Deli Mihály: HÓDÍTÓ TITKAIM (angyalcsalogató)
HÓDÍTÓ TITKAIM
(angyalcsalogató)
Nem mutatod magad
Ülsz láthatatlanul
nem is engem nézel
Csak itt vagy, azt hiszed
ez elég / nekem nem
Arra kényszerítesz
hogy fondorlatosan
közeledjek hozzád
De mindketten tudjuk
hogy találkozásunk
érzékelhetetlen
Valami közös pont
körül bonyolódunk
Szerencsére más sem
láthat / ijedtükben
összekevernének
az Istennel / pedig
hol van még az Isten?!
Itt most rólunk van szó
Titokban, a háta
mögött szervezkedünk
Vagyis a közös pont:
hogy én vagyok Neked
Te ugyanúgy értem
Sokkal erősebben
kéne ebben hinnem
Neked meg valahogy
mégis megszületned
Egyikünknek sem megy
Csak vágyakozunk, de
mások a vágyaink
Mi hát a ’közös pont’
ami így mozgásban
tart / leleményessé
tesz / egymáshoz közel
tol: hogy ölelhessünk?
Hogy taníthatnálak
meg a bolond kéjre
nemtelen vágyadra?!
Ne hidd, hogy feladom
Szép titkaim vannak!
Tovább csalogatlak
Ha végképp nem bírjuk
s földre ejted ruhád:
jöjjön a szerelem!

Albert von Keller: Az alvajáró
(A kép forrása: itt)
Opmerkingen