Dr. Sachs mesés világa ‒ Jeffrey Sachs és Kína – egy szerelmi történet (Aya Velázquez jegyzete 5/8)
- dombi52
- szept. 18.
- 9 perc olvasás
Frissítve: okt. 3.
Eredeti cikk:
Apr. 04, 2023
Tallián Hedvig küldeménye
Sachs 30 éve többször is évente Kínába utazik. Az országot „The Game Changer”-nek nevezi. Weboldalán több tucatnyi Kína-barát cikk található, olyan címekkel, mint: „A Nyugat téves narratívái Oroszországról és Kínáról” vagy „Kína tanulságai a Világbank számára”. Legkésőbb 2002-től, amikor a kínai kormánynak „nyugati fejlesztéspolitikáról” tanácsot adott, szoros kapcsolatokkal rendelkezett a kínai elit körében. A kínai állami média rendszeresen idézi, és cikkei a South China Morning Postban jelennek meg. Sachs önéletrajza szerint a Nemzetközi Szegénységellenes Központ tanácsadó testületének tagja Kínában. Ezenkívül további pozíciókat is betölt Kínában, amelyek nem szerepelnek az önéletrajzában: tanácsadóként dolgozik a pekingi Tsinghua Egyetem egyik intézetében, amelyet azzal a céllal alapítottak, hogy előmozdítsa Kína külpolitikai céljait az ENSZ-ben, és eladja Kína Silk Belt & Road Projectjét az ENSZ fenntarthatósági céljainak részeként. Ez az információ sem az önéletrajzában, sem a LinkedIn-profiljában nem szerepel. Az Intercept így ír erről:
„Az SDSN-nek van egy központja Pekingben, amely a Tsinghua Egyetem Fenntartható Fejlesztési Célok Intézetében található, és amelyet 2017-ben alapítottak egy nagy kínai konferencia keretében, amely a Belt and Road Initiative-ről szólt. Sachs az intézet nemzetközi tudományos bizottságának elnöke. Kína ENSZ-delegációja igyekezett összekapcsolni a Silk Belt and Road Initiative-t, egy hatalmas infrastrukturális finanszírozási és kínai befolyás kiterjesztési kezdeményezést, amely több mint 130, különböző jövedelmi szintű országot érint, az SDG-kkel. Kína széles körű kampánya az ENSZ-ben való befolyás megszerzésére már háromszor is börtönbe juttatta amerikai üzletembereket; mindhárman azért ítélték el őket, mert fenntarthatósággal kapcsolatos vállalkozásokat használtak fel az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnökeinek megvesztegetésére. Egy volt ENSZ-tisztviselőt is vád alá helyeztek, de 2016-ban meghalt, miközben a tárgyalására várt, miután egy súlyzó a nyakára esett. Weboldala szerint a pekingi központ az ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel való „szoros partnerségek” előmozdítására összpontosít. Sachs nemrégiben egy videóüzenetben az ENSZ kínai missziója előtt kijelentette, hogy „nagy rajongója a Belt and Road Initiative-nek”.
Egy 2016-os ENSZ-brosúrából az is kiderül, hogy Sachs 2015-ben a később vád alá helyezett kínai energiaipari vállalat, a CEFC nonprofit ágának tanácsadó testületében is helyet kapott, amely jótékonysági részlegén keresztül kenőpénzeket osztott szét afrikai kormányoknak. Sachs 2018-ban tagadta, hogy valaha is tagja lett volna ennek a testületnek, bár az ENSZ-dokumentum egyértelműen bizonyítja ezt. Erről sem esik szó Sachs hivatalos önéletrajzában.
Bár Sachs 100%-ban támogatja Kína Silk Belt & Road projektjét, nem egy „kínai évszázad” vagy egy hárompólusú világot képzel el, hanem egy „multilateralizmus világszázadát”, amelyben egyetlen nemzet sem uralja egyedül a világot – ami természetesen a globális szervezetek, mint az ENSZ, az UNICEF vagy a WHO jelentős megerősítését igényli. Ahogy 2019-ben a kínai állami média Xinhua számára nyilatkozta, az ENSZ Alapokmánya és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (UDHR) a multilateralizmus megdönthetetlen pillérei. A jövőben csak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa jogosult lesz szankciókat kiszabni:
„Ha szankciókat kell kiszabni, akkor azokat az ENSZ-nek kell megtennie az ENSZ Alapokmányának megfelelően, és nem az egyes nemzeteknek. (.) Így teremthetünk egy békés, együttműködésen, jóléten és emberi méltóságon alapuló világot.”
A jól hangzó, üres frázisok, amelyek közvetlenül a kínai külügyminisztériumból származhatnának, lefordítva azt jelentik, hogy Sachs számára a gazdasági szankciók – vagyis egy kemény gazdasági háború egy ország lakossága ellen – nem jelentenek etikai problémát, amíg azokat az ENSZ szabja ki.
Donald Trump elnöksége alatt Sachs elmélyítette ellenszenvét az amerikai kormány iránt és kötődését Kínához. Trump „Make America Great Again” protekcionizmusában megtalálta a tökéletes ellenpólust, a tökéletes ellenségképet: ez a Hobbes-i világnézetben marad, amely szerint „az ember az ember farkasa” – ami Sachs szemében a globális kihívások fényében elavult.
2019-ben a Huawei-válság nyomán élesedett a hangnem Peking és Washington között. A Trump-kormány, amelynek külügyminisztere az anti-kínai keményvonalas Mike Pompeo volt, már régóta azzal vádolta a kínai technológiai óriást, a Huawei-t, hogy az 5G bevezetése keretében úgynevezett backdoorokat, „hátsó ajtókat” akar beépíteni kémtevékenységek, szellemi tulajdon lopás, az amerikai kommunikációs hálózatok és kritikus infrastruktúra elleni támadások céljából. A Huawei infrastruktúrája alkalmas az amerikai katonai kommunikáció zavarására – beleértve a nukleáris arzenált is. A Huawei a KKP kiterjesztett karja. A diplomáciai válság csúcspontját az amerikai kiadatási kérelem jelentette Kanadának a Huawei pénzügyi vezetője, Meng Wanzhou ellen, akit amerikai parancsra Vancouverben tartóztattak le, és akit azzal vádoltak, hogy megsértette az Irán ellen elrendelt szankciókat. Sachs hevesen kiállt Wanzhou mellett. A Project Syndicate-ben 2018 decemberében megjelent, „The War on Huawei” (A Huawei elleni háború) című cikkében azzal vádolta a washingtoni kormányt, hogy képmutató, mivel nem ad ki elfogatóparancsot azoknak az amerikai vezérigazgatóknak, akik szintén megsértették a szankciókat. A Wanzhou elleni fellépés csupán egy kísérlet Kína gazdasági visszaszorítására. Kínában Sachs kijelentéseit jóindulattal fogadták, Twitteren viszont vitát váltottak ki. A kritikusok azzal vádolták Sachst, hogy elkötelezettsége hitelesebbnek tűnt volna, ha 2018-ban nem írta volna meg az előszót egy Huawei-állásfoglaláshoz. Isaac Stone Fish az Asia Society-tól Twitteren megkérdezte Sachst, hogy pénzt kapott-e a cikkért, amit Sachs tagadott. A vita Sachs látszólagos tudatlanságát is érintette a KKP Hongkongban és Hszincsiangban elkövetett bűncselekményeivel kapcsolatban, amire Sachs egy tweet-tel válaszolt, ami nem feltétlenül enyhítette ezt a benyomást:
„Megpróbálom megérteni a helyzetet. Szívesen elolvasom a javasolt könyveket és cikkeket. 15 éve nem volt alkalmam Hszincsiangba látogatni. Annyi felületes amerikai propaganda és az amerikai háborúk és bűnök tagadása mellett én az együttműködésre törekszem. A keményvonalasok keményvonalasokat szülnek, ami nagy veszélyekkel jár. Kérem, írjon e-mailt.”
Elképesztő: Sachs saját állítása szerint évente többször is Kínába utazik, mégis az elmúlt 15 évben egyszer sem járt Hszincsiangban. 2019. január 1-jén, egy héttel a Twitteren körülötte kialakult heves vita után, Sachs törölte Twitter-fiókját.
A 2020-as koronavírus-járvány idején Sachs dicsérő kijelentései Kínával kapcsolatban egyre gyakoribbá váltak. Miután Trump kilépett a WHO-ból, és többször is hangosan kritizálta a koronavírust, amelyet ő „kínai vírusnak” nevezett, Jeffrey Sachs a Project Syndicate-ben azt panaszolta, hogy az USA „szentségtelen keresztes hadjáratot folytat Kína ellen”, pedig éppen ők voltak azok, akik az elmúlt években egyre inkább kivonultak olyan globális intézményekből, mint a WHO, amelyek megakadályozhatták volna a világjárványt. Kína viszont továbbra is példásan támogatja az ENSZ-t. Trump WHO-ból való kilépését egy világjárvány idején a kínai hírportál CGTN számára „disgraceful” és „disgusting”, azaz szégyenletesnek és undorítónak nevezte. A kínai állami média Xinhua számára azt mondta, hogy az USA-nak együtt kell működnie Kínával „a globális válság megállítása és a globális fellendülés felgyorsítása érdekében”. A CNBC számára azt mondta, hogy a koronavírus-válság közepette gazdaságilag nem megfelelő időpont egy új „hidegháború” megkezdése Kínával. Megfigyelte, hogy a Kínával szembeni kritika egyre inkább pártok feletti népszerű eszközzé válik a politikai háttértámogatás megszerzésére.
2021 februárjában 18 emberi jogi szervezet fordult a Columbia Egyetem rektorához, Lee Bollingerhez, és véleményt kért tőle. Sachs egy interjúban a következő bibliai idézettel válaszolt a Hszincsiangban elkövetett emberi jogi jogsértésekre vonatkozó kérdésre:
„Miért nézed a szálkát a másik szemében, a gerendát a sajátodban pedig nem?”
Az aktivisták Sachsot whataboutismmel, valamint a kínai atrocitások és súlyos emberi jogi jogsértések bagatellizálásával vádolták. Columbia elnöke, Bollinger nem kommentálta a vádakat.
2021 februárjában Sachs még egyszer rátett egy lapáttal: „Why the US Should Pursue Cooperation with China” (Miért kell az Egyesült Államoknak folytatnia az együttműködést Kínával) című cikkében Joe Biden megválasztását „isteni ajándéknak” nevezte, de bírálta a Biden-adminisztráció álláspontját, miszerint a transzatlanti kapcsolatok kiépítése Európával az egyetlen „sarokkő” a 21. században, mivel Európában és Észak-Amerikában a világ népességének csupán 10%-a él. Xi Jinping jó szándékai egyértelműen kitűntek a World Economic Forum nyitóbeszédéből. Sachs figyelmeztette a Biden-adminisztrációt, hogy ne folytassa a Trump-féle mentalitást, és sürgette a transznacionális intézményekhez és szerződésekhez való visszatérést, amelyektől Trump elfordult.
Ez a cikk még a valódi globalistáknak is túl sok volt: A The Globalist magazin megdöbbenve nyilatkozott Sachs „Xi-beszéd iránti alázatosságáról”:
„Idézzük: „Xi kijelentette, hogy a globális együttműködéshez továbbra is elkötelezettnek kell maradni a „nyitottság és inkluzivitás”, valamint a „nemzetközi jog és szabályok” és a „konzultáció és együttműködés” iránt.”
Elképesztő, hogy ezt az állítást egy vezércikkbe illesztették anélkül, hogy megemlítették volna Hongkongot, Hszincsiangot vagy Tajvant, csak hogy néhányat említsünk.”
A Sachs körüli következő botrány egy videóinterjúban történt a BBC Newsnight műsorban, ahová Sachsot Teng Biao, egy száműzetésben élő kínai emberi jogi ügyvéd társaságában hívták meg, akit a pekingi rezsim megkínozott. Miután Sachs a Kínával kapcsolatos kritikus kérdéseket a bevált whataboutism módszerével elkerülte, Biao ellentmondott neki:
„Amit Sachs professzor mondott, pontosan a Kínai Kommunista Párt narratív stratégiája. Amikor az Egyesült Államok kritizálja az emberi jogi jogsértéseket Kínában, a kínai kormány azt mondja: „Nézzétek meg a saját rasszizmusotokat!”
Biao a KKP új-kangai fellépését, beleértve az ujgur nők kényszersterilizálását, „népirtásnak” nevezte. Jogi szempontból ez a megfogalmazás ugyan vitatható, de vitathatatlan, hogy a KKP ujgurokkal szembeni bánásmódja súlyos emberiség elleni bűncselekménynek minősül. Ráadásul a népirtás vádját minden esetben nagyon komolyan kell venni, ha az a KKP egyik kínai áldozatától származik.
De hogyan reagált Sachs? A vitatott BBC-műsor után egy héttel, 2021 áprilisában megjelent egy cikke „The Xinjiang genocide allegations are unjustified” („A Hszincsiangban elkövetett népirtás vádjai alaptalanok”) címmel, amelyben azt állította, hogy Kína kemény fellépését Hszincsiangban a kontextusban kell értelmezni:
„Bár hiteles vádak merültek fel az emberi jogok megsértésével kapcsolatban, meg kell értenünk a kínai fellépés kontextusát Hszincsiangban, amely lényegében ugyanazt a motivációt követi, mint Amerika közel-keleti és közép-ázsiai offenzívája a 2001. szeptemberi támadások után: a militáns iszlám csoportok terrorizmusának megállítása.”
Meglepetésként inkább azt javasolja, hogy az ENSZ-nek adják át a szincsiangi események értelmezésének jogát:
„Az ENSZ szakértői joggal követelik, hogy az ENSZ vizsgálja ki a Hszincsiangban kialakult helyzetet. A kínai kormány részéről nemrég kijelentették, hogy örömmel fogadnák egy ENSZ-missziót Hszincsiangban, amelynek alapja az „csere és együttműködés” lenne, nem pedig a „bűnös, amíg be nem bizonyítják”. (.) Amíg a külügyminisztérium nem tudja bizonyítani a népirtás vádját, vissza kellene vonnia a vádat. Ezenkívül támogatnia kellene az ENSZ által vezetett vizsgálatot a Hszincsiangban kialakult helyzetről. Az ENSZ, és különösen az ENSZ emberi jogi különmegbízottjának munkája elengedhetetlenül fontos az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tartalmának és szellemének előmozdításához.”
Sachs Kína iránti csodálata és kissé sajátos viszonya a demokráciához talán sehol sem volt olyan nyilvánvaló, mint az Athens Democracy Forum 2022 Kínáról és Oroszországról szóló panelbeszélgetésén, ahol Sachs dicsérő beszédet tartott Kínáról, és dicsérte a KKP magas rangú tisztviselőit, akik közül néhányan még a tanítványai is voltak:
„Mi, az Egyesült Államokban – és amikor azt mondom, hogy 'mi', akkor valójában a politikai elitünkre gondolok – nem beszélünk a kínai politikai elittel, kivéve, ha mutogatunk rájuk vagy kiabálunk velük (…). Biztosan nem is rázunk kezet orosz vezetőkkel vagy diplomatákkal. De egész karrieremet, 42 év aktív szolgálatot töltöttem azzal, hogy különböző történeteket hallgattam és ezeket a perspektívákat különböző oldalról néztem. És úgy találom, hogy a különböző álláspontok nagyon értékesek – és azt mondom, ha leülnének beszélgetni egymással, akkor valóban elérnénk valamit. Hadd legyek konkrét. Kína ma nem néz ki teljesen másképp, mint a Han-dinasztia idején. Egy centralizált, adminisztratív állam, konfuciánus kultúrával, a mandarinok kiválóságának hagyományával. Amikor magas rangú kínai tisztviselőkkel beszélek, amit gyakran teszek, ők a legjobban tájékozott szakértők, akiket ismerek a világon. Amikor velük foglalkozom, tudják, mi a feladatuk. Műveltek, jól képzettek, és néha a tanítványaim is voltak. És hisznek a központosított adminisztratív állam szakmai minőségében. Ez a politikai kultúra több mint 2000 éves.
De Sachs még nem fejezte be: Platón sem tartott volna sokat a demokráciáról – ő inkább egy „filozófus királyt” preferált volna egy köztársaságban. Sachs érvelésének poénja, mint oly sokszor, botrányt okozott:
„SACHS: És egy utolsó pont, amit szeretnék megemlíteni, mivel itt egy demokrácia fórumon vagyunk: mindig a demokráciát kezeljük jónak. A 19. század legerőszakosabb országa azonban a Brit Birodalom volt – a legdemokratikusabb, vagy a második legdemokratikusabb ország. Otthon demokratikus lehetett, külföldön pedig kegyetlen imperialista. 1950 óta a világ legerőszakosabb országa az Egyesült Államok. (folytatja)
MODERÁTOR (megszakítja): Jeff, Jeff, hadd... Jeffrey, hagyd abba! Jeffrey! Jeffrey, én vagyok a moderátorod, és elegem van. (.) Azt mondaná, hogy a demokrácia nem a megfelelő szemüveg, hogy megvizsgáljuk a két országot, amelyek a napirenden vannak – Kínát és Oroszországot?
SACHS: Biden elnök legnagyobb tévedése, hogy feltételezi, hogy nagy különbség van a demokráciák és az autokráciák között. A világ valódi küzdelme az együttélés és a közös környezeti és egyenlőtlenségi válságok leküzdése.
MODERÁTOR: Rendben, köszönöm. Akkor szerintem ez a panel [az Athéni DEMOKRÁCIA Fórum] téves irányba halad. Athens Democracy Forum
Egy hongkongi hallgató kritikus kérdésére, hogy Sachs állításai hogyan egyeztethetők össze a Hszincsiangban és Hongkongban elkövetett emberi jogi jogsértésekkel, Sachs kitérő választ adott, rámutatva, hogy mindig az ENSZ Alapokmányának és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának betartása mellett állt ki.
Sachs kritikusai mass atrocity denialism-mal vádolják: tömeges atrocitások és emberiség elleni bűnök tagadásával, mind Kínában, mind más autokratikus államokban. A két Kína-szakértő, Clive Hamilton és Mareike Ohlberg, a KKP-ről szóló, alaposan kutatott könyv, „The Hidden Hand” („A láthatatlan világhatalom”, 2020) szerzői még azt is felvetik, hogy Sachs lehetséges, hogy évek óta szándékosan „építették fel” a KKP propaganda szócsöveként. Meg kell említeni, hogy a két szerző a German Marshall Fundnak dolgozik, amely szintén nem 100%-ban semleges médium a Kínával kapcsolatos kérdésekben. Amit Sachs-kritikájukban figyelmen kívül hagynak, az az a tény, hogy ő elsősorban az ENSZ szócsöveként tevékenykedik – azonban az ENSZ ideológiai álláspontjai mára alig különböztethetők meg Kína álláspontjaitól. Ennek egyik fontos oka Kristian Coates Ulrichsen, a Rice University kutatója szerint az, hogy az SDG-k alig vagy egyáltalán nem tartalmaznak kötelezettségeket a polgári és politikai szabadságjogok terén, ami ezeket különösen vonzóvá teszi az autokratikus rezsimek számára.
