Egy kis ismétlés: Ez az afrikai valóság (Vukics Ferenc jegyzete)

Egy évvel ezelőtt tudósítottuk kedves olvasóinkat arról, hogy nagy versenyfutás kezdődött az afrikai országok kegyeiért. AZ ENSZ közgyűlésén az Oroszország elítélésétől tartózkodó országokat mind a nyugati diplomácia, mind az ukrán külügyminiszter is próbálta meggyőzni, hogy „álljanak a jó oldalra”. A nagy futkározásban a franciák is élen jártak, mivel egyre inkább úgy tűnt, hogy meggyengülő észak-afrikai pozícióikat az oroszok és a törökök foglalják el.

Az Algéria hatalmas fegyverüzletet kötött Oroszországgal – Hoppon maradnak a franciák c. írás vége tartalmaz egy rövid összefoglalót arról, hogy mit is jelent a „gyarmatosítás második fordulója” az afrikai nemzetek számára. Érdemes feidézni ezt a részt, hogy jobban megértsük a jelenlegi afrikai helyzetet:

„Még ma is tizennégy olyan afrikai ország van, amelyeknek a devizatartalékuk 85 százalékát kötelező a Francia Nemzeti Bankban tartani. Ha szükségük lenne ezeknek az országoknak a saját pénzükre, az előző év költségvetési bevételeinek 20 százalékát megkaphatják kölcsönként a Francia Nemzeti Banktól, és eddig a mértékig a Francia Kincstár sem vétózhatja a kölcsön felvételét. A Francia Kincstár vétójogával csak akkor élhet, ha a felveendő kölcsön összege meghaladja az érintett országok előző évi költségvetési bevételeinek a 20 százalékát. Ezek az afrikai országok, ha ennél a mértéknél nagyobb kölcsönt szeretnének felvenni, a kötelezően a Francia Nemzeti Bankban elhelyezett saját tartalékaik maradékának 65 százaléka erejéig  van arra módjuk, piaci kamatok mellett. A kamatot nem maguknak, hanem a Francia Kincstárnak fizetik meg. És ez nem vicc."

Franciaország paktumot kötött gyarmataival az 1950-es években, ami a mai napig érvényben van, és jelentősen megbénítja a szuverenitásukat. A paktum az alábbi tizenegy pontból áll:

1. Gyarmati adó megfizetése Franciaország számára a gyarmatosítással járó előnyökért cserébe.

2. A nemzeti tartalékok automatikus lefoglalása.

3. Elővásárlási jog az országban feltárt minden nyersanyagra és természeti erőforrásra.

4. A francia cégek és érdekeltségek előtérbe helyezése a közbeszerzésekben és nyilvános ajánlattételeken.

5. Kizárólagos jog a katonai felszerelések szállítására, és a tisztek képzésére.

6. Franciaországnak joga van katonai csapatok telepítésére és fegyveres beavatkozásra a saját érdekei megvédésére.

7. Kötelezettségvállalás arra, hogy a hivatalos nyelv az országban és az oktatásban a francia.

8. Kötelezettségvállalás arra, hogy az afrikai valutaközösségi frank, az FCFA a hivatalos valuta.

9. Kötelezettségvállalás arra, hogy az ország az éves fizetési mérlegének és taralékainak egyenlegét Franciaországban helyezi el.

10. Lemondás a jogról, hogy katonai szövetséget kössön az érintett ország Franciaország hozzájárulása nélkül.

11. Háborús vagy globális válsághelyzetben kötelező a Franciaországgal való szövetség.

Az afrikaiak számára nagyobb becsben van az újonnan érkező hatalmakkal való kapcsolat, mint a régi gyarmatosítókkal való együttműködés.

Oroszország, Kína, Törökország megjelenése a térségben ezeknek az országoknak több mozgásteret és jobb alkupozíciókat teremt. Afrikában a népesség folyamatosan nő. Sok a fiatal, munkaképes korú ember.

Amennyiben nagyobb önállóságot kapnak, javaikat, alapvető szuverenitásukat nem veszik már el tőlük, ezek az országok, új gazdasági középhatalmak is lehetnek rövid időn belül. Immáron Franciaország nélkül!