Egy kicsit az aktív euthanáziáról (Mihalik Angelika jegyzete)
A cikk forrása: itt
ANGELIKA MIHALIK, MAY 20, 2024
Megfigyeltem, hogy az elmúlt két évtizedben az ún. "alkotmányjogászoknak", meg emberi jogokkal foglalkozó ügyvédeknek, a "jogudósoknak", sőt, a magyar bíróságoknak mindenféle "emberi jog", önrendelkezési jog, szülői jogok, sőt a halálhoz való jog is eszükbe jut.
És akkor mérlegelnek, egyik serpenyőben az emberi jog, a másikban valakik joga, valamely közösség joga, vagy közérdek, az egész társadalom joga, ilyesmik. Hogy mikor szükséges és arányos valamely emberi jog korlátozása a másik serpenyőben lévő jogokkal szemben. Ez történik Karsai ügyében is.
Van két serpenyő, egyikben Karsai érvei, másikban meg mindenféle egyéb.
Viszont egyetlen ítéletben, egyetlen érvrendszerben, sem látom, hogy bármelyiküknek (akár Karsai Dánielnek) eszébe jutna AZ egyén, az egyes embernek az ÉLETHEZ való joga. Karsainak sem jutott eszébe az elhíresült pécsi interjújában pl. az oltásokkal kapcsolatban.
Külföldi ítéleteket, jogeseteket olvasva egyébként ugyanez van.
Itthon 2004-ben, a halálbüntetés eltörlésekor volt az utolsó év, ahol az élethez való jog megjelent a jogban.
Tehát egyáltalán nem példa nélküli az, amit ez a haldokló jogász tesz. Hanem egy világtrend része.
Amilyen ítéleteket olvasok, amilyen alkotmánybírósági döntéseket látok az elmúlt 20 évből itthonról és külföldről, orvosi, bioetikai, oltási kérdésekben, mindből kimaradt, egyetlen egyben sincs benne az élethez való jog.
Minden más igen. Karsai küzdelme óta a közbeszéd nemhogy az élettel való joggal foglalkozna, hanem a halállal van tele. És azt emeli piedesztálra.
Az élethez való jog olyan elvonttá vált, hogy sikerült kiirtani az etikai gondolkodásból, a joggyakorlatból és jogi gondolkodásból. Helyette megjelent a halálhoz való jog. Itthon Karsai ügye ennek a végén van. Ha nem ő kezdte volna, lett volna más.
Ugyanis ez a világtrend.
Sok ember, a társadalom, az idősek, a nagyik, akárkik élethez való joga, az mintha létezne. De ez csoportok élethez való joga, ami olyan megfoghatatlan, elvont, arctalan, hogy ebben az egyén élethez való joga megsemmisült, feloldódott.
Köszi, egészen jól nézünk ki. Ezzel állunk szemben.
Ez a cikk, ez a “bioetikus” jogász, meg a szövegelése volt az, ami végképp kivágta nálam a biztosítékot.
Comments