top of page

Czobor Imre: Enni, vagy nem enni – gazdasági létkérdéseink





Előzmény:



Egy hónapja egy szabolcsi, a minap pedig egy erdélyi falu polgármesterének panaszát hallottam a rádióban. Azon búslakodtak, elvándorolnak a fiatalok. A mezőgazdaságban gazdálkodni nem érdemes, mert nem viszik el a terményeiket, más munkalehetőség pedig nincs. Nocsak! Merültek fel bennem a kérdések: Hát nincs éhes száj a faluban? Vagy, ha megéheznek, jó pénzért megveszik a spanyol paradicsomot, marokkói paprikát, holland, dán sertéshúst, netán az ukrán búzából sütött kenyeret? A gazdálkodó pedig csak lesse, hogy valaki majd elviszi a terményét jó messzire? Talán el kéne gondolkodni, mit lehet másképp tenni!

A nyíregyházi kosár közösségnél utánaszámoltak: azzal, hogy a város lakói nem a város környékén termelt élelmiszerekkel vannak ellátva, Nyíregyházáról évente 70 milliárd Ft távozik – jórészt külföldre.

Jómagam egy ezer lelkes községre évi 480 millió Ft távozó összeget számoltam korábban, tehát hasonlít az eredményünk.


Hortay Olivér szerint az ukrán gabonaimport körüli vita az európai élelmiszerpiac fölötti hatalomátvételről szól. (1) Jelzi, hogy Brüsszel lazítana a génmanipulált élelmiszerek szabályozásán. Ez azt eredményezné, hogy Ukrajnából, a főként amerikai multik tulajdonában lévő földekről, feldolgozó üzemekből akadálytalanul özönlenének a termények, áruk Európába. A kontinens más országai mezőgazdaságának tönkretétele mellett ez pedig súlyos népegészségügyi kérdéseket is felvet.


A jelenségek mutatják, hogy a globalizáció tévúton, érdekeinkkel szemben halad. Ennek ellensúlyozásaként az önellátásra, a helyi gazdaság élénkítésére egyéni és közösségi kísérletek is történtek. A kosár közösségekhez hasonló próbálkozások mellett, egyes falvakban, nagyrészt pályázati források igénybevételével a következő önkormányzati szervezésű megoldásokat látjuk:

  • Kertészetek pár hektáron.

  • Zöldségfeldolgozó kisüzemek.

  • Szociális szövetkezeti kisboltok.

Mindezek elszigetelt jelenségek maradtak, pedig összefogásukban, rendszerbe szervezésükben akkora lehetőségek vannak, hogy azáltal felvehető a verseny a globalizmussal szemben. Ez Lóránt Károlynak, a Nemzeti Fórum tanácsadójának is véleménye. (2) Más szemszögből tekintve, de ugyanígy a helyi gazdaság megerősítésének szükségességét hangsúlyozza Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója. (3)


A belföldi kiskereskedelmet külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok uralják. Az említett nyíregyházi adat is mutatja, hogy a magyar gazdaságból jövedelem-kivonást végeznek, bevezető mondataim pedig jelzik, hogy tevékenységük gazdasági zavarokat is okoz. A kormányzat több módon is kísérletezett a hazai kézben lévő kereskedelem megerősítésével, az Uniós rosszallások miatt nem sok sikerrel. (4) Ezen felül, a Világgazdaságból vett idézet szerint: „A forgalom évről évre a bevásárlóközpontok és hipermarketek felé tolódik el, a kisboltok pedig immár nemcsak a beszerzés és a logisztika, hanem a munkaszervezés terén sem képesek tartani a lépést a nagy áruházláncokkal. A folyamat jelen állás szerint nemhogy nem fordítható meg, de nem is lassítható, hisz a piac kisebb szereplőinek bérköltsége nagyobb ütemben nő, mint a bevételük.” (5)


Véleményem, hogy tőkeszegény versenytársnak a multik által begyakorolt „pályán” nem is nagyon érdemes kísérletezni. Olyan „terepen” és olyan módon kell felépíteni a hazai „kereskedelmi versenyzőket”, mely a multiknak ismeretlen.


Egy kistérségben pár éve kezdtük szervezni kis falvak együttműködését, hogy

létrehozzuk a helyi termékek, magyar termékek kereskedelmi, és ezt kiszolgáló logisztikai hálózatát.

Egy tanulmányban írják, 30 km-en belül megteremhet az élelmiszer szükséglet 60 %-a. Előzetes felmérésünk alapján erre a kistérségre ez fokozottan igaz, ezért általában kis mennyiségekre, kis távolságú szállítási igények merülnek fel. Erre kiválóan alkalmasak a környezetbarát, elektromos kisjárművek.

Szövetkezetünk elektromos áruszállító kisjármű családot fejlesztett ki. Áruk, üzemeltetési költségük a gépjárművekének töredéke. Úgy lettek megtervezve, hogy gyártásuk helyi kisiparosok, kisüzemek beszállítói hálózatba szervezésével történhet, felhasználóhelyi összeszerelésükkel (a laprakész bútorokhoz hasonlóan lehetséges, a KRESZ szerint kerékpárként a jogszabály a házilagos összeszerelést is megengedi). Ez előkészíti a kisiparosok együttműködését a létesítendő élelmiszer feldolgozó üzemek berendezéseinek gyártására.


Feldolgozó üzemet csak gazdaságos üzemméretben szabad tervezni! – kiáltanának fel azok, akik csak a meglévő kereskedelmi láncokat látják. Mekkora tehát a gazdaságos üzemméret?

Egy 82 lelkes megyeszéli faluban, Keléden a polgármester gondolt egy nagyot. Kertészetet szervezett. Működik. Aztán gondolt egy merészet. Pályázati pénzből zöldségfeldolgozó kisüzemet építettek. Az is működik.

Az értékesítésre egyedi megoldásokat találtak.


A helyi mezőgazdasági és kisipari termelés, szolgáltatások a szervezésünkben leírt módon egymásnak teremtenek piacot, ez növeli a gazdaság külső hatásokkal szembeni ellenálló képességét. A jövedelmek „körön belül” maradnak. Hasonló szerveződések együttműködése növelheti a termék választékot, lényegében az „önellátás” mértékét. Megnyithatja az utat a külső piacra termelés, és a technikai fejlesztések irányába. A teljes folyamatokat felölelő gazdaságra, helyi termékekre alapozott, de almától zongoráig mindent folyamatosan forgalmazó kereskedelmi hálózat már ellentételezheti a multikat.

Mint tudjuk, hálózattal szemben csak egy másik hálózat tudja felvenni a versenyt a siker esélyével.

Szervezésünket az ipartestület is támogatta. A falvak polgármesterei, a képviselő testületek felhatalmazásával, világnézetre való tekintet nélkül aláírták a szerződést, miszerint biztosítják a kisjárművek üzemeltetésének személyi és tárgyi feltételeit.


Mindez még a „boldog békeidőkben”, 2020 előtt történt, de közbeszólt az egészségem megromlása trombózis, tüdőembólia képében, majd a Covid-őrület, igy a szerveződés félbeszakadt. A gazdasági és társadalmi viszonyok az akkorihoz képest jelentősen romlottak, és még ki tudja, mit fognak kitalálni nekünk. Civilizációs összeomlással is fenyegetnek. (6) Egyre sürgetőbb a változtatás igénye.


Az említett kistérségben a leírt szerveződés újjáélesztésébe kezdünk. Manapság sokszor téma a fenntarthatóság. Mielőbb létre kell hozni azt a rendszert, mellyel akár több kistérség, akár nagyobb földrajzi egység teljes ellátását megvalósíthatjuk. Más formákban gondolkodókkal is lehetségesnek látjuk az együttműködést.


Szövetségeseket keresünk. Hasonló kezdeményezéseknek, lehetőségeink szerint segítünk, tapasztalatainkat és a további részleteket szívesen megosztjuk.


Czobor Imre

Pannon Korona Szövetkezet

pannonkorona@gmail.com


 

Irodalomjegyzék


(1) https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2023/04/brusszel-megint-a-rossz-oldalra-allt-video

(2) https://magyarnemzet.hu/velemeny/2023/04/a-lokalizacio-a-globalizmus-kihivoja

(3) https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230427/hernadi-zsolt-gyere-ide-takarodj-zajlik-most-a-vilagban-ezzel-megesszuk-a-jovonket-611458

(4) A multik új hadszínteret nyitottak a kormány ellen, Brüsszel lépéskényszerben - Portfolio.hu

(5) https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagi-hirek/tovabb-koncentralodik-a-kiskereskedelem-2-999984/

(6) Olyan sebességgel robog a civilizációnk a veszte felé, hogy azt emberi ésszel felfogni sem lehet - Portfolio.hu














440 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page