Dienes Jenő Attila: Dzsazmájn illat
A Balaton partján baktatunk. A schmutzig Németország beparkol. Tele van a környék a labancok nyaralóival. Óceánjáró apartmanház, lepukkant gyereküdülők, leláncolt teniszpályák a legalján, utoljára három esztendeje fölgereblyézettek. Vigadó – a századeleji műemlék és a kemping eldózerolva, raklapokon téglahegyek. Természetidegen építkezési kultúra az új funkcionalitás szolgálatában. Nyomogatott mobiltelefon képernyők a madárcsicsergésben, varjúkárogásban, három fecske, ennyi. „Leszel a feleségem, Babóm?” feliratú molinót vontat a sárga repülőgép. Vigyorgó partszakasz. Négy kör az OTP nyaralója körül. Szerencsére vannak itt gazdag emberek. Legújabb modellek a kavicsos előkertekben. Emeleti panoráma, kiterített törülközők, szuszogós nyaralóvendégek, zsíramőbák, a fürdőruhák tágak, lentebb alig taposott stégek.
Még nincs huszonöt éves a legényke, de már primitív fekete Mercédeszben biggyeszt pehelyszőr orcája. Ez több, mint sznobéria, egy alvilági státuszszimbólum. Itt építkezett a leszázalékolt nyugdíjas rendőr vagy bányász, elitta a máját, kiköpte a tüdejét, élt, dolgozott, meghalt. Kikoptak a kellemes öregek, a tanultbeszédűek, a szikár termetű, csillogó tekintetű köszöngetők. Maradt a bunkó, a mosolyogni nem tudó, sunyinézésű intellektus.
Újmagyar testvérem legkomolyabb olvasmányélménye a szeptemberi nemzeti konzultációs levél. Marad a dülleszkedés az M7-esen, leszorítósdi, beálló kocsisor előzése a leállósávban, rohanó hétvége-világvége, Budapest a magyar tengeren. Majdnem belerúgtam egy sörösdobozba, foszladozó haltetembe, kikötőfelügyelet helyett a kutyám szőre lett büdös egy hétre. Szúnyoglárvás vízfelszín, barna szöszmösz a halszagú viszkozitásban. Szintetikus halcsali köbméter per határérték. Kétgombóc fagyi. Ruhaszínű hála Isten a gyerekkézben. Egy háromgömbös a déli parton már királyság. A platántorzók alatt elmúló szecesszió. Kibombázott mélytenger-kutató, Leidenfrost-hatás a tüzes kohóban. Egy kedves arc a megfakult képen. Cukorbetegség. Elfeledett élet.
trianon kisbetűvel, himnusztalan mogorva nemzedék a nemzeti összetartozás napján. Tizenegyessel nyertünk. Holnaptól drágább az üzemanyag. Majomhimlő. Három ukrán csaj, egy halom gyerekkel. Hangosak – Davaj! Gyöngykavics-sétány a husángnyi facsemeték között, az égig érő nyárfák helyén. Útonálló büfé 15 éve rátelepedett a tájra. Napi menü. 680 Ft-os limonádé, szemérmetlen ünnepek. – Hoppá! Valakinek eladták, nyomtalan mezsgye. A képviselőtestület korelnöke, fia, unokája. Kivárás, túlélés, kontraszelekció.
Az üdülőben a srácok hajnalig nyomják a táncot. Bälgák szubkultúrája. Modellarcú divatfiú, talán a kifutóról. Őtetováltsága a póló mögül sercinteni készül az üres utcán, majd szétfolyik a taknya az állán. Szégyenkezve körbenéz. Ilyenkor rosszul esik az üdvözlő biccentés. Belepirul, tovalépdel, átlendül a kormányüdülő kerítésén. Már ezt is hanyagul őrzik. Miféle népek lakhatják? Felújítások igénytelensége: Faék és purhab. Ornamentikátlan csinnadratta. Dücdüc szavazótábor. Rongyrázó nyugdíjasok szomorúszemű Úristene és a negyedik oltás nyomoréksága. Rezsiköltség. A kormánypárt kivonult. Kéksárga érzékenység. Kozmikus feledés. Egyetlen csillag az égen. Leértékelt űrkőzet, illetve vámmentes kőzetminta. Azt a meteoritját! Hagyatéki eljárás, árverés, átverés. Kagylósebtúlélők. Elvarázsolt villák. Adott szavak. Félrepillantások. Titkosított mappák, KISZ, DEMISZ, Fidelitasz, vagyonkezelő, befektetés, korruptikusz-ungarisz. Vulgáris materializmus. Anyagmegmaradás törvénye. Zéró idealizmus.
Szegény Rongyos gárda, szegény Wass Albert, szegény Fekete István… Ma őket gyalázta a dzsazmájn illatú június a feledhetetlen színű Balaton partján.
N. P.
(a szerző rajza)
Hozzászólások