Emmanuel Todd Magyarországon az USA előre látható bukását jósolja (Tallián Hedvig cikkajánlója)

Eredeti cikk:

In Hungary, Emmanuel Todd foresees the highly foreseeable doom of USA, Strategic Culture Foundation, Bruna Frascolla, 2025. április 25.

Az Egyesült Államok lesz az első nyugati nagyhatalom, amely gazdasági és nihilista válságának mélységéből fakadóan összeomlik.

A francia demográfus, Emmanuel Todd azzal vált híressé, hogy már az 1970-es években megjósolta a Szovjetunió összeomlását. Jóslatának kulcsa a demográfia volt: az alacsony születési arány és a magas csecsemőhalandóság az összeomlás jelei voltak. Tavaly visszatért az irodalmi reflektorfénybe egy könyvvel, amelyben ugyanazokat a kritériumokat alkalmazva

megjósolta az Egyesült Államok összeomlását és Oroszország felemelkedését.

Ebben a hónapban, április 8-án Budapesten járt, hogy részt vegyen az „Eötvös József előadások” című rendezvényen. Ezen az alkalmon visszatért szokásos témájához, és olyan kérdéseket vetett fel, amelyek könyve megjelenése után merültek fel, például Trump megválasztását és Európa reakcióját az Ukrajna ad infinitum támogatásának elutasítására. Az előadás tartalmáról egy magyar honlap, a „Pesti Srácok” számolt be, és a szerkesztő kedvesen elküldte nekem a fordítását. Úgy tűnik, hogy a magyar médián kívül a demográfus előadása nem keltett figyelmet. A Soros-párti baloldali aktivisták lezárták a hidat, és megakadályozták Gulyás Gergely miniszter részvételét.

Todd diagnózisai és jóslatai

Emmanuel Todd a szokásos adatokat hozta fel, amelyek közül érdemes kiemelni:

Oroszországban alacsonyabb a csecsemőhalandóság, mint az Egyesült Államokban; Oroszországban szilárd családi struktúrák vannak, míg az Egyesült Államokban ezek felbomlanak; az Egyesült Államokban hanyatlik az ipar, az oktatás minősége és a műszaki fejlődés.

Így, bár Oroszország GDP-növekedése nem nagy, az a tény, hogy a gyerekek nem halnak meg és a fiatalok mérnöknek tanulnak, ígéretes jövőt vetít előre.

Az Egyesült Államokban az eliteket megtéveszti a diákok száma, és figyelmen kívül hagyják az oktatás minőségének kérdését.

Emmanuel Todd másik szokásos témája a nihilizmus, amely szerinte az Egyesült Államokat azóta uralja, hogy az ország felhagyott a puritánizmus irányvonalával. Szerinte az Egyesült Államok nihilizmusa, amely a protestantizmus hanyatlásával jelent meg, sok háborúhoz vezetett. Egy másik következménye a nemi ideológia, amely Todd szerint a valóság és a realizmus megsemmisítésére irányul.

Todd szerint Trump megválasztása a háborút vesztett emberek körében gyakori forradalmi mintát követ.

Trump megválasztása a nép által érzékelt dekadencia kétségbeesett válasza.

Az Egyesült Államok összeomlása máris szakításhoz vezetett az Egyesült Államok és Európa között. Todd szerint azonban az európai országok előnyben vannak az Egyesült Államokkal szemben, mivel többé-kevésbé tudatában vannak nemzetállamiságuknak. Magyarország ebben a tekintetben jobb helyzetben van, mint Franciaország, de Franciaországnak lehetetlen teljesen kitörölnie több évszázados történelmét.

Az Egyesült Államok lesz az első nyugati nagyhatalom, amely összeomlik, gazdasági és nihilista válságának mértéke miatt.

És csak Németország rendelkezik a katonai és ipari kapacitással, hogy háborút indítson Oroszország ellen. Franciaország és Anglia, bármennyire is dicsekednek, nem rendelkeznek ehhez szükséges katonai és ipari kapacitással. Németország nemcsak hogy rendelkezik ilyen képességekkel, de rossz döntések meghozatalában is gazdag múltra tekint vissza.

Mivel Oroszországnak nincs szándéka betörni Európába, és csak Ukrajna területét akarja, a háború Oroszországgal a németek újabb rossz döntése lenne.

Megjegyzések

Episztemológiai szempontból Todd jóslatának érdekes vonása, hogy erkölcsi semlegességében az emberi élet szaporodását önmagában kívánatosnak tartja a hatalmon lévők számára. Ha mindenki hinne Todd jóslatában, a világon nem lenne egyetlen malthusiánus sem. Vagy más szavakkal, ha Todd előzetesen humanista lett volna, ahelyett, hogy egyszerűen csak a demográfiai trendek megfigyelője, és aggódott volna az emberi élet értékvesztése miatt, akkor még a Szovjetunió teljes erejében is ilyen következtetésekre juthatott volna. Hiszen olyan művek, mint a The Population Bomb (1968) és a Limits to Growth (1972), amelyek a demográfiai növekedést és az ipari fejlődést önmagukban problémának tekintették, a nyugati világ bibliájaként fogadták. Kezdetben a harmadik világ országainak születési arányának szabályozásáról volt szó (például Kína egygyermekes politikájáról, India szükségállapotáról és az USAID által Brazíliában végzett kísérleti fogamzásgátló szerek terjesztéséről). A malthusi szervezetek azonban a gazdag Nyugaton is nagy befolyással bírnak. Gondoljunk csak a „klíma-szorongásra”, amely miatt a fiatal európaiak úgy gondolják, hogy nem lehet gyermekük, mert a világ véget fog érni. (Egyébként, vajon Németország képes lesz-e szénalapú energiával szembeszállni Oroszországgal, most, hogy már nem használ atomenergiát?) Ráadásul a mai napig Japánt és Dél-Koreát, amelyek súlyos demográfiai problémákkal küzdenek, gazdasági sikertörténetként mutatják be.

Az oktatás hanyatlása valószínűleg elsősorban a spekulatív tőke társadalmi érdekek feletti dominanciájának tudható be. Igaz, hogy az Egyesült Államoknak a jó oktatással ellentétes haszonelvűségre visszavezethető történelme van. Brazília azonban, mint az Egyesült Államok hátsó udvara, azt mutatja, hogy jelentős gazdasági probléma áll fenn: itt a magánpiac létrehozása érdekében rontották az állami oktatást. Különösen a felsőoktatásunkat elárasztottak a nagyon rossz minőségű egyetemek, amelyek nagy pénzügyi csoportokhoz tartoznak, és állami támogatásban részesülnek.

Ha az oktatás csupán ürügy a spekulánsok zsebének megtömésére, akkor nem csoda, hogy az ország humán tőkéje csökken, és nincs jelentős előrelépés a mérnöki tudományokban.

Ugyanez történik az egészségügyben is. Itt, Brazíliában, bár van állami egészségügyi rendszer, a kormány most egy Obamacare létrehozásáról beszél, amely a pénzügyi tőke javára a közegészségügyi forrásokat a magán egészségbiztosításokhoz irányítaná. Az Egyesült Államokban Luigi Mangione támadása egy egészségügyi vállalat vezérigazgatója ellen újra felhívta a világ figyelmét arra, hogy

a világ leggazdagabb országa milyen rossz egészségügyi ellátást biztosít lakosságának.

A „kétségbeesésből fakadó halálesetek” (amelyek magukban foglalják az öngyilkosságokat és a túladagolásokat) máris csökkenésbe fordították az átlagos élettartamot az Egyesült Államokban, de a gyógyászati ellátáshoz való hozzáférés teljes hiánya is fontos tényező, amelyet figyelembe kell venni. Nem csak a szegény országok szegényei halnak meg az orvosi ellátáshoz való hozzáférés hiánya miatt:

az Egyesült Államokban a középosztály is meg van fosztva az ellátástól, mert egy vezérigazgató úgy döntött, hogy mesterséges intelligenciát vet be a kérelmek elutasítására, hogy növelje profitját, és ebben a kormányok is közreműködnek, amelyeknek kampányait ő finanszírozta.

Az egészségügyi ellátással kapcsolatban ne feledjük el, hogy az Egyesült Államokban a szülés pénzbe kerül, míg az abortusz – gyakran a kilencedik hónapig – elidegeníthetetlen emberi jogként értelmezik, amely a magzati szövetekben érdekelt intézmények „jótékonyságán” alapul. 

(Nagyon makabrikus ország ez, amely manicheus antikommunistákat csábít.) A Legfelsőbb Bíróság álláspontjának megváltozásával Jeff Bezos elkezdte finanszírozni azoknak a munkavállalóknak az utazását, akik abortuszt akartak – anélkül, hogy nyilvánosan kérdőre vonták volna a szülő nőkkel szembeni álláspontját. 

Tekintettel az Egyesült Államokban régóta fennálló gyilkos hajlamra, meglepő, hogy Todd egykor azt gondolta, hogy az Egyesült Államoknak tartósabb jövője lesz.

Végül érdemes megemlíteni a spirituális kérdést is. Nem gondolom, hogy a relativizmus eltérés lenne a reformációtól, hanem inkább annak elkerülhetetlen következménye. Amikor Róma és Konstantinápoly szétváltak, mindkét fél kifejezte, hogy nem értetnek egyet abban, mi az igazság, azonban nem az igazság természetéről volt szó.

A reformáció valami sokkal mélyebbről szólt: arról, hogy minden ember szabadon értelmezheti a Bibliát, ahogy akarja.

Nem arról van szó, hogy nem értünk egyet azzal, hogy mi az igazság, hanem arról, hogy mi az igazság természete. Az igazságot már nem lehet nyilvános és objektív módon megállapítani, hanem magánjellegű és szubjektív módon kell keresni.

A reformáció volt a relativizmusnak és a valóság elleni lázadásnak az anyja.

És ha már nincsenek nyilvános és objektív kritériumok a teológia ésszerű megvitatására, akkor a szekták erőből fakadó okokból növekednek, legyen az pénz, politikai machiavellizmus vagy a vezető karizmája.

Ugyanez történt a tudományban is: a transzkultúra nagyon jól finanszírozott volt, és uralta a tudományos életet, mielőtt átterjedt a politikára.

És még ez a kultusz sem volt ellentéte a protestantizmusnak, hanem a liberális ágának egy továbbfejlesztése, amint azt már a „Végül is, hogyan lett egy puritán nemzet transzvesztiták bálványozójává?” című cikkemben is bemutattam az SCF számára.

Eredeti cikk: Strategic Culture Foundation