Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 301.
- szilajcsiko
- 2021. nov. 15.
- 1 perc olvasás

301.
Hamis hivatkozás megtévesztés csúcsa,
olyant megcáfolni, amit sosem mondtak,
mire az idézett éppen felocsúdna,
gúnyolt társai lesznek eszmei holtak.
Ez ellen védekezni nem nagyon lehet,
mert ’fejére szól, ki szót emel’ megbántva,
hiszen látszatra azoknak ad új teret
támadásra, akiknek semmi se drága.
De mi a helyzet, ha a szerző már nem él,
akinek egész életművét lesöprik:
nem védekezhet, úgymond sírjában henyél,
midőn gondolatait kerékbe törik?
Nem vele kell törődnünk, hanem magunkkal:
félreértés-következmény nekünk árthat,
felszínes sikerért ne dugjuk nyakunkat
hurokba, hol megfullad a jó irányzat.
Mert olyankor s azokban merül fel gyanú
elméletek ellen, ha nem nyilvánvaló
egyértelműen jelentése és nincs tanú
érvényére: figyelmeztetésre való.
Az ilyen hang inkább halk, mivel megfontolt:
mellőz üres történelmi hivatkozást,
elmélyülve lehet rájönni, mit gondolt,
igaz tana nem tűr további agymosást.
Comments