És mégis… A Magyarok Világszövetségének (szenvedés)története a Fidesz-uralom alatt
- dombi52
- 1 órával ezelőtt
- 19 perc olvasás
Tisztelt Tisztségviselő Társaim!
Magyar Testvérek!
A Magyarok Világszövetségének Elnöksége 2026. május 15-én, a 633. napon tartott ülésén elfogadta az alábbi dokumentumot, és döntött nyilvánosságra hozataláról. (P. M.)
Előterjesztés:
És mégis…
A Magyarok Világszövetségének (szenvedés)története
a Fidesz-uralom alatt
2000 tavaszán, Orbán Viktor miniszterelnöksége idején tisztújításra készült a világ legnagyobb magyar civil szervezete, az 1938-ban alapított Magyarok Világszövetsége. A leköszönő Csoóri Sándor utódjának megválasztásáért tizenkét nagy nevű jelölt szállt versenybe, közöttük: Boross Péter volt miniszterelnök, Duray Miklós felvidéki magyar politikus, Dr. Hegedűs Loránt református püspök, Szakály Sándor, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum akkori igazgatója, Pongrátz Gergely 1956-os szabadságharcos, dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke, Kurucz Gyula, a Berlini Magyar Ház korábbi igazgatója, Patrubány Miklós, az MVSZ akkori elnökhelyettese, akit Argentínától, Nyugat-Európán keresztül Erdélyig a legtöbben támogattak.
Az elnöki tisztségért zajlott vetélkedő végül Boross Péter – akit nyíltan támogatott Magyarország akkori, és a minapig négy egymást követő cikluson át miniszterelnöke, Orbán Viktor –, illetve Patrubány Miklós között négyfordulós választás során dőlt el, az utóbbi javára. Ezt a „vereséget” Orbán Viktor sohasem tudta elfogadni, és bosszút esküdött.
Költségvetés
Ennek első lépéseként 2000. decemberében, a 2001. és 2002. év összevont költségvetési vitája keretében egy teljesen törvénytelen, házszabályba ütköző eljárással, puccsszerűen lenullázták az MVSZ szerzett jogát, az addigi évi 250 millió forintos költségvetési előirányzatát. A félmilliárd forintos összeg az Illyés Alapítványhoz került, de a legnagyobb haszonélvezője a Rákóczi Szövetség lett. A következő 25 év alatt, máig tartóan, a Magyarok Világszövetsége egyetlen fillér állami járandóságot sem kapott, sem költségvetési, sem más állami forrásból. Már 2001. januárjában el kellett bocsátani az MVSZ Hivatalának (amely egy kisebb minisztérium méretű volt) minden alkalmazottját. A továbbiakban a megnövekedett hivatali teendőket, éveken keresztül az MVSZ elnöke egyetlen fizetett alkalmazott nélkül, egymaga, fizetés és tiszteletdíj nélkül, olykor néhány lelkes önkéntes segítségével látta el.
De ez idő alatt az egyéni adakozók is háromszor meg kellett fontolják, hogy támogatják-e a Magyarok Világszövetségét, mert, aki nagyobb összegű, pár százezres, uram bocsá’ milliós összeget adományozott, annak számolnia kellett a pártállam megtorlásával.
Bíróság, ügyészség, rendőrség
Mint kiderült, ez volt a legkisebb rossz, amit a Magyarok Világszövetségével szemben elkövettek. Következett a több mint két évtizeden át tartó jogi meghurcoltatás. Patrubány Miklós elnöksége idején eddig több mint 1040 (ezernegyven) bírósági tárgyalási napnak volt alanya!!! Ebbe nincsenek beleszámítva a rendőrségi és ügyészségi kihallgatási napok!!! Túlélte. Ő is, és a Magyarok Világszövetsége is.
Nyilvánosság
Az igazi csapást azonban az MVSZ-nek és Patrubány Miklós-nak a nyilvánosságból való teljes kirekesztése jelentette. A 2004-es népszavazás óta az MVSZ elnöke sohasem szerepelt a közszolgálati médiában! Sem az elektronikus, sem az írott sajtóban. Még olyankor sem, amikor évről-évre, az általa kezdeményezett, megvívott és győzelemre vitt 2004. december 5-i népszavazásról volt szó. (Furán hangozhat, de így van: a népszavazás érvényes volt és eredményes, hiszen győztek az igenek. Csak számuk nem volt elegendő ahhoz, hogy a győzelem ügydöntő erejű legyen, és törvényalkotásra kötelezze az Országgyűlést. A politikum – népszavazási legitimitással – meghozhatta volna a népszavazás győztes igenjeivel támogatott kettős állampolgársági törvényt. Nem tette!)
Felnőhetett tehát egy teljes magyar nemzedék, akik a Magyarok Világszövetsége elnökének a nevét sem hallották.
Az MVSZ felszámolására tett közvetlen kísérletek
„Kommunikációs panelek” a Magyarok Világszövetségéről
2000. decemberében, az MVSZ költségvetésének puccsszerű lenullázását követő napokban „kilométernyi” telefaxos tiltakozások érkeztek a világ öt földrészéről a külügyminisztériumba. Elérkezettnek érezte az időt a kormányzat az MVSZ lejáratására. El is készült egy kétoldalas anyag előre gyártott mondatokkal a Magyarok Világszövetségéről, amelyek egytől-egyig hátrányos negatív fényben tüntették fel az MVSZ-t, ennek a gondolatnak a jegyében: „A Magyarok Világszövetsége sohasem volt a jelenleginél alkalmatlanabb feladatának ellátására.” Ezeket a kommunikációs paneleket a külügyminisztérium Németh Zsolt vezette államtitkársága elküldte Magyarország valamennyi nagykövetének, azzal a meghagyással, hogy valahányszor a Magyarok Világszövetsége szóba kerül, ezeket a botrányos mondatokat mondják a magyarság világméretű összefogására hivatott szervezetről. Ez lett számos magyar nagykövet újévi „üdvözlete” az adott országban élő magyar közösségek számára. Az, aki egy kicsit is ért a kommunikációhoz, tudja, hogy egy ilyen húzás valóságos kommunikációs atombomba, amelyet a Fidesz által vezetett magyar állam az MVSZ ellen bedobott.
A NYEOMSZSZ megalakítása
1999. és 2001. között nyugat-európai magyar közösségi vezetők három konferenciát rendeztek Langen-i találkozók néven, amelyek során közös gondjaikról egyeztettek, és anyagi, valamint szellemi segítséget kértek a magyar államtól intézményeik – Magyar Házak, hétvégi iskolák, egyházak – fenntartására. Elhatározták, hogy szervezkedésüket, tevékenységüket egyértelműen a Magyarok Világszövetsége keretében bonyolítják le. Míg az 1999. és a 2000. évi találkozó valóban a németországi Langen-ben zajlott, a 2001. évire Stockholmban került sor, Németh Zsolt külügyi államtitkár jelenlétében. Ezen elhatározták, hogy Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) név alatt intézményesülnek. Természetesen a Magyarok Világszövetsége keretében. Erről – miként az előző két alkalommal – itt is határozat született. Ám – láss csodát – ez utóbbi „apróság” a sajtónak átadott beszámolóból kimaradt. És a NYEOMSZSZ azóta sem lépett kapcsolatba a Magyarok Világszövetségével, a magyar állami pénzeket pedig azóta is kapja, míg az MVSZ azóta egy fillért sem. Ez tehát egyértelműen csalással létrehozott intézmény, amelynek a magyar jog szerint nincs létjogosultsága.
Az MVSZ törvénytelen kirekesztése a MÁÉRT-ból
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) is a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére jött létre. Előzménye 1995-ig nyúlik vissza, amikor az MVSZ tanácskozást szervezett a Magyar Kormány, az MVSZ, az Országgyűlésben képviselt pártok, valamint a külhoni magyar politikai érdekképviseletek részére. Neve Magyar-Magyar Csúcs lett. A második Magyar-Magyar Csúcs 1996. júliusában Budapesten egy nyíltan autonómia-követelő felhívással zárult. Románia akkori washingtoni nagykövete fellázította a „veszélyes magyar irredentizmus” ellen az amerikai kongresszust. Ettől a Horn kormány úgy megijedt, hogy soha többé nem hívta össze a Magyar-Magyar Csúcs-ot.
1998-ban, az első Orbán-kormány megalakulása után, az MVSZ késztetésére az Országgyűlés határozatot fogadott el, amellyel a korábban Magyar-Magyar Csúcs néven informálisan működő intézményt MÁÉRT név alatt újra életre hívta, a fent megnevezett alapítókkal. Közöttük a Magyar Kormány mellett társalapítóként fő helyen a Magyarok Világszövetsége. Működött is az intézmény Patrubány Miklósnak az MVSZ elnökévé történt megválasztásáig. Ezt követően a MÁÉRT ülését szervező Határon Túli Magyarok Hivatala „elfelejtette” az MVSZ elnökét meghívni a következő ülésre. Az MVSZ tiltakozása nyomán a legközelebbi ülésre, nem az MVSZ-t, hanem annak egy résztestületét, az MVSZ Nyugati Régióját hívták meg. A meghívót nem az MVSZ székházába, hanem Párizsba, az ott élő régió-elnöknek küldték…
A december 5-i népszavazást megelőzően, novemberben ülésezett a MÁÉRT. A jelenlévők leszavazták a Gyurcsány-kormányt, és arra hívták a világ magyarságát, hogy szavazzanak a Gyurcsány-kormánnyal szemben, az IGEN-ekre. Ennek eredményeként a Gyurcsány-kormány soha többé nem hívta össze a MÁÉRT ülését. 2010. után a kétharmados Orbán kormány ismét életbe léptette a MÁÉRT-ot. Ám a Magyarok Világszövetségét soha többé nem hívták meg annak üléseire.
Megállapítható, hogy az MVSZ-nek a MÁÉRT-ból való kirekesztése teljesen törvénytelen volt. Hiszen arra nem is volt jogszerűen mód, hogy egy alapító tagot kizárjanak, és ilyen határozat soha nem is született. Sem az Országgyűlés, sem a Kormány, sem a MÁÉRT Közgyűlése keretében. A fideszes jogtiprásnak véget kell vetni, az MVSZ eredendő jogállásának érvényesítésével.
A Diaszpóra Tanács és a Bethlen Gábor Alap
E két intézményt a kétharmados Orbán kormány hívta életre, és mindkettőt Semjén Zsolt irányítása alá helyezte. Az elsőt sajnálatosan idegen megnevezéssel. Ez a nyugati magyarság irányítását szolgálta. Nagy segítség lett ez elsősorban a tengeren túli magyar szervezetek számára, hiszen azok vezetői így évente legalább egyszer, de általában többször ingyen hazautazhattak Magyarországra. Amit a költségvetési jogos járandóságától megfosztott Magyarok Világszövetsége semmiképpen nem biztosíthatott. De az Orbán‒Semjén páros nem érte be ennyivel. Sorra jelentkeztek a külhoni magyar szervezeti vezetők a Magyarok Világszövetségénél. Jöttünk, hogy utoljára befizessük a tagdíjat – mondták. Előbb a dél-afrikai, majd a kanadai, majd az ausztráliai, majd a dél-amerikai. Arra a kérdésre, hogy miért jönnek utoljára, egyazon válasz érkezett. Voltunk a Diaszpóra Tanács ülésén, ahol megmondták, hogy szakítsunk meg minden kapcsolatot a Magyarok Világszövetségével, mert különben nem fizetik ki többé budapesti utazásainkat, és egyesületeinktől is megvonják a támogatást.
A folyamat nem állt meg a nyugati szórványban élő közösségeknél. Következtek a kárpát-medenceiek, majd végül a magyarországi tagszervezetek. Emlékezetes eset volt az, amikor Berényi József felvidéki magyar vezető titokban találkozott Patrubány Miklóssal és lelkére kötötte, hogy erről senkinek ne szóljon, mert, ha találkozásuk Orbán Viktor tudomására jut, akkor elesnek minden támogatástól…
A Bethlen Gábor Alaphoz az MVSZ is nyújtott be pályázatokat. Ezeket azonban kivétel nélkül elutasították.
A magyar államnak a Magyarok Világszövetsége megsemmisítésére irányuló lépéseinek sorolása hosszan folytatható. De álljunk meg itt, és foglaljuk össze.
Összefoglaló a számos „Magyarok Világszövetségéről”
A másfél évtizedes kétharmados többségű Fidesz uralom alatt számos „Magyarok Világszövetségét” hoztak létre. Valamennyit azért hozták létre, hogy kiszervezzék a Magyarok Világszövetségéből az annak korábban hatáskörébe tartozó tevékenységeket, és pénzeljék e szervezeteket, saját dicsőségükre. Jutott belőlünk egy-egy minden fontos állami vezetőnek. Vegyük sorra.
Orbán Viktor miniszterelnöké lett a már ismertetett MÁÉRT.
Kövér László országgyűlési elnöké lett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), amely legalább évente egyszer ülésezett. Ebben az elcsatolt területek magyar nemzeti közösségeinek parlamenti képviselői jutottak szerephez.
Áder János köztársasági elnök, majd Schmitt Pál, majd Sulyok Tamás részére megalapították a Magyarország Barátai Alapítványt (Friends of Hungary), amelyben külföldön élő jeles magyar és magyar származású emberek (tudósok, művészek, vállalkozók, sportolók) kerültek a magyar állammal intézményes kapcsolatba.
Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes számára jutott a már említett Diaszpóra Tanács és a mintegy évi 100 milliárd forintnyi juttatást kihelyező Bethlen Gábor Alap.
Németh Zsolt államtitkárnak meglett a fent részletezett körülmények között a NYEOMSZSZ, amely később bővült a LAMOSZSZ-al (Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségével)
Potápi Árpád államtitkár vezetésével, majd halála után utóda, Nacsa Lőrinc irányításával a nemzetpolitikai államtitkárság, amely megpróbálta összefogni, és a kormány irányítása alatt működtetni a burjánzással megszaporított és széttagolt „Magyarok Világszövetségét”.
És mégis él, és működik a Magyarok Világszövetsége
Az Orbán-rendszer által első számú közellenségként kezelt Magyarok Világszövetsége a fent leírtak ellenére él és működik. És nem is akárhogyan. Említsünk meg egy rövid szemelvényt elévülhetetlen érdemeiből.
A Magyarok Világkongresszusának működtetése
A Magyarok Világkongresszusát 1929-ben hívták életre eleink. Létrejötte egyértelműen Trianon következménye. A Magyarok Világkongresszusa azért jött létre, hogy miként a Zsidó Világkongresszus is tette a zsidó néppel, megtestesítse a sok országba szakítottan élő egyetemes magyar nemzetet. Ennek második ülése, a Magyarok II. Világkongresszusa hívta életre 1938-ban – saját, állandóan működő ügyvivő testületeként – a Magyarok Világszövetségét, amely 2000-ig, Patrubány Miklós megválasztásáig folyamatosan állami juttatásból működött. Utolsó, ilyen, állami pénzzel összehívott Világkongresszus az V. volt, és 2000. májusában zajlott. Erre a Magyarok Világszövetségének az évi költségvetéséből 100 millió forintot fordítottunk.
A minden állami jogos juttatásától megfosztott Magyarok Világszövetsége a Magyarok Világkongresszusának szervezésére sem kapott egyetlen fillér állami juttatást sem. Ennek ellenére megtartották a következő 6 Világkongresszust. 2004-ban a Magyarok VI. Világkongresszusát A Magyarság és a Kelet címmel, amelynek ajánlásait a Magyarok Kormány 8 évvel később Keleti nyitás címmel tette kormányprogrammá; 2008-ban a Magyarok VII. Világkongresszusát A Fordulat címmel, amely ráirányította a figyelmet a 2006-os balatonöszödi országkáromlás utáni Magyarország mély erkölcsi válságára és előkészítette a 2010-ben bekövetkezett nemzeti fordulatot; 2012-ben a Magyarok VIII. Világkongresszusát Jövő a Szent Korona jegyében címmel, amely megalkotta a Magyar Nemzet új meghatározását; 2016-ban a Magyarok IX. Világkongresszusát, ugyancsak Jövő a Szent Korona jegyében címmel, amely felajánlotta Európa és minden keresztény állam részére a Szent Korona Országát, mint követendő állammodellt, és kimondta Trianon tarthatatlanságát; 2021-ben a Magyarok X. Világkongresszusát A Szent Korona erejével címmel, amely meghirdette a harcot a COVID-fasizmus ellen; valamint 2024-ben a Magyarok XI. Világkongresszusát Szkítákkal a Sötétség ellen, amely jelentősebbnek bizonyult az összes eddigi Világkongresszusnál, hiszen cáfolhatatlanul bebizonyította, hogy mi, magyarok a világ első civilizációjának, a szkíta civilizációnak a nyelvét beszéljük, és ezzel egy teljesen új korszakot nyitott magyar nemzetünk életében. Ez utóbbinak Záró-nyilatkozata mellékelve.
E hat Világkongresszus megszervezéséhez az előzmények és a fentiek figyelembe vételével a Magyar Államnak legkevesebb 6 x 100 millió forintot kellett volna juttatnia.
A külhoni magyarok magyar állampolgárságának kivívása
A külhoni magyarok magyar állampolgársága visszaadásának szükségességét a Magyarok IV. Világkongresszusa mondta ki 1996-ban. A Magyarok Világszövetsége ezt első számú programjává tette, és másfél évtizedes harc árán kivívta. Ebben a folyamatban a gondolatot egy emberként elutasító magyar pártokkal vívott küzdelmében bemutatta a politikai érdekérvényesítés teljes, békés eszköztárát az elméleti munkától, a lobbizáson át, a népszavazásig. 2004. december 5. ennek a folyamatnak csupán egy – de legfontosabb – stációja volt.
Ez a népszavazás kirívóan egyenlőtlen feltételek mellett zajlott: teljes kormányzati ellenszélben,a Fidesz látszat-támogatásával, a csalások özönében, kezdeményezőnek elméletileg járó, de gyakorlatban egyetlen fillér állami hozzájárulás nélkül. Patrubány Miklós a népszavazás kezdeményezője és első számú megvívója könyvet írt e csalásokról – Gyújtatlan gyulladjék címmel – amelyben részletezte a csalások válfajait és bebizonyította, hogy a népszavazás tulajdonképpen nem csak érvényes és eredményes volt, hanem ügydöntő erejű. De hiába rendelte el a Legfelsőbb Bíróság 1100-nál több szavazókörben az eredmény újbóli megállapítását, az akkori törvény lehetővé tette, hogy ehhez ne kelljen újraszámolni a szavazatokat!!!???
A kétharmados Fidesz-uralom 2010-ben sem hozta volna meg a magyar állampolgárság egyszerűsített visszaadását lehetővé tevő törvényt, ha nem lógott volna a levegőben 2007. óta a Magyarok Világszövetségének második, az elsővel azonos kérdéssel indított népszavazási kezdeményezése, amelyet a Magyar Állam csupán az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés csak bűnös összejátszásával, és a legsúlyosabb alkotmánysértéssel tudott három éven keresztül szabotálni, mindaddig, amíg 2010-ben öt országgyűlési képviselő egyéni kezdeményezése alapján a kétharmados Országgyűlés azt törvénybe nem foglalta.
A Magyar Nemzet új meghatározásának kidolgozása és elfogadása
A Magyar Nemzet meghatározása a Magyarok Világszövetsége 88 éves történetének legjelentősebb elméleti munkája, amelyet 2010-2012 között több mint egy éves munkával, 36 kiváló magyar tudós együttmunkálkodásával alkotott meg, és tett világkongresszusi legitimitással a magyar nemzet egyik alapdokumentumává. Az ezt követő Világkongresszusok egytől-egyig tárgysorozatukra vették e meghatározást, minden elemében érvényben hagyták és itt-ott apró részletekkel kiegészítették. Abban a globális világban, amely nem csak a nemzetállamokat kívánja felszámolni, hanem magukat a nemzeteket is, ez az elméleti munka a magyar nemzet megmaradásának első számú elméleti fogódzójává vált. Középpontjában a sok ezer éves magyar nemzet legnagyobb közös alkotása, a Szent Korona Országa áll.
A közbéke érdekében című dokumentum kidolgozása, elfogadása
Néhai nagyérdemű tisztségviselőnk, Botos László kezdeményezésére, az MVSZ Elnöksége kidolgozta, elfogadta és számos nyelvre – közöttük a világnyelvek és valamennyi utódállam nyelve – lefordította e dokumentumot. Ebben két jeles cseh értelmiségi, Jan Palacki és Rudolf Kucera tálalásában bemutatja a világ legtökéletesebb állami berendezkedését, a Szent Korona Országát, és teljességgel megcáfolja azt a rágalmat, amelynek alapján Trianonban elkövették a magyarság és állama elleni nemzetgyilkossági kísérletet, t.i., hogy Magyarország a népek börtöne lett volna. A Versailles-ban a Nagy Trianon palota előtt június 4-én kihirdetett dokumentum elsősorban a magyar civil diplomácia eszköze akart lenni, de kiderült, hogy a Magyar Állam is nemzetpolitikájának alapeszközévé teheti. Magyar változata mellékelve.
A súlyosan alkotmánysértő egyesületi törvény hatályon kívül helyeztetése
Patrubány Miklósnak az MVSZ elnökévé történt megválasztása után a Legfőbb Ügyészség perbe fogta a Magyarok Világszövetségét, és egy olyan mulasztás alapján, amelyet a szervezet évekkel korábban, elődje, Csoóri Sándor elnöklete alatt követett el, kérte annak a Küldöttgyűlésnek a megsemmisítését, amely Patrubány Miklóst elnökké választotta. E képtelenség miatt az MVSZ az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve az egyesületi törvény azon rendelkezéseinek megsemmisítését, amelyek az ügyészégnek időben és tartalomban korlátlan beavatkozást tettek lehetővé az alapvető emberi jogok egyike, az egyesülési jog szerint létrejövő egyesületek életébe.
Az alkotmánybírósági eljárás egy évtizedig tartott (2000-től 2010-ig), és az MVSZ teljes győzelmével végződött. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az MVSZ által kifogásolt törvényi bekezdéseket, és új törvény elfogadására kötelezte az Országgyűlést. Ennek eredményeként az ügyészségnek is immár csak annyi idő áll rendelkezésére bármely egyesületi határozat megsemmisítésének indítványozására, mint az egyesület bármely tagjának, vagyis csupán 30 nap. A Magyarok Világszövetsége jogi küzdelmének ma 60 ezer magyarországi civil szervezet a haszonélvezője.
Harc a Benes dekrétumok ellen
Akkor, amikor még Magyarország nem volt az EU tagja, és nem voltak magyar képviselők az Európai Parlamentben, 2001-2002 között, a Magyarok Világszövetsége két éves megfeszített harcot folytatott Brüsszelben és Strasbourgban a Csehországban és Szlovákiában hatályban tartott Benes dekrétumok ellen. Ebben a folyamatban „harci alakzatba” állítottunk egy belgiumi emberi jogi szervezetet, a Comité pour les Droits de l’Homme en Europe Centrale-t, az MVSZ Belgiumi Országos Tanácsát, és az MVSZ Felvidéki Országos Tanácsát. Az Európai Parlamentben nyilvános meghallgatáson, nemzetközi sajtótájékoztatón, szemináriumon, és a szlovák féllel folytatott nyilvános vitanapon bizonyítottuk a Benes dekrétumok tarthatatlanságát. E folyamatnak egyik tetőzése volt a felvidéki Kéménden megtartott nemzetközi sajtótájékoztató, amelyen megjelent számos nem magyar európai parlamenti képviselő, és a nyugat-európai sajtó, és hírül adták e tarthatatlan dekrétumok tovább élésének hírét. A másik csúcspont az angol, német, francia és olasz nyelvű írásokat tartalmazó Benes Decrees Taking Victims in 2002 című fehér könyv kiadása. E könyvet eljuttattuk valamennyi európai parlamenti képviselőnek. Ez a könyv a legteljesebb foglalata mindazoknak a törvényeknek, kormányrendeleteknek, miniszteri rendeleteknek, amelyekkel Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket sújtották, és ma is sújtják. Mindeközben a Magyar Állam kisujját sem mozdította a hitleri törvényeknél semmivel sem különb dekrétumok hatályon kívül helyezéséért.
A közösségi jogok becikkelyezése az Európai Alkotmány-tervezetbe, és a Minority SafePack
2003. június 21-én Szalonikiben ülésezett az Európai Unió csúcsértekezlete, amelyen Franciaország korábbi államelnöke Valéry Giscard d’Estaing, aki egyben az Európai Konvent, azaz az európai alkotmányozó ülés elnöke is volt, előterjesztette az Európai Unió Alkotmány-tervezetét. Ezen az értekezleten Franciaország akkor hivatalban lévő elnöke, Jaques Chirac bejelentette, hogy országa támogatná az Alkotmány-tervezetnek kibővítését a nemzeti kisebbségek kollektív jogaival. A hazatérő magyar miniszterelnök összehívta az Országgyűlés Európai Uniós Nagybizottságát, amely sajnálattal megállapította, hogy nincs „a fiókban” egyetlen ilyen magyar előterjesztés sem, és ezzel az egész politikum ad acta tette az ügyet, majd elmentek nyári szabadságra. Nem így a Magyarok Világszövetsége, amely összehívta legfelkészültebb tagjait, és két hét alatt elkészítette, a létező európai alkotmánytervezetbe becikkelyezte a kisebbségi létet élhetővé tevő önkormányzat/önrendelkezés három lehetséges formáját: a személyi elvű kulturális autonómiát, a különleges státusú települések jogállását és a területi önkormányzatot. Tettük mindezt négy nyelven: magyarul, angolul, franciául és németül. A dokumentumot 2003. július 14-én, Franciaország állami ünnepén a Patrubány Miklós vezette küldöttség átadta a francia államelnök megbízottjának, a belügyminiszternek. (Végül az európai alkotmány-tervezet megbukott a hollandiai és franciaországi népszavazáson.)
Amikor az RMDSZ és más európai civil szervezetek Európai Uniós polgári kezdeményezése, a Minority Safepack sikeres aláírásgyűjtéssel zárult, 2019-ben a Magyarok Világszövetsége kidolgozott egy teljes előterjesztést a nemzeti kisebbségben élő nemzeti közösségek európai uniós jogrendjének kialakítására. Ebben a meglévő európai uniós szabályzatokat is figyelembe véve, rendszerbe foglalta a kisebbségi nemzeti közösségek önkormányzati jogait, azok három fent említett alakját. A négynyelvű dokumentumot eljuttattuk az Európai Bizottság minden egyes tagjának. Az EB nem tárgyalta e dokumentumot, de az a Magyar Kormánynak és a magyar nemzeti közösségeknek rendelkezésére áll.
A Székely Nemzeti Tanács életre hívása
A Magyarok Világszövetségének vezetősége 2003. februárjában elhatározta, hogy életre hívja Székelyföldön azt a szervezetet, amelynek legfőbb feladatává a székely nép autonómiájának a kivívását teszi. Gondos előkészítés után 2003. júniusában kéthetes székelyföldi fórumsorozat keretében ismertettük elképzeléseinket Székelyföld minden városában. A körút június 21-én Csíkszeredában, a Quo vadis Székelyföld konferenciával végződött, amely hitet tett Székelyföld autonómiája mellett, és elhatározta a Székely Nemzeti Tanács életre hívását. Ugyanez az értekezlet kezdeményezte, hogy Székelyföld minden települése jelölje meg rovásírással a település nevét, ezzel együtt valósítsa meg a Székelyföld területi megjelenítését. Ez a mozgalom terjedt át később Magyarországra és a többi elcsatolt területre is.
A Székely Nemzeti Tanács 2003. októberében alakult meg. Vezetőit elvittük Brüsszelbe, és bemutattuk Őket az Európai Parlamentben, megteremtve számukra a munkájuk segítő nemzetközi politikai kapcsolatokat.
1956: Szabadság – Tisztesség – Méltóság avagy Egy üdvtörténeti jelentőségű esemény
Rácz Sándornak, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökének tevőleges részvételével, aki 2003. augusztus 18. óta a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke volt 2006. október 15-én Rendkívüli, Ünnepi Küldöttgyűlést tartott a Magyarok Világszövetsége 1956 50. évfordulójának emlékére. A Küldöttgyűlés Rácz Sándor és Patrubány Miklós előterjesztésében elfogadta 1956 tömör, háromszavas foglalatát: Szabadság – Tisztesség – Méltóság. E három fogalom tökéletesen összefoglalja e forradalom és szabadságharc lényegét, és szemléletesen alátámasztja Hannah Arendt azon kijelentését, mely szerint a magyar forradalom messze fölülmúlta az 1789-es francia forradalom jelentőségét. Ez utóbbi hármas jelszavának (Szabadság – Egyenlőség –Testvériség; Liberté – Égelité – Fraternité) hamis voltát a történelem azóta érzékletesen bebizonyította.
Ugyanezen Küldöttgyűlésen Dr. Hegedűs Loránt református püspök, az MVSZ Védnöki Testületének tagja, aki maga is résztevője volt 1956-nak, egy rá jellemző brilliáns eszmefuttatással összevetette a Magyar Forradalmat az ótestamentumi Tízparancsolat tételeivel, majd az Újtestementum Jézus Urunk hegyi beszédének erkölcsi parancsolataival, és megállapította, hogy a forradalom mindkét összevetésnek tökéletesen megfelelt. Ezek alapján kimondta: 1956 Egy üdvtörténeti jelentőségű esemény.
A Küldöttgyűlés magáévá tette mindkét meghatározást, és nyomatékkal ajánlja minden magyar ember figyelmébe.
Az MVSZ Iustitia Bizottságának tényfeltáró elemzése az 1956-os szovjet katonai intervencióról
Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulója alkalmából ülésező MVSZ Küldöttgyűlés elhatározta, hogy bizottságot hív életre azzal a feladattal, hogy állapítsa meg az 1956-os szovjet katonai intervenció által Magyarországnak okozott károkat. E feladattal az MVSZ Iustitia Bizottságát bízta meg, Bokor Imre néhai honvéd ezredes vezetésével, és 1956 akkor élő leghitelesebb részvevőivel, valamint az MVSZ legkiválóbb nemzetközi jogászaival, gazdasági szakembereivel. Az MVSZ Iustitia Bizottsága fél év alatt kidolgozta, és az MVSZ Elnöksége második olvasatban véglegesítette a tényfeltáró elemzést, amely kimutatta a szovjet katonai intervenció által a Magyar Államnak okozott károkat, amelyek végösszege 55 milliárd USA dollár.
Az elemzést elkészítettük angol fordításban is, és elküldtük a Gyurcsány-kormány idején tisztségben lévő összes legfőbb közjogi méltóságnak, azzal a javaslattal, hogy nyújtsanak be jóvátételi igényt a Szovjetunió utódállamainak. Válasz senkitől nem érkezett. Brüsszelben nemzetközi sajtótájékoztató keretében is ismertettük az anyagot. 2010 után, az Orbán-kormányzat idején is eljuttattuk a teljes tényfeltáró elemzést valamennyi közjogi méltóságnak. Válasz ekkor sem érkezett. A tényfeltáró elemzés ma is érvényes, ma is rendelkezésre áll.
A magyar őstörténet feltárásában, Petőfi Sándor igazságának kutatásában, Trianon igazi okainak megvilágításában, a magyar élet számolatlan vetületének elemzésében, el egészen szociális és demográfiai kérdések ügyében végzett munkánk, javaslataink sora igen hosszú. Reményforrás nagycsaládos program, Magyarságtudományi Füzetek, Nemzeti konzultáció Trianonról, népszavazási aláírásgyűjtés a Szabadság téri szovjet emlékmű elbontásáért és elköltöztetéséért, székelykapuk állítása a három földrészen, a magyar nyelv páratlan voltának ismertetése, orvos-konferencia sorozat a magyar népbetegségek feltárására, Trianon-könyv világnyelvekre lefordítva, Tudománytörténeti kiállítás magyar iskolákba, Cd-lemez az Aradi Vértanúkról, a Nemzetközi Magyar Matematika Verseny támogatása… Ezek mind csupán apró – igaz, jelentős eredményeket is tartalmazó – szemelvényét képezik ténykedésünknek.
Hagyomány – Tudás – Újjászületés
Végül szóljunk a fenti (szenvedés)történet első számú érintettjéről, Patrubány Miklós István Ádámról. Saját bevallása szerint csíki székely, akinek lelke annak a képzelt háromszögnek a súlypontjában van otthon, amelynek sarkai Csíksomlyón, a Szent Anna-tónál és a Nyerges tetőn helyezkednek el: Csíkkozmáson. Itt töltötte gyermekkorát. Született Erdély egyik szász városában, Medgyesen, ahová doktorátussal rendelkező szülei a kommunisták által deportáltan, marhavagonban érkeztek. Minden iskolai tanulmányát német nyelven végezte, ezért e nyelvet anyanyelvi szinten beszéli. Még annak szász változatát is. Számítógép tervező villamosmérnök, 1983-ban az első romániai személyi számítógép tervezője, amelynek Szentkuthy Miklós legjelentősebb regényének címével azonos nevet adott: Prae, amely a maga műfajában a KGST országokban előállított gépek legerősebbje volt. Egyetemi tanár, első osztályú tudományos főkutató. A már említett, anyanyelvi szintű németen kívül előadói szinten beszél angolul, társalgási szinten franciául.
Közéleti szereplését 1973-ban kezdte, amikor harmadéves hallgatóként Kolozsváron megalapította a magyar egyetemistáknak sugárzó vezetékes rádió-műsort, Visszhang néven, amely később egész intézményrendszerré fejlődött, és néhány elemében 53 év múltán, ma is él. A nyolcvanas években a szakmának szentelte életét. A mikroprocesszorok programozásáról írt 700 oldalas könyvét két évtizeden keresztül egyetemi tankönyvként használták román egyetemeken.
A közéletbe 1989. decembere hozta vissza. 23-án, 27. születésnapján Kolozsvár magyar elitje közfelkiáltással az elsőként Kolozsváron létrejövő magyar szervezet (később RMDSZ) elnökévé választotta. Még aznap felkérték, hogy legyen a kolozsvári Nemzeti Megmentési Front magyar tagja, és egyben a Ion Iliescu vezette, 40 tagú országos Nemzeti Megmentési Front tagja, amelyben öten voltak magyarok: Király Károly, Domokos Géza, Tőkés László, Cs. Gyímesi Éva és Patrubány Miklós.
Kolozsváron 1990. januárjában ő vezényelte le a robbánásig feszült helyzetben a három tisztán magyar tannyelvű középiskola, a Báthory István, a Brassai Sámuel és az Apáczai Csere János nevét viselő líceumok létrejöttét. Diplomáciai érzékével, tárgyalóképességével elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy ez a folyamat békésen lezajlott, és nem fajult azzá, ami két hónappal később Marosvásárhely Fekete márciusának magyarellenes pogromjába torkollott. A három kolozsvári líceum román tagozatának elköltöztetésébe belebukott a végső gyűlésen mondott beszéde miatt Dr. Pálfalvi Attila, aki korábban a Kolozsvári Műegyetem rektora volt, és ekkor Románia tanügyminisztere. A megüresedett miniszteri széket Patrubány Miklósnak ajánlották fel, aki elhárította, jelezvén, hogy az egyetemi oktatáshoz ért, de az iskolaihoz nem.
Kányádi Sándor ajánlásával – „Patrubány Miklós az erdélyi magyarság miniszterelnöke” – Nyugat-európai gyógykezelésre utazott. Hazatérte után, megromlott egészsége miatt, valamint a marosvásárhelyi pogrom elleni tiltakozásaként lemondott minden politikai tisztségéről, és visszavonult. A közéletbe egy év múltán tért vissza, amikor megválasztották az RMDSZ Elnökségének szervezési kérdésekért felelős tagjává, azaz kampányfőnökévé. Még abban az évben Bajorországban és Hollandiában a kereszténydemokrata kormánypártok szervezésében politikai képzésen vett részt. Kampányfőnökként 1992-ben kimagasló eredményre juttatja a parlamenti választásokon az RMDSZ-t. Augusztusban, a Magyarok III. Világkongresszusán megválasztották a Magyarok Világszövetsége 25 fős Elnökségének tagjává, amelyben Tőkés Lászlóval ketten képviselték az erdélyi magyarságot. Ekkor elhatározza, hogy az MVSZ-ben folytatja közéleti pályáját.
Az 1993-as brassói RMDSZ Kongresszuson nem vállal újabb tisztséget, de politikai tudása és nyelvismeretei miatt Markó Béla újonnan megválasztott elnök felkéri, hogy fejezze be az általa elkezdett folyamatot, amelynek eredményeként az RMDSZ-t felveszik az Európai Keresztény Demokrata Unióba (EUCD), amely évekkel később beolvadt az Európai Néppártba. Antall Józseffel, Helmut Kohllal, Jaques Chirac-kal és más európai kormány- és államfőkkel tárgyal a tagfelvételi folyamatban.
1996-ban megválasztják előbb az MVSZ Kárpát-medencei Régiója elnökévé, majd másnap a felvidéki író, Dobos László ellenében a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettesévé. Borbély Imrével együtt meghatározó szerepe van abban, hogy 1996-ban a Magyarok IV. Világkongresszusa határozatba foglalja a külhoni magyarok magyar állampolgársága visszaadásának kérdését. Saját költségén kiadja a két világháború között Erdélyben megjelent Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét, amelyet Szőcs Géza indított újra, és ez a szemle a kettős állampolgárság kérdéskörének fontos elméleti fórumává válik.
1999-ben az EBESZ Bécsben zajló Felülvizsgálati Konferenciáján ő mutatja be a Borbély Imre által kidolgozott külhoni állampolgárság jogintézményét, mint egyetemes, más népek által is használható jogintézményt. Június 16-án Lengyelországban, Ószandecen, II. János Pál pápa egymillió zarándok jelenlétében szentté avatja Árpád-házi Boldog Kingát, akinek tiszteletére Patrubány Miklós a világ legszebb székelykapuját készítteti el barátai adományából, valamint saját pénzén, és amelyet a csodával határos módon sikerül határidőre elkészíttetnie Háromszéken, Gelencén.
1999-ben, jó előre felkészülve, minden idők legnagyobb érdeklődéssel kísért magyarországi nemzetközi sajtótájékoztatójára, meghívta a magyar aranyvonat sorsának első számú amerikai szakértőjét, aki vetítettképes előadáson bizonyította be, hogy az aranyvonat az amerikai hadsereg „fogságába” esett, az amerikai tábornokok a maguk szükségleteit kielégítették belőle, a zsidó kultikus kegytárgyakat átadták az Izrael létrehozásával megbízott nemzetközi bizottságnak, és a maradékot eladták a New York-i tőzsdén. Tehát Magyarország nem tehető felelőssé a mintegy 2 milliárd dollár értékért. Azt az Amerikai Egyesült Államok kormányán kell követelni. Így is történt. A Magyar Nemzeti Bank ezt az összeget soha nem kellett ezután kifizesse, és máig a magyar állam javára fordíthatja. Patrubány Miklós ugyan ezt a tényfeltárást magánemberként végezte el, de számít rá, hogy a pénz használatának kamataként a magyar állam támogassa legalább egy szimbolikus 1%-al a Magyarok Világszövetségét.
2000 tavaszán Argentínában jelölik őt a Magyarok Világszövetsége elnöki tisztére. Buenos Airesben katonai tiszteletadással fogadják a Czetz János 48-as tábornok által alapított Argentin Katonai Akadémián, és leteszi a Plaza Hungria (Magyar tér) alapkövét, amelyre később elküldi azt a saját költségén készíttetett székelykaput, amely alatt májusban, a Magyarok V. Világkongresszusának küldöttei a Kongresszusi Központba bevonultak.
Az elnökválasztásra meghirdeti három kulcsszavas programját, amely máig a Magyarok Világszövetségének programja: Hagyomány – Tudás – Újjászületés. Avagy: hagyományainkat ápolva, a tudás eszközeit használva, nemzetünk újjászületését szolgálni. A tisztújító Világkongresszuson a Kongresszusi központban csíki székely népviseletben mondott beszédében a pillanat ihlete alatt így fogalmazott: Magyar az, akinek fáj Trianon! A háromezer küldött felállt, és egy percen keresztül tapssal jelezte egyetértését. Valószínű, hogy ekkor dőlt el az elnöki tisztség sorsa. Patrubány Miklós egyik kezében egy laptop volt, a másikban egy mobil-telefon. Valahogy így fogalmazott: Wass Albert Kard és kasza című regényét idézem ide. Ez a mobil telefon lesz a kardunk, amellyel szabadságharcunkat megvívjuk, ez a számítógép pedig a kasza, amellyel életünk szükségleteit megteremtjük.
Az eredmény kihirdetése után egy fohásszal és egy fogadalommal idézettel köszönte meg a bizalmat, ejtette meg székfoglalóját:
„Adj lelket a különbségtételre, szívet a végrehajtáshoz, és erőt a befejezéshez.
Erősíts meg az igazságban, hogy annál inkább megerősödjem a szeretetben.”
(II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem)
„Úgy segítsen meg az Isten engem,
hogy az igazat nem hamisítom, a hamisat nem igazítom!”
(a debreceni polgár esküje)
Legjelentősebb kezdeményezései és megvalósításai:
Az MVSZ elnökeként megalapítja a Magyar Nemzetért Ezüstérem kitüntetést, mint az élő embernek odaítélhető legnagyobb MVSZ-kitüntetést. A Magyar Nemzetért Aranyérmet csak posztumusz ítélik oda. Mindkét kitüntetéssel egy emlékfa ültetése jár az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, ahol Árpád nagyfejedelem magyarjai megtartották a hont újraalapító szert. Az Aranyéremből értelemszerűen kevesebben részesültek. A teljesség igénye nélkül: Rácz Sándor, v. Horthy Miklós kormányzó, Magyar Adorján, Baráth Tibor, Molnár V. József.
Hat egymást követő Magyar Világkongresszusának szervezőbizottsági elnöke.
A magyar állampolgárság visszaadásáért folytatott másfél évtizedes harc vezetője.
Petőfi Sándor igazságáért folytatott harc elindítója 2009-ben, közel 15 évvel azután, hogy a barguzini feltárás eredményét sikerült gúny tárgyává tenni, és a kérdést levenni a magyar közélet tematikájából.
Mario Alinei professzor felfedezése a magyarság számára, meghívása a Magyarok VI. Világkongresszusára, valamint Erdélybe, a Kolozsvári Egyetemre, ahol, a dákó-román kontinuitás fészkében megtartotta előadását a háromezer éves etruszk-magyar kontinuitásról.
A Magyarságtudományi Füzetek kiadása és szerkesztése tizenkét tematikai osztályban.
A HONLEVÉL című havilap kiadása és szerkesztése.
A Magyarok Világszövetsége alapításának 80. évfordulója alkalmából ünnepi Küldöttgyűlés tartása, és a világ magyarságához, rokonnépeinkhez, Európához és nagyvilághoz intézett üzenet megfogalmazása, amelynek címe: Árpádtól, Árpádig és a Szent Korona Országáig.
A Magyar Nemzet új meghatározásának kezdeményezése, és a folyamat vezetése.
Az MVSZ vezető tisztségviselőinek eskütétele a Szent Korona színe előtt 2005. december 5. óta.
Az MVSZ költségvetési jogos járandóságának megvonása után gigászi erőfeszítéssel tartotta életben a Magyarok Világszövetségét. Az MVSZ elnökének tiszteletdíja legalább egy miniszteri fizetéssel lehet egyenlő. Ezt az összeget Patrubány Miklós 20 éven keresztül nem vette igénybe, közcélra, a Magyarok Világszövetségének életben tartására felajánlva azt.
A Patrubány név erdélyi örmény név. A család Erzsébetvárosból származik. Jeles tagjai közül megemlítjük Dr. Patrubány Gergely egyetemi magántanárt, császári és királyi tanácsost, aki Pest-Buda-Óbuda egyesített székesfőváros első tiszti főorvosa volt, országgyűlési képviselő, az első magyar közegészségi törvény egyik kidolgozója. Fia, Dr. Patrubány Lukács az összehasonlító nyelvészet egyetemi professzora volt Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen.
Patrubány Miklós atyai nagyanyjának ágán dédapja Fekete Nagy Béla, Kolozsvár alpolgármestere volt. Berlinben, Londonban és Párizsban jogot tanult. Hazatérte után a Fadrusz János alkotta Mátyás király szoborcsoport szoborbizottságának elnöke lett.
Ugyanezen az ágon ükapja, a bártfai születésű Albach Géza részt vett az 1849-es szabadságharcban, amelyben megsebesült, majd Erdélyben, a Szilágyságban bujkált. A kiegyezés után Kolozsváron telepedett meg, ahol 12 éven keresztül polgármestere volt a városnak. Királyi tanácsosi címet nyert. Kezdeményezte Kossuth Lajos kolozsvári díszpolgárságát, amelynek okmányát maga vitte el Torinóba.
Albach Géza nagybátyja az az Albach Szaniszló ferences atya volt, aki gr. Széchenyi István gyóntató papja volt, és akiről a legnagyobb magyar azt írta, hogy munkásságának ismerete nélkül nem lehet a XIX. század első felének Magyarországát megérteni. Óriási hitszónok volt. Vasárnaponként az egész pesti arisztokrácia a belvárosi Ferences templomban az ő német nyelvű prédikációit hallgatta.
Az 1956-os Corvin közi Pongrátz Gergellyel és hat szabadságharcos fivérével örmény felmenőjük révén rokonok. Közös ősük Verzár Oxendiusz püspök, akinek vezetésével 1680-ban Apafi Mihály erdélyi fejedelem idején 30.000 üldözött örmény letelepedett hazánkban.
Patrubány Miklós édesanyja, dr. Osváth Margit csíkkozmási születésű székely volt. Az Osváth család a háromszéki Hilibből származik. Ősi székely család, akik Árpád magyarjainak bejövetele előtt már ott éltek Székelyföldön.
Patrubány Miklós nős, felesége Zsigmond Emese, aki a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar-francia szakon évfolyamelsőként szerzett diplomát, és akinek Szőcs Géza évfolyamtársa volt. A Ceausescu-rendszer bukása után a legnagyobb példányszámú erdélyi gyermekirodalmi lapok, a Napsugár és a Szivárvány főszerkesztője volt három évtizeden keresztül. Három gyermekük és hét unokájuk van. Mindnyájan Kolozsváron élnek. Fiúk, Patrubány Miklós két gyermek édesapja informatikus, egy németországi szoftvercég alkalmazottja. Patrubány Csilla lányuk két lány édesanyja, a Sapientia Egyetemen végzett filmrendező. Patrubány Anna lányuk három gyermek édesanyja, a budapesti Corvinus Egyetemen végzett aktuárius (biztosítási matematikus).
Videók:
Budapest, 2026. május 15. – 633.
A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK
ELNÖKSÉGE
