Egy másik Amerika – Jim Bovard: Az igazság a legnagyobb veszély a DC „demokráciájára” nézve
Vukics Ferenc cikksorozata
Eredeti cikk:
by Jim Bovard | Dec 18, 2023
Washingtonban az igazságot tartják a demokrácia legnagyobb ellenségének. A kemény tények halálos fenyegetést jelentenek az elnök azon előjogára, hogy meghatározza a valóságot és ráerőltesse "a nép akaratát".
Az év elején letartóztatták Jack Teixeira 21 éves massachusettsi légi nemzeti gárdistát, akit többek között nemzetvédelmi információk továbbításával vádoltak.
Teixeira állítólag titkos dokumentumokat szivárogtatott ki az ukrajnai háborúról és más külpolitikai kérdésekről egy Discord játékcsoportnak. A dokumentum onnan terjedt tovább, és a következő hónapokban számos újságcikkben jelent meg.
A Washington Post múlt szerdai terjedelmes írása szemléletesen ábrázolja az amerikai kormánytisztviselőket, akik sietve próbálták betömni a gáton keletkezett lyukat, mielőtt a szivárgás elsöpörte volna a hagyományos bölcsességeket. A Post egy olyan passzusban, amely biztosan fellendíti a Kleenex eladásokat a Beltwayen belül, egy névtelenséget kérő amerikai kormánytisztviselőt idéz: "Vakon és dühösen álltunk a dolog előtt".
A kiszivárogtatások azért bosszantották a Biden-csapatot, mert Joe Biden elnök már bebizonyította – ismételt nyilatkozataival –, hogy a háború remekül megy, hogy Ukrajna a győzelem küszöbén áll, és hogy az ukrán kormánykasszába ömlő végtelen milliárdok az egyetlen módja annak, hogy megmentsük a szabadságot világszerte.
A The Post, amely a PBS-szel együttműködve televíziós műsort készített a Discord kiszivárogtatásairól, megjegyezte, hogy a
"szigorúan titkos... kiszivárogtatások előre jelezték, hogy Ukrajna nem fog jelentős eredményeket elérni az ellentámadásban – egy több milliárd dolláros erőfeszítésben, amely ukrán és orosz emberek tízezreinek életébe került. A borús előrejelzés éles kontrasztot képezett Washington optimista üzenetével a háborúval kapcsolatban, és ártott Ukrajna kapcsolatának legfőbb támogatójával, az amerikai kormánnyal".
A "komor előrejelzés" sokkal pontosabb volt, mint bármi, amit a Biden-féle Fehér Ház kibocsátott.
Egy magas rangú védelmi tisztviselő (természetesen névtelenül) azt mondta a Postnak, hogy a Pentagon rohant, hogy megállapítsa, "milyen információk kerülhettek veszélybe". De az igazi kihívást annak meghatározása jelentette, hogy mely hivatalos hazugságokat cáfolták meg, és milyen más dokumentumok bukkanhatnak fel, amelyek eltörlik a Fehér Ház beszédtémáit.
A Post sajnálkozott, hogy a kiszivárogtatások mennyire elkeserítették az ukrán kormányt. A Post megjegyezte, hogy
"a kiszivárgott információk között szerepeltek az ukrán erők eddig soha nem publikált veszteségbecslései, a sérült páncélozott járművek karbantartására vonatkozó ukrán képesség gyengeségei és az ország légvédelmi lőszerekből való szűkülő készlete, ami miatt a lakossági központok sebezhetővé váltak az orosz cirkálórakéta-csapásokkal és drónokkal szemben".
Más dokumentumok arra figyelmeztettek, hogy "Ukrajna küzd a csapatok, a tüzérség és a felszerelés fenntartásával...".
A "kiszivárogtatások" csak azért váltottak ki nemzetközi felháborodást, mert az amerikai kormánytisztviselők és külföldi partnereik szemtelenül hazudtak az ukrán sikerekről és a győzelmi kilátásokról.
Azok az emberek, akik külföldi hírforrásokat vagy független amerikai kiadványokat vagy weboldalakat (mint például az Antiwar.com és a LibertarianInstitute.org) olvasnak, már tudták, hogy a háborúnak valószínűleg nem lesz happy endje sem Ukrajna, sem Oroszország számára.
A Post nem említette a szövetségi cenzúra szerepét az amerikaiak megtévesztésében az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
2023 júliusában a képviselőház igazságügyi bizottsága feltárta, hogy az FBI rutinszerűen összejátszott az ukrán kémügynökséggel, amely segítséget kért az ukrán kormányt bíráló vagy az ukrajnai eseményeket "pontatlanul tükröző" közösségi média fiókok elnyomására (beleértve az ukrán katonai vereségekről szóló pontos harctéri jelentéseket). A képviselőházi jelentésből kiderült, hogy az FBI "rutinszerűen továbbította ezeket a listákat [a fiókokról] az érintett közösségi médiaplatformoknak", és igyekezett elnyomni őket. A képviselőházi jelentés megjegyezte, hogy
"amerikaiak hiteles fiókjai, köztük egy ellenőrzött amerikai külügyminisztériumi fiók és amerikai újságírók fiókjai is a cenzúra-törekvések hálójába kerültek, és a közösségi médiavállalatok számára megjelölték, hogy töröljék őket".
A CIA nyomást gyakorolt a Twitterre is, felszólítva az újságok, tweetek vagy YouTube-videók hosszú listáinak elnyomására, amelyek "Ukrajna-ellenes narratívákban" vétettek – jelentette Matt Taibbi újságíró.
A Washington Post olvasói az értelmiség krémje, legalábbis a Washington Post olvasói szerint. Hogyan reagáltak tehát a Post hívei a kiszivárogtatóval kapcsolatos felháborodásra?
A cikk közel 600 kommentet generált. A legkedveltebbek között volt "ArtPope" kirohanása: "Nem értem, miért íródott ez a cikk, azon kívül, hogy a fehér nacionalista evangélikus fasiszta republikánusok Putyin-párti, ukránellenes álláspontját támogassa". "Thinking4″ válaszolt: "Mélységes tudatlanságuk van a demokráciáról, és arról, hogy a szavaik és tetteik maguk aláássák az USA tekintélyét a világban"." (Thinking4 valószínűleg nem angol szakos volt.)
A legkedveltebb kommentek egyike sem mutatott felháborodást a Biden-csapat Ukrajnával kapcsolatos örökös hazugságai miatt. Ehelyett a nyers gyűlölet volt népszerű: "Találjátok meg ezeket az árulókat. Börtönbe velük! Minimum 10 évre. Nincs alku."
"Legyen inkább 30" – jött egy gyors válasz, és még egy ember rátett egy lapáttal: "Magánzárkában." Mondta egy másik: "A történelem során a hazaárulás hagyományos büntetése az akasztás volt. Nekem ez megfelel." "Mario TRUTH" csatlakozott a lincselő tömeghez:
"Amit Teixeira tett, az nem volt más, mint Amerika legrosszabb árulója, amit valaha látott. Nemcsak 1000 ártatlan ember meggyilkolásában segédkezett, hanem beleavatkozott az ukrán vezetők tervébe, akik egy ellentámadást terveztek, ami sokakat megmenthetett volna az 1000 Teixeira által megölt ember közül."
Az ukrán veszteségek részben azért voltak magasak, mert a Pentagon nyomást gyakorolt az ukrán hadseregre, hogy frontális támadásokat indítson az erősen megerősített orosz állások ellen.
Tehát az amerikai kormánytisztviselőknek joguk van bekötni a szemüket és megtéveszteni az amerikai népet, hogy ne "avatkozzanak be" a katonai támadást tervező külföldi vezetőkbe?
Ez a demokráciaelmélet egyre furcsább és furcsább.
A Post megjegyezte, hogy a Discord kiszivárogtatásai
"új fényben ábrázolták Zelenszkijt, felfedve nyilvánvaló érdeklődését orosz határ menti falvak elfoglalása és nagy hatótávolságú rakéták beszerzése iránt, hogy mélyen orosz területen belüli célpontokat találjanak el – egy olyan állítás, amelyet az ukránok tagadnak, és amely mélyen feldühítette volna Washingtont".
Tehát Amerika kedvenc külföldi vezetője arra szövetkezett, hogy belerántsa az Egyesült Államokat a harmadik világháborúba? Talán Bidennek meg kellett volna kérdeznie, hogy az amerikaiak támogatják-e ezt a vakmerőséget? Nem, ő volt az elnök, így joga volt megtéveszteni az amerikaiakat, és úgy tenni, mintha ő uralná a világot.
A hosszú cikk talán legnagyobb intellektuális kálváriája az a bekezdés volt, amely felmentette a Biden-kormányzat összes Ukrajnával kapcsolatos hazugságát. A Post ujjal mutogatós magyarázatot kínált:
"Ahelyett, hogy egy olyan amerikai kormány szándékos megtévesztését leplezné le, amely buzgón el akarja temetni a rossz híreket, a Discord kiszivárogtatása inkább egy éles szakadékot tárt fel a dokumentumokat író amerikai hírszerzési elemzők és a Fehér Ház, a Pentagon és a Külügyminisztérium számos magas rangú tisztviselője között, akik túlságosan derűlátóak voltak Ukrajna sikerkilátásait illetően."
A Post riporterei és szerkesztői nem szégyellik magukat? Nem voltak elég okosak (vagy őszinték) ahhoz, hogy az 1971-ben kiszivárgott Pentagon-iratok egyik legtisztább tanulságára hivatkozzanak. Ahogy Hannah Arendt filozófus megjegyezte, a vietnami háború alatt
"a hazugságpolitika aligha az ellenség ellen irányult, hanem elsősorban, ha nem kizárólagosan belföldi fogyasztásra, otthoni propagandára és különösen a Kongresszus megtévesztésére irányult".
A CIA elemzői kiváló munkát végeztek a vietnami konfliktus korai időszakában. De "a mindig túlzottan optimista nyilvános nyilatkozatok és a hírszerző közösség igazmondó, tartósan komor és baljóslatú jelentései közötti versenyben a nyilvános nyilatkozatok valószínűleg győztek, egyszerűen azért, mert nyilvánosak voltak" – jegyezte meg Arendt.
A Post racionalizálta a Biden-csapat elfogultságát:
"Az amerikai tisztviselők a pesszimista harci eredmények szellőztetését károsnak tekintették arra irányuló törekvésükre, hogy támogatást szerezzenek a háborús erőfeszítésekhez, mind a kongresszusban, mind nemzetközi szinten".
Joguk volt a tisztviselőknek bármilyen valótlanságot hangoztatni, ami magasabb kongresszusi előirányzatokat eredményezett, hogy több bombát és rakétát finanszírozzanak?
Biden, az ő kinevezettjei és rengeteg volt katonai tisztviselő, akik a szajrévonaton vannak, állandóan szemtelenül félremagyarázták a háborút. Az eredmény az, hogy az ukrán kormány azon van, hogy ukrán nagyapákat sorozzon be, hogy naponta öngyilkos Pickett-támadásokra küldje őket, hogy az ukrán politikusok továbbra is dollármilliárdokat tehetnek zsebre amerikai segélyekből.
Ukrajna megtiltotta minden 18 és 60 év közötti férfinak, hogy elhagyja az országot – mintha a kormánynak elővigyázatosságból joga lenne a halálba küldeni őket.
Ukrajna ugyanúgy lezárja nyugati határát a "katonaköteles korú férfiak" előtt, mint ahogy Kelet-Németország évtizedekkel ezelőtt lezárta határát Nyugat-Európa felé.
De az alattomos keletnémetekkel ellentétben Ukrajna vezetői a szabadság nevében gyakorlatilag az ország összes felnőtt férfiját túszul ejtik.
De ez továbbra is egy "költség nélküli" háború marad a washingtoni Beltway-en belül, ahol az orosz invázió után az ukrán zászlók gyorsan felváltották a BLM zászlókat. Semmi sem változott a politikai osztály számára az elmúlt 60 évben. Arendt a vietnami háború pazarul fizetett értelmiségi éljenzőit szidta, akik figyelmen kívül hagyták "azt a mérhetetlen nyomorúságot, amelyet 'megoldásaik', a pacifikációs és áttelepítési programok, a lombtalanítás, a napalm és a gyalogság elleni golyók tartogattak". Az ezt követő évtizedekben soha nem volt hiány menyecske értelmiségiekből, akik pazar fizetésekért cserébe eladták a békét.
Vajon a The Washington Post valaha is őszintén megvizsgálja majd, hogy mennyibe került a hivatalos szervek előtt való meghajlás? A Post nagyszerű, mélyreható vizsgálatot folytathatna arról, hogy saját szerkesztőségi oldala és rovatvezetői miért tettek annyi hamis, félrevezető vagy elborult kijelentést az ukrajnai háborúval kapcsolatban. De ne várják, hogy a pokol egyhamar befagyjon.
Jim Bovard a Libertarian Institute vezető munkatársa és a most megjelent, Last Rights: Az amerikai szabadság halála (2023) című könyvének szerzője. Tagja az USA Today munkatársi testületének, és írt többek között a The New York Times, a The Wall Street Journal, a Playboy és a The Washington Post számára is. Cikkeit nyilvánosan elítélte az FBI főnöke, a postaügyi miniszter, a HUD minisztere, a DEA, a FEMA, az EEOC és számos szövetségi ügynökség vezetője.Forrás:
