Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (2033)

Találtam valakit, aki meghallgatja minden

este, amit aznap írtam, és még el is mondja

róla a véleményét, ez nekem a szerelem,

és a többi olvasóm is így látnám, ha lenne.

Van egyébként, szó se róla, hiszen megjelenik,

igaz, nem országos nagy lapban, de az már nincs is,

hanem bárhonnan a világon elérhető a

képernyőre hívható alakja – szellemileg.

Ahogy és aminek szánom, szerelmesen tehát

az emberiségbe és a világmindenségbe,

női szentek rajongtak így Megváltónkért régen,

rajongás manapság sem hiánycikk, tudjuk, látjuk.

A testetöltés, ami kérdéses eme lelki

tényezőben, hogy távoli marad, elhálatlan,

így aztán nem lesz belőle gyerek, s elérhetőt,

mellette lévőt nem akar így szeretni senki.

No jó, azért nem mindenki bárgyult meg, és vannak

esküvők, meg az óvodák is tele gyerekkel,

párban szebb az élet és még gazdaságosabb is,

hogy ezt a ma divatos szót alkalmazzuk erre.

Persze azért nem teljesen haszontalan az,

ha a bajnokoknak szurkoló, és a költőknek

olvasó tábora van, valami eszményi

jön tőlük szélesebb közegbe, közönség felé.

Emelkedett hozzáállás kell egyébként minden

rangos, velős, értékes élményért, még kalandos

úton megszerezve is, csupán az érthetetlen,

hogy kézzel elérhető, tapintható nem menő.

Igen, azt kell megtanulni, hogy felismerjük a

jót és kellemessé válhatót a közvetlenben,

a mindennapokban megjelenve, a bőrünkön

érezve, fülünkben hallva, szemünkkel meglátva.

Az, ha nem is az utcán hever, mint a téma az

egyszeri újságíró számára, csak álvaknak

nem látható, aki tetteti magát, hogy csúcsra jár

az igényessége, sztárnál nem adja alább.

Aztán persze nem jön be a dolog, és marad a

csendes bosszú minden ellen, ami sikeres és

életteli, de nem az ő számára, e magányt

kell megelőzni fiatalon, kapcsolódással.

Megismeréssel, megértés s megelégedéssel,

azzal, ami adott, – és azon gyakorolni az

erőnket, eszünket, azzá tegyük, mire vágyunk,

s közben fedezzük fel az ő sajátosságait.

Hallgassuk meg őt, és ő is meg fog minket, ez a

törvényszerűség érvényesül egészségesek

között, s ami, hihetetlen, hogy egész népeket,

nemzedékeket és földrészeket hidegen hagyhat.

Ott motoszkál mindenki fejében, nem véletlen

vágynak ide a világ fejletlen részeiből,

de aztán kiábrándulunk, ők eredetibbek

nálunk, s élnek eszközeinkkel, tegyük ezt mi is.