű kialakítással, felszereltséggel falvanként, járművenként átlagosan 700.000 Ft.
A lehetőségek ennél jóval nagyobbak.
A teljes folyamatokat lefedve, termelői integrációt, feldolgozói hálózatot kívánunk létrehozni, melyet informatikával támogatott kereskedelmi, logisztikai hálózat szolgál ki.
Ez a kistérség aprófalvas település szerkezetű. Az elektromos kisjárművekkel a szomszédos falvak is elérhetők, ezért csak a nagyobb tömegű és nagyobb távolságú szállításokra szükséges gépjárműveket alkalmazni, ez növeli a költséghatékonyságot, adódik a nyereségessé váló házhoz szállítás lehetősége.
Hálózatba kívánjuk szervezni a helyi kisboltokat. Funkcióikat bővítve, szolgáltatásaikat a megváltozott igényekhez kívánjuk alakítani.
Ugyancsak informatikával támogatottan, ezek a következők:
Szervezik a helyi termelőktől az átvételt, elszállítást,
Szervezik a vásárlókhoz az igény szerinti házhoz szállítást,
Web áruház jelleggel a lakosságot a teljes kereskedelmi termék skálával (pl. tartós fogyasztási cikkek, iparcikkek, bútorok és minden egyéb) ellátják,
A jellemzően idősektől a rendelést a boltban, számítógép-monitoron kiválasztva, vagy otthonról telefonon felveszik,
A jellemzően fiatalok netes, mobiltelefon applikációs megrendelésének összeállítását, házhoz szállítását intézik,
Átvételi pontként, és majdan egyéb ráépülő szolgáltatások kínálójaként működnek.
A KSH adatai szerint 2018 első félévében az egy főre jutó havi élelmiszerköltség átlagosan 24.600 Ft volt. Amennyiben a háztáji önellátást figyelembe véve, 20.000 Ft-tal számolunk,
egyetlen 1.000 lélekszámú faluban is 20 millió Ft fordulhat be havonta a helyi, illetve magyar gazdaságba.
Ezek a pénzek most még máshova, nagyrészt külföldre vándorolnak. Megtartásukhoz bizony már érdemes kialakítani a hálózatot.
Célunk az, hogy minden vásárlás a kis falvakban is helyben történjen, a jövedelmek helyben, illetve hazánkban maradjanak. Erre a tőkeerőre alapozva kiépülhet az alulról szerveződő rendszert kiszolgáló feldolgozó üzemek hálózata.
A falvak ellátásának megszervezését követően szolgáltatásainkkal megcélozzuk a városokat.
Itt már szembetalálkozunk a külföldi tulajdonú láncokkal. Árusdepó jellegű lerakatokból vásárlás kínálatával, onnan történő házhoz szállítással vehetjük fel velük a versenyt. Ekkor új értelmet nyerhetnek a helyi piacok, vásárcsarnokok, melyek a környékbeli termékeket bemutató közösségi térként támogathatják a helyi gazdaságot.
Az idegen kereskedelmi láncok a „nagy tömegű termék, nagy távolságra” szállításának elvén, a működési határait elérő jelenlegi logisztikai hálózattal, a nagyobb városok felől nyomulnak a kisebb települések felé.
Szervezésünk iránya a falvak élhetőségének, népességmegtartó erejének, gazdasági fejlődésének egy módját jelentheti. Mintát adva más térségeknek, vidéki munkahelyeket teremtve, onnan kiindulva, új szervezési elvek alapján, új technológiák alkalmazásával, a helyi termékeket előtérbe helyezve, a falvaktól a városok felé irányulva nyerhetnek teret a hazai érdekeltségek, megfordíthatók a negatív tendenciák, kialakulhat egy egészséges gazdaságszerkezet.
A helyi mezőgazdasági és kisipari termelés, szolgáltatások a leírt módon egymásnak teremtenek piacot, ez növeli a gazdaság külső krízisekkel szembeni ellenálló képességét. A falvakban még van olyan szabad munkaerő, mely a célok megvalósítására mozgósítható.
Kezdeményezésünket, társadalmi összefüggésekben nézve, szintén egy jelentős tényező támasztja alá. Majoros István, a népesedési kerekasztal tagja így írja:
„Minden nép földművesként kezdi, és városlakóként végzi.” „Történelmi kutatások, de akár közvetlen tapasztalatunk alapján is ki tudjuk jelenteni, hogy a városi népesség önmaga reprodukálására képtelen.”
Lélektani okai vannak, hogy a lakótelepeken kevesebb a gyermek, mint a tágas térrel, udvarral rendelkező családi házakban.
A városok csak úgy tudnak fennmaradni, növekedni, hogy folyamatosan szívják el a népességet, az életerőt a kisebb településektől. Azt a kormányzati célkitűzést, mely a népesség fogyását a megszületendő gyermekekre alapozva kívánja megállítani, csakis a falvak megerősítésével lehet elérni. További gondolataink „A mezőgazdasági termelés gazdaságossági kérdései – ahogy mi látjuk” című írásban vannak összefoglalva.
Bizakodunk. A partner önkormányzatok nagy lehetőséget látnak a szerveződésben, melyhez csatlakozási szándékukat magántermelők is jelezték.
Czobor Imre
igazgatósági tag, Pannon Korona Szövetkezet
A Szilaj Csikó közleménye:
A szerző a megadott e-címen várja a csatlakozni kívánók jelentkezését.
Az elkövetkező napokban közzé tesszük Czobor Imre korábbi, de időszerűségét még nem vesztett írásait.
